Hová tegyük a veszélyes atomhulladékot?

A tanulmány főbb megállapításai közt találjuk, hogy a világon egyetlen ország sem rendelkezik kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére alkalmas, működő mélygeológiai tárolóval. Finnország az egyetlen, ahol jelenleg végleges elhelyezést szolgáló tárolót építenek. A kutatások jelenlegi állása szerint ez a preferált módja a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének. Ameddig viszont a mélygeológiai tárolók nem épülnek ki – és még évtizedekig nem fognak –, a kockázatok egyre inkább az átmeneti tárolólétesítmények irányába tolódnak, amelyeknek folyamatosan telítődik a kapacitása. Finnországban például a kiégett fűtőelemek befogadására alkalmas átmeneti tárolókapacitás 93%-os telítettségen van.

Európa-szerte (Oroszországon és Szlovákián kívül) több mint 60.000 tonna kiégett fűtőelemet tárolnak, legnagyobb részét Franciaországban. Európa atomreaktorainak teljes élettartama alatt 6,6 millió m3 radioaktív hulladék keletkezhet.

Mátyás Eszter elmondta, radioaktív hulladéknak számít a kiégett fűtőelemeken kívül a füldugó, vagy a kesztyű, amit az atomerőművekben dolgozók hordanak munkavégzés közben – és ezek csak az atomerőművekből származnak. Magyarországon négyféleképpen lehet osztályozni a radioaktív hulladékokat: halmazállapot, hőfejlődés, aktivitáskoncentráció és felezési idő alapján. Általában aktivitáskoncentráció alapján kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékokról beszélünk. Kicsinek számít például az, ami a röntgenfelvétel alatt éri a gépeket, nagy pedig a kiégett fűtőelem. Munkácsy Béla hozzátette, látni kell azt is, hogy a teljes fűtőelem-cikluson végighaladva minden lépésnél keletkezhet radioaktív hulladék: a bányászat során, a fűtőelem gyártása során, és előbb-utóbb maga az atomerőmű épülete is sugárzóvá válik. Másik tényező az idő, egy svéd tudományos jelentés szerint akár csak a kis- és közepes radiaktívitású hulladékokat is százezer éves időléptékig kell tárolni, a kiégett fűtőelemek pedig több százezer éves időtartamig tárolandók, ami felfoghatatlan időtáv.

Magyarországon jelenleg két fő radioaktívhulladék-tároló létesítmény működik az országban, ugyanakkor égető szükség van a hulladékok végleges elhelyezését biztosító tárolóra. Bár egységes megállapodás még nincs, és folyamatosan folynak a kutatások, hogy mi lehet ideális a végleges tárolásra, a jelenlegi álláspont szerint az agyagkő lehet a legjobb formáció. Boda környékén agyagkő van, ahol lassan 30 éve folyik a kutatás, hogy alkalmas-e, és folyamatosan szűkítik ezt a területet. Munkácsy Béla viszont nem túl optimista ezzel kapcsolatban. A végleges tároláshoz ugyanis az kell, hogy az adott terület stabil legyen geológiai értelemben, amiben mi nem állunk jól. Sőt a Kárpát-medencén belül talán nincs is alkalmas terület erre, hiszen az egész egy összetöredezett kőzetlemez-rendszerből alakult ki, és még mindig viszonylag intenzív mozgásban vannak a kőzetlemezek. Szállítható volna-e a hulladék olyan országba, ahol a geológiai adottság megfelelő? Itt jön be a tudomány mellé a politika. Az Euratom szerződés alapján a hulladékot csak az az ország kezelheti és ott lehet tárolni, ahol keletkezett. Ez ellen folyamatosan vannak hangok, akik szerint az Eurotaomnak kellene reformot végrehajtania, mert nagyon sok ország képtelen kezelni a hulladékát a szerződésben foglaltak ellenére. Perpillanat tehát nekünk kell megoldani a problémát.

A jelentés és ennek Magyarországra vonatkozó részletei itt olvashatók.