Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Tények nélküli világ – Kárpáti Iván jegyzete
Mindenki abban hisz, amiben akar, szabadon döntheti el. Egyre kevésbé kiszámítható, hogy egy nyilvánosságra kerülő információ milyen hatást vált ki, így pillanatokon belül elveszti jelentőségét.
Június kilenc után (feat. szegény Vitézy Dávid, szegény választók) – Selmeci János jegyzete
7/06/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
A politikusoknak csak a vasárnap létezik. Pedig a politika hétfőn kezdődik.
A felhatalmazás felelősséggel jár. A legkisebb település önkormányzati képviselője, egy nagyváros polgármestere és az Európai Parlament közvetlenül választott politikusa mögött is választók és az ő elvárásaik állnak; ez még akkor is igaz, ha a szavazat sokszor nem is a személynek, hanem a pártjának, az ellenfelének, vagy épp a jobb híjánnak szól.
Aligha csak egyetlen válasz létezik arra a kérdésre, hogy pontosan mi is a dolga egy polgármesternek, egy EP- vagy önkormányzati képviselőnek; az biztosan elvárható tőlük, hogy dolgozzanak, szervezzenek maguk köré közösséget, munkájuk fókuszában pedig ne öncél, hanem az ország (település) álljon. Elég ránézni Magyarországra ahhoz, hogy ne érezzük feleslegesnek emlékeztetni erre őket és magunkat is.
Mert ahogy nekik sem elég egy napsütéses vasárnapon választást nyerni, úgy nekünk sem elég X-et tenni valaki neve mellé egyszer, aztán ráhagyni, hogy mihez kezd a tőlünk kapott felhatalmazással.
Sok baja van ennek az országnak, de az egyik legnagyobb bizonyosan az, hogy a politikusok és a választók is választásról választásra élnek; a győztes máris azon gondolkodik, hogyan győz majd legközelebb is, a vesztes pedig azt ígéri a csalódott szavazóinak, hogy majd négy vagy öt év múlva minden más lesz. Pedig ha nekem vagy önöknek ma van egy bölcsődés gyerekük, a következő polgármesterre már iskolás lesz. Ugye ön is csak olyanra szavazna, akit ciklus közben is érdekel ennek a gyereknek a sorsa?
(Eközben a politikai elit valójában azt akarja, hogy ne legyen választásunk. Nem terveztem, de muszáj egy bekezdést szánni arra, ami ma Budapesten történt; a hatalom megüzente, hogy hiába tűnt úgy, van valaki, aki a szektaharcból kilógó, egyébként nem csekély számú szavazó számára is választhatónak tűnik, akinek a jelenléte esélyes vetélytársából is a jobbat hozta ki, kettejük vitája valami olyan politikai közeg kialakulásának lehetőségét vetítette előre, amiből az egész ország profitálhatott volna, igazából ez nem volt, igazából nincs választás, nem lehet, mert a regnálóknak és örök ellenzéküknek ez nem kell, ők nem abban az országban akarnak élni, ami nekünk, többieknek a legjobb lenne, marad a Fideszé az ország, a szociké a BKV, és a budapesti választók tömegének sem jár más, mint, hogy eldönthetik, Orbánt vagy Gyurcsányt utálják kevésbé.
Bár ezt se hagynánk nekik.)
Visszatérve a vasárnaphoz, most még a szokottnál is sokkal érdekesebb és kiszámíthatatlanabb, hogy milyen eredmény sül ki a két választásból. De ez most sem dönt el semmit. A kérdés most is az, hogy a megválasztottak mit kezdenek a felhatalmazással, amit tőlünk kaptak.
A politika, mint mindig, hétfőn kezdődik.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. június 7-i adásában hangzott el.
