3 millió forintnyi dollár kedvezmény elektromos autó vásárlásakor – Interjú Michael Wysession professzorral, Nisha Krishnannal, a World Resources Institute egyik klímaügyi igazgatójával és Ben McWilliams klímaközgazdásszal
4/09/2022 20:58
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Milyen változásokat hoz - hazai és nemzetközi téren - az igencsak ambíciózus, Biden-féle klímatörvény, miután négy éve csipkerózsika álmát aludja az amerikai környezetvédelmi politika? A 30-35 százalékos adókedvezmény olyan projekteket indíthat be államokszerte, amelyek az eddigi gondolkodást alapvetően befolyásolják, nem beszélve arról, hogy a szegény háztartások számára is lehetőséget ad hitelek formájában számos innovációra. Három - amerikai és európai - szakértőt szólaltattunk meg, akik szerint Európának is jót tesz, ha ezentúl nem képmutatás zajlik a klímakonferenciákon, sőt ez a gigantikus kezdeményezés az árversenynek is használ.
Attól függ, milyen szempontból nézzük, de történelmi távlatokban valóban a legnagyobb szennyező az Egyesült Államok, ám jelenleg Kína és India is megelőz minket szén-dioxid kibocsátásban. Ellenben ahhoz képest, hogy a világ lakosságának 4,5 százalékát tesszük ki, valóban vezető szennyezők vagyunk. Ez a most elfogadott törvény közvetlenül kis mértékben, közvetve komoly befolyással lesz a világ szennyeződésére. Új szemlélet, hogy nem a büntetésre fókuszál a törvény. Pénzügyileg a 369 milliárd dolláros program úgymond csak zsebpénz, ugyanakkor csábítóvá tesz zöld fejlesztéseket a háztartások és a vállalkozások számára. Például az új autóvásárlások terén, hogy mielőbb kivezessék a benzines és bevezessék az elektromos autókat
Amiben Kalifornia most mindenkit beelőz, 2035-tól nem adnak el többé új benzines autót.
Kalifornia mindig is az élen járt, nagyszámú a lakosság, sok autó fogy. Valószínűleg az új szabályozásuk hatással lesz az egész Államokra. Másodsorban szégyenletesen le vagyunk maradva a Párizsi Klímaszerződésben tett ígéreteinkhez képest.
Trump mínusz négy évet jelentett.
Kétségtelen. A lemaradás több tízmilliárd dollárban is mérhető, ígéretünkhöz képest. Az viszont biztos, hogy a Biden-féle óriási klímabarát kezdeményezés, amely az ún. Infláció Mérséklő Intézkedés (Inflation Reduction Act – IRA) csomag része, ismét vezető erővé tesz minket a várható reformlépésekkel. E nélkül nem is állhatnánk a világ elé a következő klímacsúcson, mert akkor képmutatók lennénk.
Most viszont Tajvan miatt megszakadtak Kínával a klímatárgyalásaik…
Ráadásul ez az új törvény komoly érdeksérelmet okoz majd Kínának, mert kifejezetten az amerikai zöldipari gyártókat és beszállítókat hozza előnyös helyzetbe az állami támogatással. A kínai chipgyártás és a nap- és egyéb elemek gyártásában piacvezető Kínát igyekszik letörni azzal, hogy csak amerikai cégek élveznek adókedvezményt e téren is. Eddig minden elektromos autóra 7,5 ezer dolláros kedvezményt kaptál a vásárláskor, ezentúl csak az amerikai gyártású autóra kapsz kedvezményt. A Tesla és a GM eddig nem, mostantól támogatást élvez. Plusz ha valaki 100 ezer dollárért vesz elektromos autót, akkor nem élvez kedvezményt, mert az már luxusautónak számít, aki pedig feltehetően milliárdos. Az átlagos autóra fog vonatkozni csak a kifejezetten jelentős árkedvezmény. Ami egyben az autógyártókat is politikájuk megváltoztatására kényszeríti, mert nem luxus elektromos autókat fognak gyártani, hanem leviszik majd általában az árukat és átállnak az átlagos igényeket kielégítő elektromos autógyártásra.
Személy szerint mennyire fogja megváltoztatni az ön életét és energiafogyasztását a mostani törvény?
Nézze, nekem már van napelem a házamon és elektromos autóval járok. Azonban valószínűleg érdemes lesz a mostani elektromos fűtésrendszeremet hőszivattyúsra lecserélni. Az átlagkeresetűeknek viszont most lesz lehetőségük a komoly zöldenergia-befektetésre, illetve szárnyalni kezd a nap- szél- és geotermikus erőművek ipara, és felértékelődik az atomerőművek legkorszerűbb, negyedik generációs rendszere.
Mennyire készek az emberek, a háztartások ekkora reform befogadására és megvalósítására?
Ebben a tekintetben skizofrén állapotban van az amerikai gazdaság, hisz a klímaváltozás ügye mindig is a demokratáké volt, a republikánusok tagadták az ember okozta globális felmelegedést. Ha a baloldalon állsz, akkor szereted a Starbucksot, ha a jobboldalon, a Ford pick-up autókat és mondjuk a country zenét. Úgy látom, innentől kezdve megvan az esélye annak, hogy a klímavédelem nem lesz politikai és ideológiai identitás kérdés a jelentős, a háztartásokat segítő támogatásoknak köszönhetően. Hisz a szél- és napenergia már most is sokkal olcsóbb, mint a benzin és a gáz, az emberek pedig általában véve takarékosak. Nem beszélve arról, hogy az emberek itt általában szeretik magukat függetleníteni az államtól. Nyitottak lesznek a saját energiatermelésük megteremtésére. Egyes farmereknek – ideális helyen persze - ma már jobban megéri szélerőművet telepíteni a földjén, mint mezőgazdasággal foglalkozni. A jobboldali közösségekben persze nem fognak továbbra sem klímaválságról beszélni, hanem munkahelyteremtésről és gazdasági növekedésről. Márpedig a tiszta energia ügye ezek növekedését is jelenti ma – mondja Michael Wysession, a St. Lousi-i Washington Egyetem professzora.
Fotó: PixabayA washingtoni székhelyű World Resources Institute egyik, klímaügyi igazgatóját, Nisha Krishnant az IRA program konkrétumairól faggatom.
Nisha KrishnanAmennyiben megvalósul, az amerikai történelem legjelentősebb klímatörvénye lesz, amelyik 8 év alatt 40 százalékkal csökkenti a szén-dioxid kibocsátást. Ezzel feltehetően elérhetjük a 2050-re ígért nulla szennyezőanyag kibocsátást. Alapvetően megváltoztatja a befektetések irányát, az infrastruktúra fejlesztését és ami a legfontosabb, remélhetőleg megváltoztatja a gondolkodást is a klímavédelemről. Ha például napelemet szereltetsz fel, akkor 30 százalékos adóvisszatérítése lesz az adott háztartásnak. De egyes államok, sőt városok külön kedvezményt is adhatnak még erre, sőt a gyakorlatban már adnak is. Az én helyi adóm Washington D.C.-ben szintén 35 százalékkal kevesebb lesz, és hitelt is biztosítanak zöldberuházásra terhelés nélkül. Ha pedig elektromos autót veszel, akkor a használt autóra is kapsz 7500 (3 millió Ft.) dolláros kedvezményt. A mai benzinárak mellett pedig egy ilyen autó önmagában is nagy spórolást jelent. A háztartásod zöldkorszerűsítése pedig újabb megtakarítást eredményez.
Elmondja Krishnan azt is, hogy a keleti partivdéken és persze a nyugatin is (tegyük hozzá a liberális, baloldali államokban) az elektromos töltőállomások kiépítése hihetetlenül felgyorsult. Elmondja, hogy 1 gallon benzin 5 dollár körül mozog, s mivel neki elektromos autója van, a havi elektromos kiadása az autóra 11 dollár, azaz kb. 500 forint ma Amerikában a benzin litere, és az elektromos autója kb. 4500 forintnyi áramot fogyaszt.
Meglehetősen megosztott a társadalom a klímaváltozás kérdésében, mert a jobboldalon nem fogadják el ennek tudományos magyarázatát, de olyan gazdasági ösztönzést jelent ez a törvény, hogy az emberek nem fogják elszalasztani a takarékoskodás lehetőségét. Másrészről egyre többen a saját bőrükön tapasztalják meg az elviselhetetlen forróságot, az aszályt vagy annak az ellenkezőjét, az áradásokat és a velük járó tragédiákat, amelyek megváltoztatják eddigi hozzáállásukat a szennyezéskibocsátáshoz. Nem kevésbé fontos szempont a tiszta energia előállítása mellett a munkahelyteremtés, az elkövetkező 10 évben 9 millió új munkahelyet hoznak létre a zöldiparban. 60 milliárd dollárt pedig arra szán a kormány, hogy a szegények zöldháztartását létrehozza. Ezt zöldigazságosságnak vagy zöldegyenlőségnek is hívjuk, azaz a társadalmi egyenlőség irányába teszünk egy nagy lépést.
Bizonyos mértékben az Egyesült Államok minden állampolgárát bevonja a kormány ebbe a projektbe. Ösztönzést ad állami/szövetségi és magánberuházásoknak egyaránt, kihat az egyes államok törvénykezésére is, és bárki legyen a következő elnök, nem fogja tudni ezeket a törvényeket és beruházásokat visszacsinálni.
De az magyarázatra szorul, miért nem szavazták meg a törvényt a republikánusok? Egyikük sem a szenátusban és csak 19-en az alsóházban!
A republikánusok szerint a magas infláció és az egyre nagyobb eladósodás miatt nincs szükség arra, hogy az ország még nagyobb kiadásokba verje magát. Félnek attól, hogy recesszióba fordul a gazdaság. No, és ők még továbbra sem ismerik el a tudományos eredményeket e téren, a klímaváltozás ember okozta felelősségét. Sajnos a politikai hisztéria folytatódik e téren is. Ugyanakkor a világ nagy szennyezőinek is együtt kell működni. Azt belátjuk, hogy a Kínában végrehajtott zöldbefektetésekhez, de még az európaihoz képest is az amerikai sokkal szerényebb. De a koppenhágai 2009-es egyezményhez képest – merthogy azóta nem történt nagy változás itt - nagy progresszió ez számunkra, s remélhetőleg ezek után nem mi leszünk a világ legnagyobb szennyezője.
Fotó: Pixabay
Ben McWilliamsGeopolitikai szempontból általános megközelítésben jelentős törvény, ami sokat jelent Európa számára. Legfőképp azért, mert a zöldtechnológiai fejlesztésekben Európa együttműködő partnere az Egyesült Államok – ezt már Ben McWilliams mondja, a Bruegel Intézet tudományos kutatója, energiaszakértő. Egyrészt az árversenyben együtt részt venni jó, ami még jobban lenyomhatja az alternatív energiaforrások árát, és innentől kezdve hiteles tárgyalópartner is lesz a nemzetközi klímaegyeztetéseken. Ami Kínát és Indiát is lépésre kényszeríti – mondja Ben McWilliams klímaközgazdász.
Átveheti ezzel az új törvénnyel Amerika a vezető szerepet a nemzetközi porondon?
Ezt csak remélni tudjuk, mert manapság nagyon ingatag az amerikai politika lába alatt a talaj és az ország megítélése sem a legjobb. Mindenesetre Dánia és Kína versenyelőnyben van. Azonban a világ fejlődésében az amerikai technológia mindig az élvonalban volt, ezért a mostani irány mindinkább efelé mutat.
Milyen változást hoz a mi hétköznapi életünkben egy ilyen nagy horderejű kezdeményezés?
Az elkövetkező 15-20 évben, amikor meg akarjuk valósítani a zéró szennyezés politikáját, Európa számára megkönnyíti az átmenetet, és mint klímaközgazdász abban is biztos vagyok, olcsóbb lesz mindannyiunk számára az átállás.
Mondjuk, az európai Fit for 55 terve az amerikainál is ambiciózusabb, hisz nyolc év múlva akarja 55 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást.
Kétségtelen, hogy különbség van a két zöldpolitika végrehajtásában is. Amerikában nagyobb hangsúly esik a magánszektor bevonására, míg Európában sokkal inkább állami szintű kezdeményezésekkel találkozunk. Másrészt a ’szennyező fizet’ elve nem jellemző Amerikára, míg a világon inkább ez az elsődleges szempont egyelőre, ha regulázni kell a kibocsátást. Amerika sokkal inkább ösztönzi a zöld energiát, mint bünteti a szennyezést. Jelenleg sokat is fizet ezért az ország.
Az orosz háború energiaválságba sodorta a világot. Hogy fogjuk menedzselni Európában a telet?
Az 55 százalékos program természetesen hosszú távú megoldás. Hogy a telet miként vészeljük át? Egyetlen válasz van erre, az európai összefogás. Legyen az Norvégia, a Balkán, Ukrajna és minden uniós ország. Minél gyorsabban kell csökkenteni a keresletet, azaz spórolni az energiával, s közben kiterjeszteni a beszerzési forrásokat Hollandiából, az atomenergiát Németországból vagy éppen Franciaországból, az LNG-t, a cseppfolyós gázt Amerikából például, és sajnos az elkövetkező hónapokban növelni szükséges majd a szénkitermelést is. Amit viszont az önök kormánya tesz, a külön tárgyalásokkal és orosz gázvásárlásokkal, - ami bizonyos tekintetben a határokat is lezárja az Unión belül, - aligha segíti az uniós gázárak letörését, nem beszélve az egységes fellépésről.
Mi nagy mennyiségben adtunk el gázt Szerbiának, jön hozzánk a Török Áramlaton keresztül – még több is, mint korábban. Nem gondolja, hogy követni fogják Orbán energiapolitikáját az Unióban, ha nagyon nagy baj lesz?
Nem hiszem, mert a 26 tagállam egységes abban, hogy nem kell az orosz gáz, mert ez az egyik leghatékonyabb szankció, hogy mielőbb béke legyen. Biztos vagyok abban, ez az egység nem fog megbomlani. Orbán nem lesz követendő példa, és orosz gáz nélkül építi a maga energiapolitikáját az Unió
Csernyánszky Judit interjúját a 2022. szeptember 3-i Hetes Stúdióban hallhatták. A beszélgetést a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.
2022. szeptember 03., szombat 15:00
Riporter: Csernyánszky Judit
