Gumicsont - Hardy Mihály jegyzete
Az utóbbi időben egyre több a gumicsont, ami szerintem a kormányzási krízis egyik legbiztosabb jele. Úgy látszik, egyre több az állami- és egyházi botrány, amiről el kell terelni a figyelmet.
Disznóság - Szénási Sándor jegyzete
Ami biztosnak látszik: a régi emberek távozása. Ezt a DK is tutira veszi a maga keserű módján, midőn a korábbi csapat letűnését az emberiség elleni totális bűncselekménynek próbálja beállítani.
Jövőre is Karácsony Gergelynek hívják a főpolgármestert? - Kárpáti Iván jegyzete
Jövő héten összeül a Fővárosi Közgyűlés, nem tudjuk a színfalak mögött hol tartanak a tárgyalások, de gyakorlatilag még azt sem, hogy pontosan kik között. Ugrás az ismeretlenbe.
A simogató pofon - Dési János jegyzete
A lényeg, ettől még a pofon - akárhogy is nevezzük, ez bizony alapos megszorítás. Nyilván a százmilliárdokkal kitömött rendszerpropaganda lelkesen szajkózza a szöveget: ez kérem nem megszorítás, mert az csak a gyurcsányi időkben volt, meg Brüsszelben, meg a Sorosnál meg a nemváltó óvódások. Ez csak kiigazítás, esetleg elhalasztás vagy ilyesmi. Persze pofon ez, méretes.
Mély álomban a mély államról - Hardy Mihály jegyzete
A parlament gazdasági bizottsága ülésén elhangzott, hogy Magyarországon megszűnt a költségvetési deficit, a külkereskedelmi mérleg pozitív szaldót mutat, miután a világszínvonalú magyar technológiai termékek iránt olyan nagy a kereslet.
Közfinanszírozott, vagy nem lesz – Selmeci János jegyzete
Egyszerre peches és szerencsés vagyok, mert belenőttem abba a világba, amikor az újságírókra kis túlzással már tényleg csak azoknak van szükségük, akik néznek, hallgatnak, olvasnak minket, esetleg meg akarnak venni. Amikor először mondtam be a rádióba a számlaszámot, meg a telefonszámokat, amiken csekket lehet kérni, még felvetődött a „tarhálás” vádja, mára szinte mindenki ezt csinálja azok közül, aki mögött nincsen valamelyik kormány.
A pillanat uralása – Rózsa Péter jegyzete
Szóval, miközben a kínai érdekek szerint és kínai hitelből épülő Belgrád-Budapest vasútvonal építéséhez az Orbán család bányájából szorgalmasan szállítják a követ, az egyre-másra felhúzott akkugyárakat lassan be lehet zárni. Ha nem, akkor a gyártáshoz szükséges gigantikus mennyiségű víz és elektromos energia szépen ki fogja szárítani a magyar gazdaság egy részét. A pillanat uralása – mint a Fidesz alapvető stratégiája – ilyen módon működik.
Mit oldott meg Soproni Tamás a tiltással?
A VI. kerület polgármestere fiatalokat, családokat látna a kerületében. Nem fog, ha csak nem épít szociális bérlakásokat. Kárpáti Iván jegyzete az Airbnb tiltásáról.
Sóhajok hídja – Józsa Márta jegyzete
22/09/2024 05:48
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
"... minden a legnagyobb rendben. Végül is ilyen ez az összetartozás. Egy kicsit rozsdás, kicsit omladozik, lehet, hogy nem túl biztonságos rálépni, de a magyar ember nem rémül meg."
Néhány évvel ezelőtt, amikor először felröppent az arról szóló hír, hogy Sátoraljaújhelyen hidat építenek két hegy közé, azt gondoltam, hogy megkérdezem a helyieket, a döntéshozókat arról, hogy kinek, minek lesz ez jó, hogy valóban megéri-e letarolni emiatt egy-két erdőt, hogy magukénak érzik-e a nemzeti összetartozás hídját.
Mely összetartozás amúgy mondjuk a rókapopuláció vagy fészekrakó madarak, továbbá akiknek az otthonukat hirtelen egy felülről nézegetett turistalátványossággá minősítették át a nemzeti giccsügyi szakemberek – szóval az ő szempontjukból más lehet a nagyívű perspektíva. De tudjuk, ahol fűrészelnek, ott a forgács is hullik, üsse kő. Megpróbáltam ide-oda telefonálni, helybéli cimborákat kérdezgetni, nagyjából mindenki azt mondta, hogy ha híre megy annak, hogy szóba állt a Klubrádióval, akkor megnézheti magát, meg a vállalkozását, meg a nagymamája karácsonyi krumpliutalványát és így tovább.
Szeretem amúgy ezt a várost, ott voltam például 2007 karácsonya előtt, amikor a szomszédos Szlovákia csatlakozott a schengeni övezethez. Hatalmas népünnepély volt abban az utcában, a Ronyva-patak mentén, amelynek két oldalát csaknem száz évig átjárhatatlan határ választott el egymástól. Úgyhogy értem én az összetartozás élményét, még akkor is, ha négymilliárdnyi közpénzbe kerülő, maradandó tájsebbel ünneplik azt a helyiek.
Rontja ugyan a mókát egy műszaki ellenőr, aki arra járt és felsóhajtott, mondván, hogy erre ugyan fel nem teszi a lábát. Mert az építményhez vezető úton odaszáradt betonbuckák vannak, amelyek balesetveszélyesek. A kilengést akadályozó sodronytartó betonpillérek buborékkal vannak tele, ami azt jelenti, hogy nem dolgozták el rendesen az építőanyagot. Az anyacsavar-rögzítés már most több helyen rozsdás. A betonszigetelést védő bütykös lemez fordítva van, a kábeleket védő csövek nem UV-állóak, a várromhoz vezető fémpályára itt-ott ráomlik a föld.
Csodák csodája, a polgármester a Népszava kérdésére kivételesen válaszolt, mondván, hogy „Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. A híd látogatókat fogad, árbevételt termel, vitathatatlanul rendeltetésszerűen használják.” Szóval minden a legnagyobb rendben. Végül is ilyen ez az összetartozás. Egy kicsit rozsdás, kicsit omladozik, lehet, hogy nem túl biztonságos rálépni, de a magyar ember nem rémül meg. Sufnituning ugyan, de a miénk.
Józsa Márta jegyzete az Útszélen 2024. szeptember 19-i adásában hangzott el. Kiemelt kép: Magyarország kormánya/Facebook
