Jobb regényhősök lennének, mint regényírók

Nem egy tipikus házaspár – jellemezte őket Spiró, kitérve az egyik legfontosabb témára, amit a beszélgetésben érintettek, a házaspár magánéletére. Utóéletét tekintve egy megdicsőült kapcsolat az övék, tette hozzá Hatos Pál. Ugyanakkor "Szobotka Tibor olyasfajta nőcsábász lehetett, mint Devecseri Gábor – mondta az író, hozzátéve, van ilyen betegség, hogy állandóan nő kell, és egy nap négy-öt is elfogy belőlük. Szabó Magda tudott erről, és így ment férjhez. Ez kiderül Szobotka naplójából (Bánom is én - Naplók 1953-61) és Szabó Magda Megmaradt Szobotkának című feljegyzéseiből is.

Másrészt Szabó Magdának szeretője volt, Bóka László, már akkor is, amikor Szobotkával megismerkedett. Bóka államtitkár volt, később pedig egyetemi tanár. Azt, hogy szeretők voltak, Ortutay Gyula Naplója állítja (Napló 1-3), illetve Szobotka naplója is. Szabó Magda ezt tagadta. Szobotka naplójából kiderül, ahogy Spiró fogalmaz: a férj folyamatos megaláztatása ment. Bóka mindennapos vendég volt náluk. "Bóka László lelkesítően nagyszerű és riasztóan embertelen lény volt. Cinikusan rágalmazta barátait, majd díjra javasolta őket. Démonikus figura" – idézte Szénási Hegedűs Gézát. Hatos Pál később hozzátette: "Mindkettejük szerencséje volt, hogy Bóka 64-ben viszonylag fiatalon, 54 évesen meghalt".

A beszélgetés másik fontos témája, hogy az író házaspár mennyiben volt áruló. Polgári származású íróként nehéz idők jártak rájuk 1949-től. 1956 után viszont 1957-ben "ők csodálkoznak azon, hogy a hajdani barátok és szövetségesek, például az Újhold árulónak tartják őket. De én nem csodálkoztam volna a helyükben, mondta Spiró György, hozzátéve, "1957-58-ban Szabó Magda már ott ült Nyina Hruscsova mellett, Hruscsov szovjet pártfőtitkár felesége mellett a szovjet magyar baráti társaságban, a nőszövetségben. '57 után másfél év alatt három regénye jelent meg, amikor mindenki be van tiltva." "Szilenciumon van az egész banda: Weöres Sándor, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Juhász Ferenc, Nagy László, a prózaírók hallgatnak, Örkény be van tiltva" – fogalmazott Spiró. Szabó Magda nagyon okosan felismerte, hogy van egy rés, ahol be lehet nyomulni. Fel is használták politikai demonstrációként – tette hozzá.

Ki a tehetségesebb? – ez volt a műsor harmadik fő kérdése. "Egész életemben nyomorultul éreztem magam, mert mindig én voltam a sikeresebb. Szobotkát meg alig akarták kiadni" – idézte Szénási Sándor Szabó Magdát a Megmaradt Szobotkának című műből. "Mindketten tehetséges emberek, de Szobotka tehetségesebb – véli Spiró. Hozzátette, "Szobotkában van szatirikus véna és valódi életismeret, emberismeret, nőismeret, amit nem tagad le. Azért nem lett elismerve, mert nem illett bele a moralizáló szocialista erkölcsbe. A kispolgári irodalmat karolták fel, a giccset, nem az avantgárdot és szatírát. Szobotka kevésbé adta fel magát, mint Szabó Magda". Hatos Pál szerint "Szabó Magda máig jelen van, kiadják, feldolgozzák műveit, mint az Abigélt, vagy Az ajtót. Olvasták, olvassák. Egy álló csillag a magyar irodalom egén."

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.