A nyár egyik legszínesebb csemegéje – nem is gondolnánk, mennyi mindenre jó a meggy

Új ablakban

2020. július 08. Reggeli gyors - részlet / Merőkanál 2020.07.08. 6.35.

04:56

00:00

A meggy és legközelebbi rokona, a cseresznye őshazája Észak-Indiától a Balkánig terjed, időszámításunk előtt 300 táján már bizonyíthatóan ott piroslott a görögök tányérján, de népszerű volt a rómaiak körében is, gyakran fogyaszthatták, mert a gyümölcs magjai régészeti leletekben is előfordulnak.

Igaz, egykor talán még nem is lehetett igazán megkülönböztetni a cseresznyétől, erről tanúskodik, elnevezése több európai nyelvben ”savanyú cseresznye” jelentésű jelzős összetétel. Azt ugyan nem lehet pontosan tudni, mióta termesztették a meggyet és különböztették meg a cseresznyétől, de az biztos, hogy nagyon régóta színesíti a magyarok étrendjét is. Ezt bizonyítja, hogy a meggy szó finnugor eredetű és eredeti jelentése ”ehető erdei bogyó” lehetett. Európa nyugati felének nagy részén viszont a tömegek csak később ismerték meg a meggyet, csupán a XV-XVII. századtól termesztették nagyobb mennyiségben. Rajongói között találhatjuk II. Frigyes porosz királyt, aki a XVIII. században uralkodott és 74 évig élt, és mai meggyrajongók szerint még az is lehet, hogy akkoriban hosszúnak számító életét ennek is köszönheti.

 

Akár az orvos is felírhatná

A meggyet akár az orvos is felírhatná, mert vitaminjai, antioxidáns-tartalma, és savjai egy sereg bajra nyújtanak gyógyírt. Összetétele hasonló a cseresznyééhez, viszont majdnem tízszer annyi A-vitamin és jóval több szerves sav van benne. Savtartalma elfedi ugyan, de a gyümölcs jelentős gyümölcscukor-tartalommal is bír. Jótékonyan hat a vérre, amivel a máj és a vesék munkáját serkenti. Szívbarát, valamint az idegek működését is befolyásolja. Segít a meghűléses betegségek, a légzőszervi bajok gyógyításában, és még egy sok minden mást is kúrálhatunk vele.

Ilyen például az öregedés, pontosabban annak első jele, a hormontermelődés csökkenése. A nőknél ez rengeteg kellemetlen tünettel jár, melyet az orvostudomány mesterséges szerekkel igyekszik visszaszorítani. A meggy, hatóanyagainál fogva segít helyrebillenteni a hormonháztartást, ezzel az öregedés tüneteit enyhíti.

Ennél sokkal közismertebb a belekre és az emésztésre gyakorolt hatása. A savas meggy serkenti az emésztést, és ezzel a legmakacsabb székrekedést is megszünteti. Sok gyümölccsel ellentétben, frissen fogyasztva sem puffasztó hatású, sőt inkább enyhíti az efféle panaszokat.

Nem csak a húsáért szeretjük

De a meggyet nemcsak a húsáért szeretjük: a szárát, a levelét, a magját, a gyantáját, fáját, de még a pollenjét is lehet hasznosítani. Leveléből, szárából gyógyteát főznek, de egyes helyeken a kapor mellett az uborka eltevéshez is használják. A gyümölcs kemény színes fája értékes bútoralapanyag, de a sérülésekor kicsurgó gyantát is lehet hasznosítani, mégpedig görcsoldóként. Ezeken felül a pollenje és a meggyméz is értékes alapanyag. A meggy magját a rákos betegségek elleni küzdelemben hasznosítják, B17 vitamin tartalma ugyanis gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok hatását.

A meggyet legjobb közvetlenül a szüret után, frissen fogyasztani, de hútőben tárolva még azután is több napig zamatos marad, hogy leszedtük a fáról. Bár vitamintartalma egy része elveszik a sütés-főzés közben, jótékony hatásai még így is érvényesülnek, arról nem is beszélve, hogy a sütik, leginkább a piték, rétesek és gyümölcstorták egyik legfinomabb alapanyaga. Készíthető belőle gyümölcsleves, kompót, lekvár, befőtt, szörp, de akár bor, vagy likőr is. 

 

Meggyes tejes prósza

Szükséges hozzá: 1 liter tej (aludttej is lehet); 500g liszt; 60g vaj; 400g magozott meggy; 1 dl tejföl; 3 tojás
Elkészítés: A sütőpapírral borított tepsiben eloszlatjuk a vaj nagy részét. Egy nagy edényben alaposan összekeverjük a tejet, lisztet és tojást. Ezt a masszát beleöntjük a tepsibe, megszórjuk gyümölccsel. Tetejére forgácsoljuk a maradék vajat és eloszlatjuk rajta a tejfölt. 180 fokos sütőben 30-40 perc alatt készre sütjük. A nedves tapintású, enyhén pirult szélű sütemény melegen és hidegen is tálalható.

Sütés nélküli meggyes rakottas

A sütés nélküli hideg meggyes rakottast hozzávalói:
5dl tejszín; 2 ek. cukor; 450ml tejföl; fél rúd vanília kikapart belseje; 2 lap zselatin; 500g babapiskóta félbetörve; 400g meggy kimagozva.
Elkészítés: A tejszínt a cukorral habbá verjük, majd belekeverjük a tejfölt és a vaníliát és az előkészített zselatint. Kapcsos tortaformába rétegezzük a hozzávalókat: piskóta - meggy - tejszínes krém sorrendben.
Majd legalább 10-12 órai dermedés után tálaljuk, de akár tálalás előtt egy nappal is elkészíthetjük.

Műsorunkat a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!