A tudás tudásának az ereje
16/03/2024 07:44
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A betűk nélküli jegyzeteléstől, Mickey egér indokolatlan feltűnésén át, a vizsgázói magatartás fejlesztéséig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben Lantos Mihály, tanulás módszertani szakértő segítségével azt is kiderítettük, hogy az információk rögzítéséhez miért fontos a színek és a formák használata.
Annyi múltidézés után, amelyet több ezer éves barlangrajzok, hajóroncsok és festményekkel üzenő tűzfalak szegélyeztek, az előző héten, az adás zárásaként eljutottunk napjainkig. Az említett faldekorációk – persze, ha arra érdemes művész tollából, pontosabban festékszórójából kerültek a függőleges felületre – nem csak, hogy egy egész történetet képesek elmesélni, de akár mindenki számára, idézőjelben, szó szerint ugyanazt jelenthetik. A feltételes módhoz feltétlenül ragaszkodnunk kell. Hiszen legyen bármilyen populáris egy alkotás, más vagy némileg eltérő jelentéssel bír, attól függően, hogy ki nézi.
Kor, nem, származás, világnézet, iskolázottság és még rengeteg tényező határozza meg, hogy a befogadó milyen kódokat ismer fel a képen, majd azokat hogyan konvertálja gondolatokká. Az emojikat, főleg az alap darabokat, ahogy arról jó pár héttel ezelőtt már beszéltünk, szinte minden felhasználó azonos jelentéssel ruházza fel. Használatuk ezért is vált elterjedtté, azon túl, hogy felgyorsítja a kommunikációt.
Ugyanakkor hiába találunk a telefonunkban egyre több típusú szmájlit, nincs rá garancia, hogy a picit balra húzott száj a kerek sárga fejen, vagy a mosolyt kiegészítő felfelé tekintő szempár mindenkinek ugyanolyan értelemben módosítja az eredeti mosolygó arcot.
Vagyis az univerzális jelek között lehet eltérés, de azok az ábrák, amelyeket mi magunk rajzolunk a saját magunk számára, biztos, hogy pontosan azt jelentik, amit ki akartunk fejezni, amikor papírra vetettük őket. Ha például valakinek a Gyalog galoppból a kedvenc jelenete az agresszív nyúl esete, akkor egy legalább a maga számára felismerhető nyuszit rajzol a történelem jegyzeteinek azon részéhez, ahol a kora középkori Angliáról van szó.
Ez most természetesen egy leegyszerűsítése volt annak a tanulási metódusnak, amelybe Lantos Mihály a múltkori adásban akkor még csak betekintést nyújtott. A tanulás módszertani szakértő a 266. epizódban már bővebben kifejtette a működési elvet, és a vizualitáson túl más, a megjegyzést segítő kiegészítést is bemutatott.
Az általa alkalmazott metódus lényege, hogy ábraként jelenítsük meg a szöveget, hiszen azt a színek és formák miatt sokkal könnyebben fel tudjuk idézni. Ráadásul, tette hozzá a műsorban, azzal, hogy kitalálunk hozzá egy képet, amely a számunkra kifejezi az adott rész lényegét, már értelmezzük is az olvasottakat, hiszen másképp nem is tudnánk lerajzolni. Vagyis itt nem arról van szó, hogy random virágokat meg pálcikaembereket firkálgatunk, hanem egy olyan figurát ábrázolunk, amely határozottan utal a megtanulásra szánt anyagra, és elég személyes ahhoz, hogy megmaradjon a memóriánkban.
Lantos Mihály elmondta, hogy először mindig a megértéssel kezdődik a folyamat, és csak utána jön a tanulás. De ez a módszer, hangsúlyozta, azért hatékonyabb, mert nem egy szó szerinti magolást valósítunk meg általa, hanem olyan módon sajátítjuk el az anyagot, hogy képesek leszünk magunkon átszűrve, szinte a saját szövegünkként kezelni.
A megjegyzési módok mellett a vizsga szituációkról is szó esett a műsorban. A tanulás módszertani szakember több példát hozott arra, miként erősíthetjük meg magunkat, illetve magunkban azt a hitet, hogy képesek vagyunk jól vizsgázni. Persze amennyiben tényleg tanultunk. Szerinte ugyanennyire fontos, hogy kialakítsunk magunkban egy stabil magabiztosságot. Vagyis nem elég felkészültnek lenni, felkészültnek is kell látszani.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.03.13., szerda 15:00
Szerkesztő/Műsorvezető: Timár Ágnes
