Emlékek és asszociációk
3/05/2024 17:33
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A márkák pótolhatóságától a dobozolt döntéseken át a szükséges és a luxus szókölcsönzésig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, hogy ihatnak-e nyilvánosan sört a nők; és hogy érzelmi vagy racionális okokból vásárolunk-e.
Az elmúlt hetekben Debreceni János reklámszakembertől sok alapszabályt, és még több érdekességet tudtunk meg a hirdetésekről. Köztük azt is, hogy mi a különbség a kategória és a márka között. Illetve, hogy a márkához való viszonyunkat gyakran olyan kifejezésekkel illetjük, mintha párkapcsolatról beszélnénk. A szakember kihangsúlyozta, hogy ez nagy hiba, hiszen a hűség a termékvásárláshoz nem jelentheti ugyanazt, mint mondjuk egy házasságban. A 273. epizódban a márkahűségnél szélsőségesebb attitűdről is beszélt Debreceni János, a márkafanatizmusról.
Hozzátette, hogy jellemzően mindenki a megérzései, benyomásai alapján dönti el, hogy megveszi-e az adott terméket, vagy sem. Ennek a döntésnek a meghozatalában persze nagy szerepe van a reklámnak is, amely sok esetben érveket sorol az adott termék mellett, habár a logikus döntés egyáltalán nem gyakori vásárlói magatartás.
Debreceni János példákon keresztül magyarázta el, miként alakíthatnak át egy egész vásárlói csoportot a marketing szakemberek a megfelelő reklámmal.
Fontos, hogy a vélt vagy valós célközönség – lehetőség szerint – minden tagja értse, és persze átérezze a reklám közvetítette üzenetet. Látunk néha lukra futásokat, amikor a hirdetés például félreérthető, ritkán használt, esetleg idegen szavakat használ.
Jóllehet mára mindennapos, hogy elsősorban angol szavakkal helyettesítjük a magyar kifejezéseket egy mondaton belül. Horváth Péter Iván nyelvésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusával a divatszavakról is beszélgettünk. Mindenki fel tud sorolni jó néhányat, amelyet előszeretettel használ, vagy hallja másoktól, hogy használnak, pedig pár éve még talán a jelentését sem ismertük. Hogy mikor milyen kifejezések válnak divatossá, az ciklikusan változik. A jelenség azonban nem új keletű, tette hozzá a nyelvész, hiszen a legtöbb korábbi idegen szó, divatból került be a köznyelvbe, és ha ez elég régen történt, akkor nem is tudjuk, hogy eredetileg idegen szó volt.
Hogy ezeket könnyen megszokjuk, mutatja az is például, hogy a nyelvújítással bekerült idegen szavak magyarítása tükörfordítással valósult meg, mint a cseppkő vagy a kórház – mondta el Horváth Péter Iván. Hozzátette, ma is vannak frissebb szavak, amelyek elsősorban az angol nyelvből érkeztek, és a szó szerinti fordítását használjuk, mint az arcvesztést, vagy valósidő.
Azzal kapcsolatban ugyanakkor a nyelvész megnyugtatta a hallgatókat, hogy bár sok angol szót építünk bele a mondatainkba, azoknak a szerkezete továbbra is magyar nyelvű, vagyis bármennyi angol kifejezés is használunk, a nyelvtan nem változik meg.
A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. május 1., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes
