A káromkodás koordinátarendszere
27/04/2024 07:23
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A nyelvi felhang képzésétől, a stílus kortalanságán át, a negatív reklám vélt vagy valós hatalmáig vezetett a héten a Galaxis kalauz. Útközben azt is megvizsgáltuk, hogy a Z generáció önérték-tudatosságával miként irányítja a divat és a munkaerőpiac alakulását.
Felmerül a kérdés, vajon csak a divat világában vannak nagy számban negatív kifejezések, vagy valójában maga a magyar nyelv tekinthető negatívnak.
Horváth Péter Iván, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa a 272. epizódban elmondta, a fenti állítás durva általánosítás, habár tény, tette hozzá, hogy a kérdő mondatok a „nem” szóval kezdődnek nálunk. Szóba került a magyarban található egészen változatos káromkodáskör is, és hogy ezek mennyiben tekinthetők negatívnak. A nyelvész továbbá kiemelte, hogy a szóhasználatunk közvetlensége egy koordinátarendszerben leképezhető, az alá-fölérendeltség, illetve, az ismeretség közelisége mentén.
Debreceni János, reklámszakember a saját szakterületén ugyanakkor nem tekinti mindenhatónak a szöveget. Sokkal fontosabb szerinte a látvány és a verbalitás összefonódása. Példákon keresztül bizonyította, a magukat negatívnak feltüntető, esetleg kifejezetten a lejáratást középpontba állító hirdetések is a pozitív hatást kívánják elérni. Szerinte már rég tudjuk, miként kell viszonyulnunk a reklámokhoz, ennek ellenére a politikai korrektségre való törekvést egyfajta öncenzúraként magukra erőltették a reklámkészítők.
Debreceni szerint a sikeres reklám egyik legfontosabb feltétele az aha-élmény kiváltása. Vagyis a reklám absztrahál és így vezeti el a befogadót a termékhez. Ez persze csak akkor működik széles körben, ha egy közös tudást használ.
A jövőben feltehetően más jellegű reklámokat igényel majd a divat, vagy talán nem is lesz szükség rá, hiszen a kategória vásárlói egyre önállóbbak – hangsúlyozta Keszeg Anna. A kultúrakutatóval, a MOME tanárával egy, talán a világot felforgató generációról, és annak félelem nélküli stílusalakításáról beszélgettünk. Szerinte a mai huszonévesek már azzal a tudatossággal, a burn out lehetőségének ismeretével nőttek fel, ami elég erőt adott nekik ahhoz, hogy ne fogadjanak el semmit, ami nem etikus. Kényszeríteni tudják a divatipart, hogy olyan ruhákat állítson elő, amelyekre ők vevők lesznek, és ugyanígy irányíthatják a munkaerőpiacot, amelynek nagyobb szüksége lesz rájuk, mint fordítva.
Az adás végén egy korántsem Z generációs stílusikonra emlékeztünk: Iris Apfel, aki idén március elsején 102 évesen hagyott itt minket, korosztálya meghatározó alakja volt. Apfel munkával járó utazásai során gyűjtötte be a legkülönbözőbb ruhákat és kiegészítőket a világ minden pontjáról, amelyeket aztán kreatívan ötvözött. 2005-ben kiállítást rendeztek öltözékeiből a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban. 2019-ben, 97 évesen kezdett el hivatalosan modellként dolgozni.
A teljes adást meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva. Címlapi kép: Scherer Péter és Mucsi Zoltán a Szkéné Színház Don Quijote című előadásának próbáján 2015. április 28-án. Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
2024. április 24., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes