A jó szónok először hallgat
11/05/2024 06:25
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A szónoki trükköktől a többnyelvűségben rejlő lehetőségekig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, hol húzódik a határ meggyőzés és manipuláció között.
Az előző hetekben arról beszélgettünk Debreceni János reklámszakemberrel, hogy a vizualitás mellett mekkora szerepe van egy jól kiválasztott mondatnak, vagy akár csak egy kifejezésnek abban, hogy sikeres legyen egy hirdetés.
A múlt héten az is kiderült, hogy érdemes biztosra menni, és olyan szavakat használni a reklámban, amelyek jelentése egyértelmű a célközönség számára.
Ez alapján kihúzhatjuk a divatszavakat és az idegen szavakat is. Hogy mikor milyen kifejezéseket használunk, és persze milyen hangsúllyal tesszük ezt, nem csupán a marketingben fontos, hanem a mindennapi kommunikációnk jellegét is meghatározza. Ha pedig egy tudósnak kell megértetnie a kevesek által ismert szakterületét a közönségével, akkor ajánlott igencsak megválogatnia a szavait. Legalábbis, ha nem szeretne az előadás felére egyedül maradni a teremben, vagy a képernyő előtt.
Dr. Aczél Petra retorikai szakember a 274. epizódban elmondta, varázsszavak nincsenek arra, hogy a hallgatóság mindenképpen érdeklődjön, de vannak alapszabályai a jó előadásnak. Ilyen például a bemutatkozás, amelynek a lényege a szimpátiakeltés, és persze, hogy világossá tegye az előadó – a régi hozzáállással szemben –, itt nem csak ő szolgáltat, hanem a közönség is, amely az idejét áldozza rá.
A MOME kommunikációkutatója a többi között arról is beszélt, hogy míg a meggyőzés a másik fél érdekében is történhet, addig a manipuláció minden esetben valamilyen eltitkolt befolyásolást jelent.
Dr. Aczél Petra hangsúlyozta, csak abból lehet jó előadó, aki meghallgatja a másikat; a figyelem az alapja a jó szónoki képesség kialakításának.
Az interjúból az is kiderült, hogy a közönséghez igazítani a mondanivalónk stílusát, hangvételét, növeli a sikeresség esélyét. A legtöbbször joggal mellőzött szleng, vagy egy-egy pongyolább, hétköznapibb mondat – ha a tematika elbírja – szórakoztatóbb, talán érthetőbb is a fiatalabb hallgatóság számára. Mint a jellemzően általuk használt angol kifejezések is.
A jelenség sokakat ugyan bosszant, vagy éppen aggodalommal tölt el, nem jelent valódi veszélyt a magyar nyelvre, mondta el az előző adásban Horváth Péter Iván nyelvész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa igyekezett megnyugtatni a hallgatókat, hogy a magyar nyelvnek igen jó az ellenálló képessége.
Persze nézhetjük a jó oldalát is a dolognak; rengeteg olyan angol kifejezés jelentését tanuljuk meg, ami korábban kimaradt. Nem egyértelmű, hogy ez segítene az angoltanulásban. Főleg azért, mert másképp érkeznek az idegen szavak az életünkbe, mint maga az anyanyelvünk. Horváth Péter Iván nyelvész elmondta, utóbbit azért tanuljuk meg, mert szükségszerű, hogy képesek legyünk kommunikálni. Az idegen nyelvvel csupán akkor ez a helyzet, ha a minket körülvevő környezettel másképp nem tudjuk megértetni magunkat.
Horváth Péter Iván szerint az, hogy változik-e a személyiségünk aszerint, hogy milyen idegen nyelvet sajátítunk el, inkább anekdotikus jelenség. Persze képes változtatni egy új idegen nyelv a stílusunkon, de a többnyelvűségtől nem lesz skizofrén senki, tette hozzá. Ami bizonyos, hogy az idegen nyelvek, amelyeket beszélünk, kölcsönhatásban állnak egymással.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. május 08., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes
