Még élhet a remény, hogy Magyarország bensője mégsem illiberális

A budapesti tiltakozás reménykeltő, Magyarország nem illiberális társadalom – írja kommentárjában a müncheni Süddeutsche Zeitung. A szerző, Tobias Zick megállapítja: Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglehetősen messzire előrehaladt az ország átépítésében abba az irányba, amit ő illiberális demokráciának nevez, és aminek jegyében kiüresítette a jogállamot, sorba állította a médiát, és saját kedvére szabta át a választási törvényt.

Mindezzel szemben legfeljebb csak mérsékelt ellenállás mutatkozott. Sem a brüsszeli intézmények, sem az európai néppárti konzervatív pártcsaládon belüli partnerek nem mutatnak hajlandóságot arra – és nincsenek is abban a helyzetben –, hogy határt szabjanak Orbánnak. És sok magyar, mindenekelőtt a nagyvárosokon kívül, továbbra is mögötte áll, támogatja nacionalista retorikáját – olvasható a helyzetleírásban.

Most azonban – folytatódik a cikk – úgy tűnik, hogy Orbán átlépett egy határt. A nagy tekintélynek örvendő Színház- és Filmművészeti Egyetem függetlensége elleni támadása olyan kiterjedt tiltakozást váltott ki, amire aligha számíthatott, elvégre nem ez az első támadás a felsőoktatás szabadsága ellen. A Süddeutsche Zeitung kommentátora úgy látja: az önjelölt „kulturális nacionalista” kinevezése ennek a legendás intézménynek az élére, a művészet és a gondolat szabadsága helyett a „nemzet, haza és kereszténység” – mindez már kiváltotta a budapesti élőláncot, a polgárok szolidaritását a demonstrálókkal. Ez okot ad arra a reményre, hogy Magyarország, belső lényegét illetően, mégsem „illiberális” társadalom – fogalmaz a bajor lap.

Már most is romokban hever az akadémiai szabadság

A Színház- és Filmművészeti Egyetem körül történtek a Magyarországra a németeknél hagyományosan sokkal kevésbé odafigyelő francia sajtó érdeklődését is felkeltették. A párizsi Le Monde fotóval illusztrált beszámolót közöl Budapestről, kiemelve azt, hogy Orbán saját felügyelete alá akarja helyezni az egyetemet. A vasárnapi tüntetés fő üzenetei közül megemlíti a Szabad ország, szabad egyetem jelszót, és megírja, hogy az országban már most is romokban hever az akadémiai szabadság.

Vidnyánszky Attilával kapcsolatban emlékeztet arra, hogy 2013 óta ő a Nemzeti Színház igazgatója, és a „nemzeti, konzervatív és keresztény” értékeket hirdető magyar hatalmi kulturkampf fő figurája. A francia tudósítás ezt a német kifejezést használja a kultúrharcra.

Megszólaltatja a le Monde a 22 éves Szurdi Pannit, aki szerint minden okuk megvan az aggodalomra. A diáklány elmondja, hogy az oktatásban eddig nem volt ideológia, valójában éppenséggel Vidnyánszky csapata akarja behozni az ideológiát.

Elragadták, túszul ejtették az államot, Bulgáriában

A hamburgi Der Spiegelben a bulgáriai tiltakozások témájában olvasható figyelemre méltó interjú Lozan Panovval, az ország egyik legmagasabb rangú bírájával. Panov egész pontosan a legfelső semmítőszék elnöke, immár több mint öt éve, 2015 februárja óta, és a legfelső közigazgatási bíróság elnökével együtt ő számít a bírói hierarchia egyik csúcsfunkciót betöltő személyiségének hazájában.

A főbíró az interjúban támogatásáról biztosítja azokat az ezreket, akik több mint két hónapja, napról napra demonstrálnak az utcán Bojko Boriszov miniszterelnök kormánya, a hatalom és a szervezett bűnözői körök korrupt összefonódása ellen.

Panov a Spiegel-interjúban igazat ad a vádaknak. Úgy fogalmaz, hogy Bulgáriában oligarchikus összeolvadás figyelhető meg a törvényhozói, a végrehajtói és az igazságszolgáltatási hatalmi ágazattal. Például – mondja – Dejan Pejevszki, aki egy médiabirodalom tulajdonosa, hivatalosan nem, de a gyakorlatban társminiszterelnöknek számít. Kulcsfontosságú intézményeket és hatóságokat képes befolyásolni. Az ilyesmi – szögezi le a főbíró – aláássa a valódi demokrácia tartóoszlopait, a független bíróságokat, a szabad médiát és az erős ellenzéket.

„Normális országban bíróként távol kellene tartanom magam a politikától. De a mi esetünkben nekem is azt kell mondanom: igen, Bulgáriában elragadták, túszul ejtették az államot. Ezt az európai politika nem akarja tudomásul venni. Magyarországról és Lengyelországról sokat beszélnek, Bulgáriáról azonban sajnos nem” – mondja az interjúban Lozan Panov, a bolgár legfelső semmítőszék elnöke, aki szerint hazájában az igazságszolgáltatás jelentős része is „túszul esett” ebben az értelemben. Beszél arról is, hogy Bulgáriát az EU újra és újra „egészségesnek nyilvánítja”, és még eurómilliárdokkal jutalmazza is, ezzel viszont csak azt segíti elő, hogy a rákbetegségként burjánzó bajok csak tovább terjednek. Most azért vannak kint az emberek az utcákon, mert fel akarják venni a harcot ezzel a kórral – mondja.