A cukiskodás indítékai

Az előző adás végén arról beszélgettünk Pápes Éva mesefejtővel, hogy mely figurák milyen szerepet töltenek be a kitalált történetekben, és azon keresztül a mindennapjainkban.

A 123. epizódban a figurákkal folytattuk, de a jól ismert reklámfigurákkal. Biztos mindenkinek volt egy kedvenc koboldja, állatkája, amire régi reklámokból emlékszik. Ahogy ma is meg tudunk kedvelni egy-egy cuki karaktert egy telefon, vagy éppen egy instant leves reklámjából. Szalay Miklós tervező-grafikussal arról beszélgettünk, hogyan változtak az évek folyamán ezek a figurák. Elmondta, az egyes korokban más módon és intenzitással jelentek meg, de a cukiságfaktor mindig elengedhetetlen. Azonban arra is ügyelnie kell a tervezőnek, hogy ne lépjen át egy határt, tette hozzá a Szent István Egyetem adjunktusa. Ha már valami túl aranyos, az már aranyoskodó, és épp az ellenkező hatást váltja ki, hivatkozott a Yale Egyetem egyik idevágó kísérletére.

Az interjúban szó esett arról is, hogy nem mindegy, milyen figurát, milyen hangvételt mely termékhez illeszt a reklámszakember. Ha rossz döntést hoz, az adott termék vagy szolgáltatás hitelességét veszélyeztetheti. Vagy csupán nem éri el a kívánt hatást.

Személyes szinten persze nem alkotjuk meg a saját márkánkat, hogy hitelesek legyünk. Sőt, épp ettől a tudatosságtól lehetünk hiteltelenek. Hogy vajon a hitelesség egyenlő-e az önazonossággal, erről Kaposi Kálmánt kérdeztük. A pszichológus szerint részben, az önazonosság ugyanis alapvetően úgy definiálható, hogy az egyén az ösztöneit követve, azokhoz hűen cselekszik. Hozzátette ugyanakkor Kaposi Kálmán, hogy mivel társas lények vagyunk, mindig számolni kell az alkalmazkodás iránti elvárásokkal. Ahhoz, hogy megtartsuk munkahelyünket, megőrizzük házasságunkat, kompromisszumokat kell kötnünk, vagyis bizonyos szinten az ösztöneink ellen fogunk cselekedni, de ilyenkor mindig a mértéken van a hangsúly. Fontos, mondta el a pszichológus, hogy mindig találjunk igazodási pontot az életben, amelynek segítségével megvizsgálhatjuk, mennyire távolodtunk el egykori önmagunktól.

Ilyen önvizsgálatra pedig nem csak személyesen lehet szükségünk, hanem csoportszinten is. A hitelesség, az önazonosság kérdése ugyanis akkor lesz talán a legkiélezettebb, ha az ára nem csak egyvalakit érint, hanem egész közösségeket. A politika pedig éppen az a terület, ahol nap mint nap megmérettetnek az egyes szereplői, illetve maguk a politikai pártok. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint arra sok esetben látunk példát, hogy egy politikai párt változtat az ideológiáján. A kérdés az, hogy mennyire, és miért teszi. Elmondta, nyilván pontos választ nem lehet arra adni, hogy a Fidesz kezdetekhez képest tapasztalható megváltozása, vagy éppen a Jobbik jobb-középre tolódása mögött vajon az áll, hogy ezzel az ország érdekeit akarták szolgálni, vagy a saját sikerük elérése volt a cél, de az kijelenthető minden politikai tömörülésről, hogy tevékenységének alapja a hatalom megszerzése.

A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. Címlapi kép: Shingo_No/Pixabay