Dobrev Klára: Orbánt legyőzték, de nem akarták megalázni

Továbbra is az a kérdés, hogy ki győzött Brüsszelben: Orbán Viktor verte át az európai vezetőket, vagy Orbánnal elfogadtatta Európa józanabb és erősebb része, hogy marad a jogállamisági feltételrendszer? Dobrev Klára, a DK politikusa, az Európai Parlament egyik alelnöke szerint nagyon egyértelmű, hogy Orbán kapitulált lengyel kollégájával egyetemben. Hozzátette: érezte az ijedtséget Magyarországon, ellenzéki szavazók, újságírók, kommentátorok részéről. (A Klubrádióban Martin József Péter, a Transparency International ügyvezető igazgatója fogalmazott meg olyan véleményt, amely szerint sikerre vezetett Orbán Viktor időhúzó taktikája, 2022 második feléig, de inkább 2023-ig nem lesznek olyan eszközök az EU kezében, amellyel meg tudja állítani a korrupt kormányokat.)

Álláspontja alátámasztására három érvet sorolt fel Dobrev Klára. Elsőként azt mondta: az Európai Tanács gyakorlatilag a legfontosabb kérdésben úgy döntött, hogy a jogszabály szövegét nem változtatja meg. Ez volt Orbán első követelése a vétóval, de a mechanizmus pontosan úgy lép életbe, ahogy az elmúlt hónapokban ezt szerették volna. Másodszor: sokan megijedtek attól, hogy mennyi időt adott Orbánnak az EU, mert megengedték, hogy az Európai Bírósághoz forduljon. Ezt akkor is megtehette volna, ha nem emelik ki külön az uniós csúcs záradékában. Viszont ennél fontosabb, Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és a Parlament főtárgyalója is nyilatkozott róla, hogy sürgősségi eljárást fognak kérni, tehát várhatóan néhány hónap alatt dönt a bíróság. Erre volt példa a Brexit-ügynél is. Igaz, hogy időnként évekig tart, mire a bíróság ítéletet hoz, de ez nem jogszabályok véleményezésénél szokott előfordulni. A harmadik pedig, amire felhívta a figyelmet a DK-s politikus, hogy január 1-jétől életbe lép a jogállamisági mechanizmusról szóló szabály, tehát ha Orbán nem változtat a politikáján, akkor is felelősségre lehet vonni, ha a bíróság csak később dönt.

Jelezte: a Parlament is elfogad egy hasonló „papírt”, mint a Tanács, de ezek vélemények, és a jogszabály szövege a mérvadó. Egy hónappal ezelőtt maga Orbán Viktor mondta, hogy az ő szemét nem lehet kiszúrni „tacepaókkal”, de most pontosan ez történt – jegyezte meg. Ez azért alakulhatott így, mert az Európai Unió politikai kultúrája nem az, hogy „az ellenfelet megöljük”, hanem kompromisszumot kötünk, megoldjuk a problémát. Szerinte megadták a lehetőséget a magyar miniszterelnöknek, hogy hazamenjen és azt mondja, ő győzött, mert nem kell befogadni migránsokat, noha ez eleve nem volt témája a jogállamisági vizsgálatnak. „Orbánt legyőzték, de nem akarták megalázni” – fogalmazott. 

Szerinte Orbán blöffölt a vétóval, Magyarországnak is szüksége volt a költségvetés elfogadására, az ország nagy része Európa-párti, és érezte a miniszterelnök, hogy ebben nem tartanának vele a szavazói sem. Érdemes megnézni azt is, hogy reagált a holland miniszterelnök, aki a jogállamiság védelmének egyik leghangosabb képviselője volt. (Ahogy a hvg idézi, ezt: a magyar és lengyel győzelmi jelentések ellenére a két ország vezetője másban reménykedett. Így fogalmazott: „Nem voltak elégedettek a megbeszélt mechanizmussal, és változtatni akartak rajta. Ez nem történt meg”.) Dobrev Klára is szeretné, ha az EP is megfogalmazná a véleményét, hogy aláhúzzák a jogszabályok betű szerinti betartásának fontosságát, hogy egy állam- vagy kormányfő se próbálhassa befolyásolni a Bizottságot a folyamat lassítása, gyengítése érdekében.

Műsorvezetőnk megjegyezte: az eredeti szöveg szerint nem lehet fellépni a médiapiac totális leuralásával vagy az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértésével szemben. A DK politikusa azt mondta, igaz, hogy a jogszabály az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szól, de azt tartalmazza, hogy csak olyan országokban lehet ezért tenni, ahol független az igazságszolgáltatás és az ügyészség. Ahol szabad a média, mert nemcsak az intézmények, hanem a sajtó is ellenőrzést gyakorol a közpénzek elköltése fölött. És ahol szabad civilek, önkormányzatok is részt vesznek a források felhasználásában. Tehát csak igazán szabad, demokratikus országban lehet garantálni a pénzügyi érdekek védelmét. Különben az EU pénzei rokonokhoz, barátokhoz, oligarchákhoz mennek, ahogy azt Magyarországon látni. Ezért Dobrev Klára szerint a jogszabály alkalmas arra, hogy megvédje ezeket a jogállamisági kritériumokat.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: MTI/Koszticsák Szilárd