Cégért minden bornak
20/04/2024 08:56
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Egy luxusautó identitásteremtő erejétől a vintage stílus divatban betöltött szerepéig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is kutattuk, miként teljesíthető be egyidejűleg a közösséghez tartozás és a kitűnés vágya.
A luxusmárkákról, azok marketingjéről beszélgettünk az előző héten, és arra jutottunk Debreceni János reklámszakemberrel, hogy az ebbe a kategóriába tartozó termékek legfőbb értéke a márkájuk közismertsége. Legyen az óra, autó, vagy cipő, valójában egy státuszt vásárolunk vele. A 271. epizódban a szakember hozzátette, hogy az említett magasan elismert termékek értékesítése nagyon hasonló, mint az alsó- vagy középkategóriásoké. Sokszor még a felület is, ahol találkozunk velük, amennyiben egy olyan árucikkről van szó, ami nehezen, de nem csupán a felső tízezer számára elérhető.
Debreceni János továbbá elmondta, a jó reklámban az egyik legfontosabb tényező a kép és szöveg összhangja. Habár a tökéletes működéshez szükség van a néző aktív részvételére. Hogy értelmezze a látottakat. Az ilyen hirdetés kockázatos, és egyre kevesebben vállalják is ezért, tette hozzá a reklámszakember, de megéri, mert a néző ilyenkor érzi, hogy felnőttként kezelik. Ez már önmagában jó hatással van a termékhez való viszonyulására. A tény pedig, hogy ő maga fejtette meg az üzenetet, endorfint termel, így a reklám is jó minősítést kap a leendő vásárlónál.
Persze azért, mert jó a reklám, és történetesen meg is értjük, sőt, mondjuk, mellényzsebből megvehetnénk a terméket, amelyet hirdet, még egyáltalán nem biztos, hogy megvesszük. Ez itthon a divatcikkekre – egy kisebb, tudatosan öltözködő szubkultúrát leszámítva – kiváltképp igaz. A múlt héten Keszeg Anna kultúrakutató elmondta, hogy sok más európai országgal szemben, a magyaroknak, némi túlzással, tök mindegy, mit vesznek fel. Ennek az attitűdnek vélhetően megtaláltuk az egyik eredőjét a rendszerváltás előtti, puritán életmódot preferáló időszakban. A MOME tanára azonban ennél korábbi időszakot vizsgált, és a nyelvhasználattal való összefüggést találta a másik lehetséges bűnösnek. Szerinte a 19. században kezdődött a „baj”. Az, hogy miként nevezték el az egyes országok az aktuális ruhaviseletet, arról árulkodik, hogy miként értelmezték. A legtöbb nyelvben, emelte ki Keszeg Anna, a Mode szóból származik, ami magában hordozza az azonnaliságot, Nagy-Britanniában ugyanakkor a Fashion megnevezés terjedt el, amely egy francia kifejezésből származik, és a méretre szabásra vonatkozik. Ehhez képest hazánk a nyelvújításkor a „divat” szót választotta, a dívik kifejezésből, amivel az egész jelenség, és az olyan kapcsolódó szavak, mint a módi, gúnyos felhangot kaptak, és nem tükrözték a téma aktualitását. De legfőképpen bagatellizálta az öltözékkel való törődés igényét.
Ez évtizedekre meghatározta a divathoz való semleges viszonyunkat. A Keszeg Anna kultúrakutató által elmondottak szerint azonban reményteli, hogy a mai 20-as generáció nem köti magát divatszabályokhoz. Ha teljesen szabadon dönthetnek az emberek, hogy mit viselnek, vagy nem viselnek, egy új közösségi berendezkedést is hozhat magával.
A múlt héten már felmerült, hogy fura módon épp annyira vágyunk beilleszkedni, mint kilógni. A közösség egyenrangú tagjává válni, és feltűnést kelteni. Szalay Álmos pszichológussal most azt vizsgáltuk, miért lehet szükségünk mindkét pozícióra, és persze, hogy meg tudjuk-e valósítani. Elmondta, a csoporthoz tartozás ősi ösztön, ahogy az is, hogy szükségünk van vezéregyéniségekre, akiket követhetünk. Mivel ma egyre többen akarnak vezetni és vezetve lenni, az online felületeken mindkét szerepet megélhetik.
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszás ikonra kattintva.
2024. április 17., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes
