Alkalmatlannak látszik a jogállamiság ellenőrzésére az EU módszere

Vera Jourová, az európai értékek tiszteletben tartásáért és az átláthatóság biztosításáért felelős európai bizottsági alelnök sok szemrehányást kapott csütörtökön az európai parlamenti képviselőktől azért, mert igencsak tompított hangon reagál a jogállamiság bulgáriai hiányosságaira – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása.

Pozitív jelentések, miközben a helyzet romlik

Két hónapja tüntetnek tömegek Szófia utcáin. A korrupciós válság felszínre hozta, hogy a bolgár igazságszolgáltatás mennyire átpolitizálódott, illetve túszul ejtették a saját személyes előnyeiket szem előtt tartó oligarchák – vázolja a helyzetet a portál. Mint hozzáteszi, Brüsszel elvben az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmuson keresztül figyelemmel kíséri a bolgár jogállamiság érvényesülését, de ezt az ellenzékiek és az elemzők alkalmatlannak tekintik, hiszen e mechanizmus jegyében rendre pozitív tartalmú jelentések születnek, miközben a helyzet romlik.

Ugyanez a monitoring rendszer van hatályban a másik, szintén 2007-ben csatlakozott EU-tagállam, Románia esetében. E mechanizmusnak a hatásfokáról vitáztak most négy órán keresztül az Európai Parlament polgári szabadságjogi, igazságügyi és belügyi szakbizottságában, a LIBE-ként rövidített testületben, ahol korábban már a magyar jogállamiság ügyében is számos emlékezetes és parázs vitát tartottak.

Arra hivatkozik, viszonylag kevés a jogosultsága

Jourová éles hangon utasította vissza Clare Daly ír szélsőbalos EP-képviselő vádját, miszerint ő Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök cinkosa lenne. Mint a Politico írja, Boriszov ellenfelei szerint Brüsszel és Berlin szemet huny a bulgáriai korrupció fölött, mert a szófiai kormányfő Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Angela Merkel német kancellár kulcsfontosságú szövetségese a kereszténydemokrata szellemiségű Európai Néppártban.

Jourová azonban, aki történetesen liberális politikus, azt hangsúlyozta a vitában, hogy a Bizottság – az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye – viszonylag kevés jogosultsággal rendelkezik abban az esetben, ha valamely tagállamban nem működik a demokrácia „alulról felfelé, illetve felülről lefelé”. Tineke Strik zöldpárti holland EP-képviselő szerint viszont a Bizottság azokat az eszközöket sem használja Bulgáriával szemben, amelyek rendelkezésre állnak – így nem érvényesít költségvetési korlátozásokat, nem indít kötelezettségszegési eljárásokat.

A Politico kitér arra, hogy az Európai Bizottság lát ugyan még mindmáig megoldatlan kérdéseket Bulgáriát illetően – így például azt, hogy a legfőbb ügyésznek ellenőrizetlen a hatalma –, mégis fel akarja számolni a Bulgária és Románia esetében alkalmazott ellenőrzési mechanizmust. Helyette viszont be kívánja vezetni azt a gyakorlatot, hogy rendszeresen úgynevezett jogállamisági jelentéseket készít majd minden egyes uniós tagállamról.

Hasznot húz a magyar védelmi törekvésekből

A Rheinmetall cég hadiipari részlege hasznot húz abból, hogy számos NATO-tagország törekszik a bruttó hazai termék, a GDP 2 százalékát elérő védelmi kiadási szint elérésére – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung annak kapcsán, hogy Magyarország 218 darab Lynx típusú páncélost rendelt a düsseldorfi székhelyű cégtől, és ezzel befutott a NATO-, illetve EU-tagállamok közül az első megrendelés erre az újonnan kifejlesztett páncélosra.

A beszerzési csomag része a harcjárművek mellett kilenc támogató jármű megvásárlása, valamint kiképzés biztosítása szimulátoron, illetve pótalkatrész-ellátás és karbantartás is. A szerződés a Rheinmetall tegnapi közlése szerint több mint kétmilliárd euró összértékre szól. A Lynx páncélosok előállítására a cég Magyarországgal közös vállalkozást hoz létre. Az első 46 páncélost még Németországban gyártják, és 2023 elejéig szállítják le, a fennmaradó 172 harcjárművet azonban már Magyarországon fogják előállítani.

Ami elég, az elég

Végül röviden megemlítjük, hogy mindeközben a Financial Times című londoni lap olyan cikket közöl, amely kemény német fellépést sürget Moszkvával szemben. Constanze Stelzenmüller, az amerikai Brookings Intézet vezető kutatója vendégkommentárjában azt írja: Alekszej Navalnij megmérgezése csak a legutóbbi felháborító eset, amely határozott válaszért kiált.

Az EU soros elnökségét ellátó Németországnak most az élre kell állnia, és ki kell mondania, hogy ami elég, az elég – vélekedik az elemző, és felhívja a figyelmet arra: az orosz ellenzéki politikus elleni akció idején történelmi jelentőségű tiltakozás zajlik Belaruszban, és emellett Oroszországban küszöbön állnak – most vasárnap esedékesek – a regionális választások.