Repülőrajt – Rózsa Péter jegyzete
A minap beszéltem egy szakemberrel, akit frissen rúgtak ki az egyik minisztériumból. Elmondta, ma már nincs olyan döntés a hivatalokban, amit nem maga a miniszterelnök kezdeményez, de legalábbis nem ő hagyná jóvá. Van, hogy a szemétszállítás megreformálásáról, egy nappal később mondjuk már az építészeti szabályok megváltoztatásáról delirál.
Békerakéták, békedrónok és a nagyobb barátunk - Selmeci János jegyzete
Ebben az új világban, amiben sajnos nem kizárt, hogy Donald Trump példája megtetszik majd a nagyobb uniós tagállamok vezetőinek is, tényleg az erősebb kutya fog izé, és a mindenkori magyar miniszterelnök alighanem még jelentéktelenebb lesz, ami nem jó, de „mi magyarok” ugyebár ezért a világért szurkoltunk.
Eszement alattvalói buzgalom - Hardy Mihály jegyzete
Hiába, a jelek szerint nem jut minden magyar faluba egy őrjöngő Menczer Tamás, hogy megakadályozza, vagy legalábbis megpróbálja megtorpedózni az ajándékok átadását.
Végkiárusítás – Szénási Sándor jegyzete
Hogy ebből lesz-e valami, úgy értem, valami direkt reakciója a honi populációnak, olyasmi, amit Szerbiában, Szlovákiában az ottani népségnek már sikerült előcsalogatni magából az utcai tüntetéseken, arról nekem fogalmam nincsen. Az biztos, egy ilyen, hosszan tartó építkezés botrányról botrányra, visszaélésről még nagyobb lenyúlásra, parasztvakításról még több nemzeti kincs elkótyavetyélésére fog haladni, ez nem is lehet másképpen. Mondom: végkiárusítás van.
Bőven van mit elfedni - Kárpáti Iván jegyzete
Magyar Péter megint jó ritmusban beelőzte Orbánt és fél órával a győzelmi jelentés közzététele előtt előadta a saját narratíváját. Egyben lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa, rajta kívül is vannak azért emberek a pártban, akik meg tudnak szólalni.
Egy kivégzett impala balladája - Dési János jegyzete
Semjén fővadászt persze azért tartják, mert kell egy közhülye is a csapatba, akinek politikai súlya kisebb, mint egy elejtett kolibri tömege.
Zöld föld – Józsa Márta jegyzete
Nem tudom, hogy az inuit fiatalok hogy fogják viselni, ha egyszer egy majdani fővárosukban, teszem azt Washingtonban számítanak majd lenézett, másodrendű állampolgárnak, ferde szeműnek, rénszarvasszagúnak. Azt viszont látom, hogy nem kell messzire menni, ha azt keressük, hogy melyik diák érzi magát idegennek, elesettnek, szemüvegesnek, romának, szegénynek. Itthon és szerte a világon is szoronganak és kiszolgáltatottnak érzik magukat a fiatalok.
Akié a hatalom, azé a név? – Neuman Gábor jegyzete
Mit jelent, ha mondjuk Magyarországon, egy földrajzórán a tanár a Mexikói-öblöt mostantól fogva Amerika-öbölnek tanítja? Ezzel politikai állásfoglalást is tett, hogy ő Trump-párti, ami azt is jelenti, hogy Orbán-párti, vagyis fideszes, és várja a következő átnevezést, vagy kinevezést?
Somfai Péter: Mi, mennyi?
11/11/2023 14:11
| Szerző: Somfai Péter
Churchill szerint kétféle hazugság van: a szemtelen hazugság és a statisztika.
„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok" – idézhetném itt az elhíresült mondást, amit sokáig Churchillnek tulajdonítottak, bár mára kiderült, hogy ennek a fele sem igaz. Pontosabban legfeljebb csak a fele. Mert nem az angol miniszterelnök, hanem a második világháború idején Hitler propagandaminisztere a hiteles forrás. Göbbels azzal próbált jó pontokat szerezni főnökénél, hogy utasította a német lapokat, hogy az angol sajtót és Churchillt állítsák be hazugnak, amiért hamis számokat közölnek a német bombázásokról. A mondás másik fele a valóság: Churchill tényleg mondott valami hasonlót. Azt, hogy szerinte kétféle hazugság van: a szemtelen hazugság és a statisztika.
A hét végén hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb számokat, miszerint az árak a tizedik hónapban már csak 9,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A „független” elemzők e szám hallatán kicsit vakargatták a fejük búbját, mert októberre jó esetben is legfeljebb 10,2-10,3 százalékos inflációt tartottak reálisnak, de az ilyen jó hírnek illett örülni.
Magyarországon aki elmúlt már negyvenéves, az aligha lepődik meg a fura statisztikai bejelentéseken. A rendszerváltozás előtt is időről időre kiálltak a sajtó elé a párt és a kormány illetékesei, akik büszkén sorolták, mi, mennyivel lett olcsóbb a boltokban. De az utca embere csak hallgatott és számolt. Pontosan tudta, hogy ha a húspultnál nem kapott olcsóbb karajt, vagy pörköltnek valót, akkor biztosan azért estek hivatalosan az árak, mert olcsóbbak lettek a traktorok.
A KSH most azt állítja, hogy 12 hónap alatt az élelmiszerek ára mindössze 10,4 százalékkal emelkedett. Ha ők mondják, biztosan így van, bár ezt a saját a számaik is cáfolni látszanak. Szerintük például a cukor 54,4 százalékkal, a csokoládé, a kakaó és az alkoholmentes üdítők majd' 24 százalékkal, a büféáruk (ki tudja, mi tartozik ide?) 22 százalékkal drágultak. Jóval többet fizettünk a tűzifáért, a palackos gázért, az üzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt, literje idén már közel járt a 700 forinthoz. A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, az autópálya-használat, a parkolás díja több mint 20 százalékkal emelkedett, és akkor még nem említettem sem a múzeumi belépőket, sem a szeszes italokat, hogy a zöldségek és gyümölcsök horror áráról ne is szóljak.
Kellett alacsonyabb árakat is bemutatni. A KSH szerint ilyen a margarin, meg a sajt, ami nagyjából 4 (!) százalékkal kerül kevesebbe. Elmentem a boltba, megnéztem. Egy doboz Flóra margarin 994 forint, a Trappista sajt kilója 2999 forint, ez a legolcsóbb. Mindkettő fél éve is ennyibe került. A kimutatás szerint a háztartási energia árának 16,1 százalékos „drasztikus csökkenése” javította az infláció mérlegét. E szerint a vezetékes gázért 33,5 (!), az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kell kevesebbet fizetni. Lehet, hogy lemaradtam róla, de nem olvastam, nem hallottam, hogy Gulyás miniszter zengő fanfárok kíséretében bejelentette volna a lassan másfél éve bevezetett brutálisan megemelt, büntető tarifákkal megspékelt gáz- és elektromosáram-díj mérséklését. Legfeljebb arról lehet szó, hogy az emberek kevesebbet, vagy egyáltalán nem fűtöttek, inkább dideregtek otthon, nehogy a számlájuk átcsússzon a büntető árak kategóriájába.
Nemcsak a Karmelitában, hanem a NER ilyen-olyan hivatalaiban is mindenki pontosan tudja, hogy ezeknek a „kéréseknek” nagyon nehéz ellenállni. Korábban elég figyelmeztetés volt, hogy amikor a meteorológusok augusztus 20-ára kiadtak egy téves időjárás-jelentést, és e miatt el kellett halasztani a „példátlanul látványosra” ígért tűzijátékot, másnap már csomagolhatott is az igazgatóság.
Szóval, ha Orbán Viktor azt „kérte”, hogy az év végére legyen az infláció egyszámjegyű, akkor a KSH-ban is érdemes elgondolkodni ezen a kérésen. A 9,9 százalék végül is egyszámjegyűnek számít.
Még ha két számjeggyel kell is leírni.