Mélyfúrás – Rózsa Péter jegyzete
Nem számítanak a szakmai vélemények, a műszaki és egyéb okok egy politikailag felértékelt terv megvalósításakor. Csak az számít, hogy a kormány vezetője mit akar. És hogy mit akar általa például egy igazi nagyvezér, a kínai kommunista párt és kormány első embere, Hszi Csin-ping. Rózsa Péter jegyzetében a zalai olajmezőtől és Rákosi elvtárstól jut el napjainkig.
Brancs – Szénási Sándor jegyzete
Az, hogy Orbán és Gyurcsány egy brancs lenne, első pillantásra azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszert ketten állították elő, ami azért hazugság, mert Orbánt semmilyen nyomás nem kényszerítette egy autokrácia kiépítésére, viszont az nem hazugság, hogy Gyurcsány kormányzása gyakorlatilag minden féket eltakarított Orbán útjából.
Atomvillanás jobbról – Kárpáti Iván jegyzete
Az EU-ban jelenleg egyetlen miniszterelnök kel és fekszik az atomháború víziójával, mégpedig Orbán Viktor. Vagy rá szavazol, vagy meghalsz, 2024 májusára erre a letisztult üzenetre egyszerűsödött a politikája.
Kétszer nem léphetsz ugyanabba a Halász Jánosba – Dési János jegyzete
Diktatúrácska van itt kérem, a parlament ma nem izgalmasabb hely, mint 1981-ben lehetett – s a büfé már akkor is jó volt. Igaz, a rendszerváltás magyar forradalma részben az akkori parlamentből indult, teljesedett ki – amiből persze nem következik, hogy most Halász János nem mondja el harmadszorra vagy negyedszerre ugyanazt a beszédét. Ha már elsőre ennyire bejött.
Olimpiásdi – Józsa Márta jegyzete
Bőven van még amit tanulnunk Belgrádtól. Például a héten a fideszes parlamenti többség elfogadta az Egyesült Arab Emírségek kormányával kötött gazdasági együttműködésről szóló megállapodást, amely a rákosrendezői pályaudvar területén megvalósuló úgynevezett mini-Dubaj-beruházást tartalmazza.
Időjárás – Szénási Sándor jegyzete
Most éppen nem esik, de fog. Aztán egyszerre süt majd a nap, és esik. Az ördög, a felesége, és a családon belüli erőszak.
Európa és én – Selmeci János jegyzete
Nekem Európa egy boldog összenézés, amikor felszállunk a repülőre, a külföldön hallott magyar szavak, az élmény, hogy szívesen látnak minket a szicíliai kocsmától a bécsi kávézóig mindenhol, látni, hogy azért máshol sem Kánaán az élet, és ez aztán tényleg közös bennünk, ahogy a külföldre szakadt barátok és családtagok is, akik hálisten nem vesznek el, hazajönnek, elmegyünk hozzájuk, tanulunk a sorsukból, és persze azokéból is, akiknek Európa még az olcsó fapadossal is messze van.
Alkotmányos demagógia – Hardy Mihály jegyzete
Unalomig ismétlik: "no war, no gender, no migration." Faék egyszerűségű rémisztgetés, de a jelek szerint bizonyos emberekre mégis hatása van. Különösen most, a választási kampányban pörgetik ezerrel. Akármennyibe is kerül, pénz nem számít. Dől a kormányzati megrendelés a Facebook-os és Youtube-os Fidesz-kampányvideók sugárzásáért.
Somfai Péter: Mi, mennyi?
11/11/2023 14:11
| Szerző: Somfai Péter
Churchill szerint kétféle hazugság van: a szemtelen hazugság és a statisztika.
„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok" – idézhetném itt az elhíresült mondást, amit sokáig Churchillnek tulajdonítottak, bár mára kiderült, hogy ennek a fele sem igaz. Pontosabban legfeljebb csak a fele. Mert nem az angol miniszterelnök, hanem a második világháború idején Hitler propagandaminisztere a hiteles forrás. Göbbels azzal próbált jó pontokat szerezni főnökénél, hogy utasította a német lapokat, hogy az angol sajtót és Churchillt állítsák be hazugnak, amiért hamis számokat közölnek a német bombázásokról. A mondás másik fele a valóság: Churchill tényleg mondott valami hasonlót. Azt, hogy szerinte kétféle hazugság van: a szemtelen hazugság és a statisztika.
A hét végén hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb számokat, miszerint az árak a tizedik hónapban már csak 9,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A „független” elemzők e szám hallatán kicsit vakargatták a fejük búbját, mert októberre jó esetben is legfeljebb 10,2-10,3 százalékos inflációt tartottak reálisnak, de az ilyen jó hírnek illett örülni.
Magyarországon aki elmúlt már negyvenéves, az aligha lepődik meg a fura statisztikai bejelentéseken. A rendszerváltozás előtt is időről időre kiálltak a sajtó elé a párt és a kormány illetékesei, akik büszkén sorolták, mi, mennyivel lett olcsóbb a boltokban. De az utca embere csak hallgatott és számolt. Pontosan tudta, hogy ha a húspultnál nem kapott olcsóbb karajt, vagy pörköltnek valót, akkor biztosan azért estek hivatalosan az árak, mert olcsóbbak lettek a traktorok.
A KSH most azt állítja, hogy 12 hónap alatt az élelmiszerek ára mindössze 10,4 százalékkal emelkedett. Ha ők mondják, biztosan így van, bár ezt a saját a számaik is cáfolni látszanak. Szerintük például a cukor 54,4 százalékkal, a csokoládé, a kakaó és az alkoholmentes üdítők majd' 24 százalékkal, a büféáruk (ki tudja, mi tartozik ide?) 22 százalékkal drágultak. Jóval többet fizettünk a tűzifáért, a palackos gázért, az üzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt, literje idén már közel járt a 700 forinthoz. A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, az autópálya-használat, a parkolás díja több mint 20 százalékkal emelkedett, és akkor még nem említettem sem a múzeumi belépőket, sem a szeszes italokat, hogy a zöldségek és gyümölcsök horror áráról ne is szóljak.
Kellett alacsonyabb árakat is bemutatni. A KSH szerint ilyen a margarin, meg a sajt, ami nagyjából 4 (!) százalékkal kerül kevesebbe. Elmentem a boltba, megnéztem. Egy doboz Flóra margarin 994 forint, a Trappista sajt kilója 2999 forint, ez a legolcsóbb. Mindkettő fél éve is ennyibe került. A kimutatás szerint a háztartási energia árának 16,1 százalékos „drasztikus csökkenése” javította az infláció mérlegét. E szerint a vezetékes gázért 33,5 (!), az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kell kevesebbet fizetni. Lehet, hogy lemaradtam róla, de nem olvastam, nem hallottam, hogy Gulyás miniszter zengő fanfárok kíséretében bejelentette volna a lassan másfél éve bevezetett brutálisan megemelt, büntető tarifákkal megspékelt gáz- és elektromosáram-díj mérséklését. Legfeljebb arról lehet szó, hogy az emberek kevesebbet, vagy egyáltalán nem fűtöttek, inkább dideregtek otthon, nehogy a számlájuk átcsússzon a büntető árak kategóriájába.
Nemcsak a Karmelitában, hanem a NER ilyen-olyan hivatalaiban is mindenki pontosan tudja, hogy ezeknek a „kéréseknek” nagyon nehéz ellenállni. Korábban elég figyelmeztetés volt, hogy amikor a meteorológusok augusztus 20-ára kiadtak egy téves időjárás-jelentést, és e miatt el kellett halasztani a „példátlanul látványosra” ígért tűzijátékot, másnap már csomagolhatott is az igazgatóság.
Szóval, ha Orbán Viktor azt „kérte”, hogy az év végére legyen az infláció egyszámjegyű, akkor a KSH-ban is érdemes elgondolkodni ezen a kérésen. A 9,9 százalék végül is egyszámjegyűnek számít.
Még ha két számjeggyel kell is leírni.
