„Köszönjük
Publicisztika
Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Kasztroly – Józsa Márta jegyzete

Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.

A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete

A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete

Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Publicisztika

Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete

Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.

Schengen - Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Schengen - Józsa Márta jegyzete

Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.

Robog a HÉV - Józsa Márta jegyzete

24/12/2023 12:01

| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió

"No és mit lép erre a kormány? Ha vacakul működnek a vonatok és el-elakadnak a Volán-buszok, akkor vegyük ki őket a bérletrendszerből."

2023. december 21. Útszélen (2023. december 21., csütörtök 15:00)
51:33
00:00
Műsorvezetők: Józsa Márta Szerkesztők: Józsa Márta

Az a Bereményi-Cseh Tamás sor jár a fejemben, hogy robog a HÉV Pomázról Pestre, robog a HÉV és hozza Beát. A dal főhőse, azaz Bea bejár dolgozni az agglomerációból a fővárosba, ami úgy néz ki, hogy vett egy bérletet – vagy vett neki a munkahelye, mert annak idején ez is nagyon valószínű volt – naponta utazott ide-oda, meglehetősen unta szegény. Akkor még jóval kisebb volt a Budapest melletti agglomeráció, bár a főváros környéke már akkor is vonzotta az embereket, amikor még mindenkinek borítékolva volt az ingázás, hírből sem létezett a home office. A mostani népszámlálási adatokból jól látszik, hogy egész régiók néptelenednek el, a jobb megélhetésre vágyók egy része külföldre távozik, de sokan a főváros környékén keresnek és találnak munkát. Ráadásul az idézett dal keletkezése, az 1970-es évek vége óta eleve a városból is egyre többen költöztek ki az agglomerációba, hogy jó levegőt, nagyobb szabadságot évezzenek, és jól tudjuk, hogy ez aztán okozott nem kevés gondot is. Közismert, hogy az eredetileg falunak épült települések nem tudták követni a megnövekedett igényeket, nincs elég bölcsőde, ovi, sok helyen a vízellátással is gond van, aminek persze most éppen a kormányzati trehányság és – vagy – hozzáértés hiánya is az oka. Közlekedni kocsival az utak csekély áteresztőképessége, gondozatlan volta miatt nagyon lassú és nehézkes, a környezeti terhelésről nem is beszélve. Sebaj, úgyis az is tendencia, hogy szokjunk át a tömegközlekedésre, például az elsősorban éppen az ingázóknak létrehozott több mint százharminc éves HÉV-hálózatra. Amely története során többször is gazdát cserélt, hol a vasúthoz, hol a budapesti tömegközlekedéshez sorolták, legutóbb 2016-ban, nagyjából ötven év múltán került át újra a MÁV-hoz. Attól azonban még érvényes volt rá a BKK-bérlet, és egyébként is a közlekedési szakértők jó része azt javasolja, hogy lehetőleg egy egységnek tekintsenek mindent, ami a városban és a környékén gurul, lett légyen az a busz sárga vagy kék, közlekedjék a vasút vagy HÉV sínjein, mert ha mindezeket összehangolják, akkor olcsóbb és logikusabb lesz a közlekedés a fővárosban és a környékén is. Ezzel érvelt javaslataiban és újabban a vasútért is felelős miniszter vasútellenes intézkedéseit illető kritikáiban a volt közlekedésért felelős államtitkár. Akit még a vele nem rokonszenvezők is komoly szakembernek tartanak. No és mit lép erre a kormány? Ha vacakul működnek a vonatok és el-elakadnak a Volán-buszok, akkor vegyük ki őket a bérletrendszerből. Ami a BKK szerint dupla bérletet, jelentősen magasabb utazási költséget, a digitális utastájékoztatás, jegyvásárlás és útvonaltervezés megszűnését, az esetleges HÉV-pótlások akadozását, összességében a MÁV-HÉV és az agglomerációs Volán-járatok szolgáltatási színvonalának hanyatlását okozná. Vagyis jóval drágábban, cserébe rosszabb körülmények között ingázhatnának az agglomerációból beutazó százezrek. Aki jó részének már rég nem a munkahelye fizeti a bérletét. Se egyet, se kettőt. Azaz lefordítva magyarra: ha a szakértő packázik a miniszterrel, akkor dögöljön meg a szomszéd tehene is e robogó, vagy dübörgő, vagy ki tudja milyen gazdaságban.

Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2023. december 21-én hangzott el.