Jávor: Az Uniónak nincs bátorsága felvállalni a konfliktust a magyar kormánnyal
5/08/2020 07:24
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Az Európai Unió gyengeségére utal, hogy a legnagyobb magyar független hírportál, az Index összeomlásakor sem politikai akarata, sem jogi eszköze nincs arra, hogy vigyázzon a sajtószabadságra az uniós tagállamokban – olvasható a Politico legfrissebb, Magyarországról szóló írásában. Jávor Benedek volt EP-képviselő szerint az Unió tisztában van a helyzettel, de nincs elég bátorsága konfliktust felvállalni. A Washington Post elemzésében két egyetemi kutató arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus okozta válság elhúzódása a demokrácia erodálásához vezet világszerte. Nemzetközi lapszemle.
Az Európai Unió gyengeségeire utal, hogy az utolsó, legnagyobb magyar független online sajtótermék, az Index összeomlásakor sem politikai akarata, sem jogi eszköze nincs arra, hogy vigyázzon a sajtószabadságra az uniós tagállamokban – olvasható a Politico legfrissebb, Magyarországról szóló írásában. Holott a cseh Vera Jourová átláthatóságért is felelős biztos előre jelezte a problémát, de ő maga is belátta, eszköztelen az EU ilyen kérdések megoldásában. Felvetette, talán a versenyjogi törvények között lehetne kutakodni, mert akkor a sajtótermékek összeolvadására vonatkozó korlátozásokat tetten érve a demokráciára és a szólásszabadságra is befolyással lehetne a bizottság. A 7-es cikkely alkalmazása egyhangú határozathozatal híján nem vezet eredményre, és egyelőre az is bizonytalan, hogy az Európai Tanács most belebegtetett jogállami mechanizmusról szóló követelése kivitelezhető-e. Ugyanakkor a versenyjogi felelősségre vonás sem működött például a KESMA (Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány) létrehozásakor, mert ugyan valóban nem lehetne 400 kormánypárti médiumnak egybeolvadnia, azonban a kormány lehetőséget sem adott a vizsgálódásra, azonnal jogszabályban rögzítette, hogy nemzetstratégiai jelentőséggel bír a KESMA alapítása. Hiába állapította meg a Média Pluralizmus és a Sajtószabadság Központja értékelésében, hogy példátlan médiakoncentrációt hoztak létre a kormánypárthoz hű oligarchák, a magyar ügyészségnek a szeme sem rebbent. Ráadásul az uniós versenyjogi törvények alkalmazása magas pénzügyi küszöbhöz kötött. A KESMÁ-nál ugyebár ez sem állt fenn, lévén ingyen dobták be az oligarchák a maguk vagyonát a közösbe. Vizsgálat tárgya lehet a hirdetéseken keresztül megjelenő támogatás, amelyről Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemező Központ vezetője jó példával élt a Politicónak nyilatkozva: míg a Schmidt Máriához került Figyelő hirdetési bevételeinek 74 százalékát kapta az államtól, addig a HVG csak 3,5 százalékot 2018-ban. Vagy például a 2017-es „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányra fordított 10 millió eurónak a 40 százalékát a Mediaworks kapta annak idején. Az EU ezekben a csatákban gyakorlatilag egy helyben toporog 2016 óta, ami igencsak frusztráló érzés. Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő szerint az Unió tisztában van a helyzettel, de nincs elég bátorsága konfliktust felvállalni.
A Washington Post elemzésében két egyetemi kutató arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus okozta válság elhúzódása a demokrácia erodálásához vezet világszerte. A gazdagok és szegények közti gyorsan mélyülő szakadékba zuhan majd a demokrácia is. Az első sorokban ott szerepel Magyarország neve azon országok között, amelyekben a demokrácia hanyatlását hozta a vírus miatti válsághelyzet. Így volt ez a szerzők szerint Izrael, India, a Fülöp-szigetek és Brazília esetében is, mert ezen országok vezetői a rendkívüli helyzetet használták fel hatalmuk még nagyobb kiterjesztésére és elmélyítésére. A legnagyobb veszély azonban ezen is túlmutat, amennyiben a járvány okozta válság továbbgyűrűzik, az akár még a demokrácia bukásához is vezethet. Ennek hátterében állnak a drámai bérkülönbségek, a mobilitás megszűnése a szegények körében. Miközben otthonról épp a legszegényebbek nem tudnak dolgozni, mert nem olyan a munkájuk. A jövedelmi különbségek növekedéséről egyebek mellett megjegyezték: amerika milliárdosai eddig is csak a profitjukat gyarapították a pandémia és a Trump-kormányzat őket segítő döntései miatt egyaránt. Írtak azt is, hogy olyan populista politikusok, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Andrej Duda lengyel elnök már most is átvették és kiválóan alkalmazzák az elitellenes szlogeneket. Nekik a tömegek támogatására van szükségük ahhoz, hogy hatalomban maradjanak, akár bizonyos törvények megváltoztatásával. Ha viszont csökken a demokrácia támogatottsága, a tömegek szívesebben támogatnak autoriter hajlamú politikusokat is.
A román ügyész, Daniel Galbeaza bizonyíték híján ejtette a vádat a tavalyi, úzvölgyi verekedés és temetőfoglalás ügyében – számol be az ügyészi indoklás részleteiről a Balkan Insight illetve a magyar kormány támogatásával megjelenő szekelyhon.ro oldal. Azt, hogy román szélsőségesek azt skandálták: „Magyarok ki az országunkból!”, úgy értékelte, hogy az emberek egy csoportjának és nem nemzetiségi, kisebbségi csoportnak szólt. Az ügyész szerint a magyarok provokálták ki az erőszakot, amire nem is reagáltak a románok. Noha képek bizonyítják, hogy a magyarok a temetőben békésen imádkoztak, amikor sértegetni kezdték őket a románok. Az összetűzés háttere: az első világháborús emlékezés napján 52 ortodox keresztet tettek ki a temetőbe, amit a magyarok szemeteszsákkal letakartak.
Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: tüntetés az Index mellett, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
2020.08.05. 07:00
