"Hé, te Isten!”
1/06/2024 09:51
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Az Ószövetségbeli eskü "kedvezményezettjétől”, a parancsba adott névváltoztatás koráig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, mi lehet az Istennel való tegeződés hátterében.
Asszociációs láncunk egy ideje a szó súlya, szentsége körül kanyarog, és kapcsol magához újabb és újabb témákat.
Néhány adással ezelőtt az ókori Egyiptom isteneinek "életét” tárgyaltuk, pontosabban sokkal inkább emberi tulajdonságaikat.
Az akkoriban megjelenő egyistenhit már egy szakrálisabb megközelítést jelentett, mint korábban, mikor közösségben működtek az istenek, és elérhetőbbnek tűntek az átlagember számára.
Az egyiptomi emberszerű istenek bíróság előtti eskütételéhez képest a zsidó vallás szemléletbeli különbséget hozott ebben a kérdésben. Az Ószövetség erre vonatkozó szakaszának rabbinikus magyarázata szerint az esküt nem valamire tesszük, hanem valakinek. Természetesen ez a valaki, Isten.
E szerint a szavunk be nem tartása Isten szavának megszentségtelenítése, hiszen a vállalt kötelezettség maga a tórai kötelem, vagyis Isten szava.
Gábor György vallásfilozófus az előző héten már elmondta, hogy az Ószövetség maga az isteni szó. A 277. epizódban innen folytattuk vele a beszélgetést. Többek között arra az elméletre is kitértünk, miszerint a zsidó, egy tegeződő vallás. Erre példaként Szodoma megmentésének történetét említette a vallásfilozófus, amely egy alkudozási folyamat volt lényegében. Szerinte ez a tegeződés egy intim viszonyra utal Isten és ember között, és ilyen jellegű kapcsolat a katolicizmusban nincs, hiába ott is tegező formában szólítják meg az Urat.
Az interjúban Gábor György különbséget tett igaz és hamis próféták között. Utóbbiról elmondta, ők a valóságban nem Isten utasításait követik, hanem a földi hatalom birtokosaiét. Továbbá megvizsgáltuk az ember Istenhez való viszonyának történelmi hullámzását, amelyet a zsidó vallás hozzáállása indított és a katolikus vallás újabb és újabb válasza generált.
A zsidó vallásban hiába közvetlenebb a kapcsolat, nem lehet Istent kiábrázolni, sem kimondani a nevét. Az ebből kifejlődő katolicizmus azonban perszonalizálta Istent, ezzel közelebb hozva a hívekhez. Ettől azonban, úgy érezte az egyház, hogy megfosztotta Istent a transzcendens mivoltától, ami a hitet is gyengítheti. Gábor György elmondta, az egymást követő döntésekkel, hol közelebb hozták a hívekhez az Urat, hol eltávolították az első évszázadokban. Hozzátette, a zsidó vallásra is elmondható, hogy az Örökkévalóról alkotott kép úgy maradhatott változatlan, hogy mindeközben folyamatosan változott.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. május 29., szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
