Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
A szegények is esznek csokit – Selmeci János jegyzete
A kasszánál egy férfi fizet és közben a feleségét szidja, "huszonkétezer forint hallod, neked meg még kellett az a rohadt arckrém" – mondja neki "mások bezzeg a dubai csokit is meg tudják venni" tromfol a nő, és egyikük sem látja, ahogy a kasszás hang nélkül eltátogja, hogy a szegények.
Június kilenc után (feat. szegény Vitézy Dávid, szegény választók) – Selmeci János jegyzete
7/06/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
A politikusoknak csak a vasárnap létezik. Pedig a politika hétfőn kezdődik.
A felhatalmazás felelősséggel jár. A legkisebb település önkormányzati képviselője, egy nagyváros polgármestere és az Európai Parlament közvetlenül választott politikusa mögött is választók és az ő elvárásaik állnak; ez még akkor is igaz, ha a szavazat sokszor nem is a személynek, hanem a pártjának, az ellenfelének, vagy épp a jobb híjánnak szól.
Aligha csak egyetlen válasz létezik arra a kérdésre, hogy pontosan mi is a dolga egy polgármesternek, egy EP- vagy önkormányzati képviselőnek; az biztosan elvárható tőlük, hogy dolgozzanak, szervezzenek maguk köré közösséget, munkájuk fókuszában pedig ne öncél, hanem az ország (település) álljon. Elég ránézni Magyarországra ahhoz, hogy ne érezzük feleslegesnek emlékeztetni erre őket és magunkat is.
Mert ahogy nekik sem elég egy napsütéses vasárnapon választást nyerni, úgy nekünk sem elég X-et tenni valaki neve mellé egyszer, aztán ráhagyni, hogy mihez kezd a tőlünk kapott felhatalmazással.
Sok baja van ennek az országnak, de az egyik legnagyobb bizonyosan az, hogy a politikusok és a választók is választásról választásra élnek; a győztes máris azon gondolkodik, hogyan győz majd legközelebb is, a vesztes pedig azt ígéri a csalódott szavazóinak, hogy majd négy vagy öt év múlva minden más lesz. Pedig ha nekem vagy önöknek ma van egy bölcsődés gyerekük, a következő polgármesterre már iskolás lesz. Ugye ön is csak olyanra szavazna, akit ciklus közben is érdekel ennek a gyereknek a sorsa?
(Eközben a politikai elit valójában azt akarja, hogy ne legyen választásunk. Nem terveztem, de muszáj egy bekezdést szánni arra, ami ma Budapesten történt; a hatalom megüzente, hogy hiába tűnt úgy, van valaki, aki a szektaharcból kilógó, egyébként nem csekély számú szavazó számára is választhatónak tűnik, akinek a jelenléte esélyes vetélytársából is a jobbat hozta ki, kettejük vitája valami olyan politikai közeg kialakulásának lehetőségét vetítette előre, amiből az egész ország profitálhatott volna, igazából ez nem volt, igazából nincs választás, nem lehet, mert a regnálóknak és örök ellenzéküknek ez nem kell, ők nem abban az országban akarnak élni, ami nekünk, többieknek a legjobb lenne, marad a Fideszé az ország, a szociké a BKV, és a budapesti választók tömegének sem jár más, mint, hogy eldönthetik, Orbánt vagy Gyurcsányt utálják kevésbé.
Bár ezt se hagynánk nekik.)
Visszatérve a vasárnaphoz, most még a szokottnál is sokkal érdekesebb és kiszámíthatatlanabb, hogy milyen eredmény sül ki a két választásból. De ez most sem dönt el semmit. A kérdés most is az, hogy a megválasztottak mit kezdenek a felhatalmazással, amit tőlünk kaptak.
A politika, mint mindig, hétfőn kezdődik.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. június 7-i adásában hangzott el.
