Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Holoda Attila: Megrendült napelem – avagy politikailag motivált félrevezetés II. rész
6/09/2023 08:45
| Szerző: Holoda Attila
Az első részben leginkább arról volt szó, hogy a háztartási napelemek építését vállaló emberek csalódtak a magyar kormányban, met az utólag rájuk terhel egy olyan elszámolási rendszert, aminek jóvoltából a korábbiaknál sokkalta többet kell fizetniük az áramért. A második részben azt mutatom be, hogy maguknak a szolgáltatóknak sem könnyű a helyzetük, hiszen egy, az időjárástól változó teljesítményű villamos energia termeléssel kell megküzdeniük.
Az első részben arról volt szó, hogy az emberek csalódtak a kormányban, de milyen nehézségei vannak a szolgáltatóknak?
Az elosztóhálózati oldalról meg a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a lakossági fogyasztók által megtermelt villamosenergia feszültség szintje a háztartási fogyasztásban megszokott 230-250 V körül van, így azt nem lehet magasabb feszültségtartományban működő hálózati rendszereken transzformálás nélkül továbbítani oda, ahol éppen nagyobb fogyasztási igény lép fel, mondjuk az ország egy másik régiójába. Ehhez bizony komoly hálózati fejlesztésekre van (lett volna) szükség, de hiába jelezte már évekkel korábban a rendszerirányító, hogy baj lesz, a politikai és NER-bizalmi alapú forráselosztási rendszerbe nem fért bele, hogy a hálózatok fejlesztése is prioritást kapjon. Most meg csak kapkodjuk a levegőt, holott lett volna forrás is, meg idő is a felkészülésre. De valahogy megint elröppen mindkettő...
Most meg lehet hivatkozni, a mindig bevethető csodafegyverre, miszerint nem tehetünk semmit „mer’ azúnijóeztakarja”.
Hát ez koránt sincs így. Ugye, most mindenki meglepődött ezen?
Lássuk csak, mit is ír pontosan, a hivatkozásul citált, az Európai parlament és a Tanács (EU) közös 2019/944 irányelvének, 15. fejezetének, (4) pontja:
„Azok a tagállamok, amelyek olyan meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplált és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát.”
S valóban, fejlesztésre, változásra, elszámolásváltoztatásra szükség van, éppen a fentebb részletezett műszaki és elszámolási bizonytalanságok miatt, és nem csak nálunk, máshol is.
Ám az idézett irányelv a meglévő rendszereket működtetők számára választási lehetőséget biztosít, nem írja elő kötelezően bevezetésre kerülő, visszamenőleges hatályú elszámolási rendszer alkalmazását. Választási lehetőség és nem kötelezés. Ugye, érezzük a szignifikáns különbséget?!
Arról nem is beszélve, hogy a sokat szidott EU, még egy másik dokumentumában, a „Support schemes for renewable energy”, azaz a Megújuló energiák támogatási rendszereire vonatkozó útmutatójában, külön is hangsúlyozza, hogy „el kell kerülni a támogatási rendszerek be nem jelentett vagy visszamenőleges hatályú változtatásait, mivel azok aláássák a befektető bizalmát és megakadályozzák a jövőbeli beruházásokat”.
Ez azért elég egyértelmű, nem igaz? El kell kerülni a visszamenőleges hatályú változtatásokat, mert azok alááshatják a bizalmat. Aha, hát az a bizonyos aláásás ezennel megtörtént.
Hiszen éppen ez a szempont az, amire a magyar kormány nem tudott, vagy – szokásaiból és jellegéből adódóan – nem is akart figyelmet fordítani.
Kérdés, hogy vajon sikerülhet-e ezt az elvesztett lakossági befektetői bizalmat visszaszerezni egyhamar? Hogy egy iskola falain is megidézett klasszikustól idézzek „A bizalom olyan, hogy gyalogosan érkezik, és lóháton vágtat el.”
