Trump nem hozza el a demokrácia végét, de vannak veszélyek - Kárpáti Iván jegyzete
Nem csak akkor van demokrácia, ha a demokrata párti elit komfortosan érzi magát. Az már aggasztóbb, hogy a bemindenezett Elon Musk láthatóan úgy érezte, ő is hatalomra került.
Csak négy év, de hosszú lesz - Dési János jegyzete
Dési János jegyzetében azt járja körül, hogyan hathat az illiberális irányba tolódó világra Donald Trump második elnöksége.
Ad Acta – Józsa Márta jegyzete
Sokak, főként az idősebbek számára digitális bántalmazással érhetett fel, ahogyan az ügyfélkapuban újfajta azonosításra kellett ripsz-ropsz áttérni egy olyan rendszerben, amely félig sincs kész. Valakiknek sürgős volt felnyalniuk a rendszer félmunkában történt átalakításáért a pénzt. Vagy talán az volt sürgős, hogy gyorsabban haladhassanak a minél több adatunkat egyesíteni tudó, épülő rendszer felé.
Nem megy – Szénási Sándor jegyzete
Egy söröskorsós Fidesz-hívő sem hinné el, hogy Orbán az első hívó szóra ne teremne a helyszínen. Hiszen megdolgozott érte, fáradt a barátságért eleget, nem sajnálta rá a pénzünket sem.
Magyarország Legkorruptabb Embere – Selmeci János jegyzete
Párbeszéd egy képzelt díjátadó esélyeseinek nem is olyan képzelt érdemeiről.
Nagyvizit - Józsa Márta jegyzete
A rendezvényszervezők szókincsében lehet egy olyan meghívás is, amelyben a randalírozó, mindenki feleségét elcsábító családtaggal közölni lehet: meghívtunk, mert a meg nem hívást indokolni kellene, de jobban teszed, ha távol maradsz.
Egy amerikai röpte a föld körül - Szénási Sándor jegyzete
Musk nemcsak olyan ügyekben böffen bele más országok életébe, ahol nyilvánvalóak az érdekei, mint Bolíviában, ahol a helyi lítiumkészletre fáj a foga, hanem l'art pour l'art módon is, kvázi kedvtelésként, a pénz hatalma után egy politikai erőtől megrészegült szereplőként is. Ezt most Trump mellett játszhatja, hogy meddig, azt persze nem tudjuk.
A lengyel-magyar barátság eróziója - Kárpáti Iván jegyzete
"Abban már nem vagyok biztos, hogy ugyanezek a derék lengyelek elnézik azt, hogy Orbánék látványosan odatették magukat Putyin mellé."
A rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet – Dési János jegyzete
20/07/2024 15:05
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
Nem mondom, hogy azért rúgja fel egy karateedző a rábízott gyermeket, mert a belügyminiszter vezeti az oktatás ügyét – de valamiféle összefüggés – metaforikus változat – mégiscsak felsejlik. Hiszen a rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet, szakszerűen, kíméletlenül.
Egy tornatanár jellegű, ránézésre 90 kilogramm élősúlyú „ismeretlen elkövető” – ahogy a rendőrség fogalmaz – egyetlen, jól irányzott rúgással földre terített egy kb. 25 kilós kisfiút, akit előtte arrébb rángatott a többiektől. Mert emberség is van a világon és nyilván nem akarta, hogy az alsósok dominóként dőljenek egymásra. A rúgás igazi mestermunka volt, mégiscsak egy szakképzett, feketeöves, három danos karateedző műve. A hozzáértők azóta már elemezték a rúgás típusát, amely a karate harcban létező technika, amikor a tartó lábat támadják. Más kérdés, hogy ott hasonló súlyú, képzettségű emberek önkéntes alapon mérik össze az erejüket. S bár túl sok karate mérkőzést nem láttam, emlékeim szerint, a küzdelem után a győztes felsegíti a földre kerültet, kezet fognak, talán még meg is ölelik egymást.
Nem így a mi tornatanárunk, aki az elterült gyereket otthagyja, jó, hogy bele nem rúg, le nem köpi, megy vissza a többiekhez, nyár van, sok a dolog, lehet, hogy még valakinek gyorsan le kell rúgnia a veséjét vagy a fejét. Az áldozat szülei amúgy a hírek szerint 35 ezer forintot fizettek a nyári táborért, benne a kalandparkkal. A kisfiú állítólag azzal dühítette fel a tanár bácsit, hogy nem akart valamire felmászni, vagy leugrani, vagy valami ilyesmi. Pedig ha egyszer azt mondjuk, hogy kuss, ugrasz és közben élvezed, akkor kuss, ugrasz és élvezed – semmi egyénieskedés, meg kifogás, meg afféle megjegyzés, hogy te félrehúzódva inkább olvasgatnál az árnyékban valamit. Vagy temperával papírra festenéd a fák képét.
Kétségtelen, aki eltöltött már egy nyári tábornyi időt, az tudja, hogy a kölkök néha idegesítőek tudnak lenni. Meleg is van, a fröccs is langyosodik, ugorj bameg. Mégis, általában nem rúgják fel a nevelők a gyerekeket. Persze a többségük nem is tudná ilyen begyakorolt, hidegvérűen kimért mozdulatokkal leteríteni áldozatát, majd otthagyni. Se lába, s technikája, se lelke nincs az ilyesmihez. Ráadásul, ha valakitől, egy tapasztalt karatéstől elvárjuk, hogy higgadt legyen, már-már hidegvérű, soha ne éljen vissza a sportban megszerzett képességeivel és a tatamin kívül legfeljebb akkor támadjon, ha egy elszabadult barom a reá bízott gyerekekre próbálna támadni – hipotetikus változat.
Az ilyen típusú erőszakról nekem is akadnak emlékeim, bár engem sosem rúgtak föl azokban a hanyatló kádári időkben. Egy darabig reméltük, hogy a hatalmi viszonyok változásával az iskola sem az erő uralmát jelenti majd a legyőzendő, legyőzhető ellenfél, a tanulók felett.
Ma viszont újra teljes az uralmi viszony. Nem mondom, hogy azért rúgja fel egy karateedző a rábízott gyermeket, mert a belügyminiszter vezeti az oktatás ügyét – de valamiféle összefüggés – metaforikus változat – mégiscsak felsejlik. Hiszen a rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet, szakszerűen, kíméletlenül. Szeretnél fizetést, tanárkám, amiből meg tudsz élni, normális munkakörülményeket? Hopp, már fel is vagy rúgva – méghozzá kollegáid orra előtt, akiknek a felvételek tanúsága szerint a szeme se nagyon rebben. Tiltakoztak tanárok az iskoládban és te nem verted le a lázadást, hopp, igazgatócskám, fel is vagy rúgva a kék égig, hogy akkorát puffanj, hogy minden iskolaigazgató meghallja. Pedagógustársadalom, arra gondoltál, hogy választhatnál te tankönyvet, tanmenetet, diákhoz illő oktatást, már meg is céloztuk a terhet tartó lábadat, hogy orral szántsd végig a tankerületet.
Nem, mindezt nyilván nem gondolta végig ez az ember. De ha érezné, hogy ő számít, hogy a gondolatai, a tettei fontosak a következő generáció nevelése szempontjából, hogy azok tagjai mégiscsak vele egyenrangú emberek, akiknek akaratuk van – és így tovább, akkor talán odamegy a kisfiúhoz, megkérdi, mit olvas, felveti, hogy a második kötet még izgalmasabb lesz a varázslóiskolában, ja és esetleg nincs kedved ezt az ugrálást kipróbálni, olyan lesz, mintha kviddicseznél - akkor ebben az országban demokrácia lenne. Veszélyes.
Dési János jegyzete a Hetes Stúdió 2024. július 20-i adásában hangzott el.