John Bolton: Mást fog hibáztatni Trump, ha nem vet véget 24 óra alatt az oroszok háborújának – Interjú Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadójával

Új ablakban

2024. november 09. Hetes Stúdió / részlet, John Bolton-interjú (24.11.09.)

11:52

00:00

Igen, szavaztam.

És megkérdezhetem, hogy kire szavazott?

Nem szavaztam Trumpra, de Kamala Harrisre sem, mert egyikük sem érdemes az elnöki posztra. S mivel Marylanden lakom, ott is van lehetőség a te favoritodat ráírni a szavazólapra, ha egyik jelölt sem tetszik. Így Trump egykori alelnökére, Mike Pence-re adtam le a voksomat.

Érdekes. (Talán emlékeznek, neki kellett volna Trump követelésére meghamisítania 2020-ban a választási eredményt és mivel ezt nem tette, őt akarta a Capitoliumot megrohamozó csőcselék bitófára akasztani.) De akkor adódik a kérdés, mit gondol a republikánus pártról, ahová maga is tartozik?

Nem kérdéses, hogy meggyőző eredményt ért el, és minden bizonnyal az alsóházat viszik is a republikánusok, a szenátusban pedig már megvan a kétfős többség. Megint tudnak bírákat kinevezni, adócsökkentést végrehajtani – méghozzá akadálytalanul. Viszont tudni kell, óriási viták és nézetkülönbségek vannak a pártban. A nemzetbiztonság terén, ami az én területem, meg pláne. Hogy mi lesz az országgal? Nagyon sok függ majd attól, akit az én egykori helyemre kinevez az elnök. Trump jelleme azóta sem változott, továbbra is fegyelmezetlen e téren.

Hol rontotta el Kamala Harris, hogy nem tudta kellőképpen megszólítani a saját pártját és a bizonytalan szavazókat sem?

Két fontos dolgot emelnék ki. Még ha a média mást is ír, az ország politikai mentalitása jobbközép irányultságú. A Biden-kormány gazdasági vagy szociális intézkedései viszont balra tolták az országot. Nem is lett népszerű elnök. Ráadásul Harrist nem tudták leválasztani Biden politikájától. Mintha az ő neve is ott szerepelt volna a szavazócédulán. Hiába igyekezett magától eltolni Bident, a magas inflációt és a gazdaság gyengeségeit Harris számlájára is írták a szavazók. Másrészről San-Francisco-i politikusként, majd szenátorként és egykori elnökjelöltként is kifejezetten baloldali politikát vitt, pedig tudjuk, hogy nem akarta megfosztani a rendőrséget az állami apanázstól és nem zárta ki az olajfúrásokat sem például Pennsylvániában. Nem ismételte elégszer ezeket.

Igen ám, de az is érthetetlen, miért nem zavarta az embereket, hogy elítélt bűnöző akar elnök lenni, aki ellen még mind a mai napig folynak a perek? Most novemberben is ítélet kiszabására tervezett tárgyalása lesz, lenne. Nem lesz ebből már semmi?

Igen. Úgy tűnik, hogy az embereket nem érdekelte, hogy egy olyan ember pályázik a Fehér Házba, aki a véleményem szerint diszkvalifikált jelölt kellett volna, hogy legyen. Alapvető kifogásaim nem a személyisége vagy az ellene hozott ítéletek miatt vannak, hanem egyszerűen azt kell látni, nem kompetens az elnöki tisztség betöltésére. Van egy olyan érzésem, hogy összeszorított fogakkal, kényszerből szavaztak rá a republikánusok, mert mérlegre tették, hogy ő még mindig jobb, mint Harris. Nem szeretik őt különösebben, de annál jobban, hogy Harrist válasszák. Nem mellesleg nagyon sokan tartják úgy az országban, hogy a demokrata igazságügyi miniszter igazságtalanul, mi több, törvénytelenül járt el vele szemben. És ez szerintem részben igaz is, legfőképp a New York-i és a Georgia állambeli perében. De valóban elszomorít, hogy semmilyen ítélet vagy peres eljárás nem izgatta az embereket, mert őket jobban aggasztotta, hogy elviselhetetlenül megdrágult az élelmiszer.

Mit szólt ahhoz, amikor a bevándorlókról azt ismételgette, hogy "megfertőzik, megmérgezik a vérünket"?

Hát, igen. Se ő, se a pártjának jelentős része nem szereti a bevándorlókat. Ebben a kérdésben is megosztott a párt. Szerintem 80 százalékuk országon kívül akarja látni az illegális menekülteket. Biden sem tett meg mindent a menekültáradat megfékezésére. Viszont a lakosság többsége szerintem igenis támogatja a bevándorlókat, mert szükség van rájuk.  Jogi eszközökkel és sokkal gyorsabban kellene segíteni őket, hogy letelepedhessenek. Ezért nem kellett volna rasszistának megbélyegezni Trumpot. Ez szuverenitási kérdés. Az államnak szuverén joga eldönteni, hogy kiket és miként enged be. Soha ilyen nagy számban nem szavaztak a spanyolajkúak és a feketék a republikánus pártra, mert úgy gondolják, hogy miként ők, úgy az új bevándorlók is törvényes keretek között szerezzék meg állampolgárságukat. A választás kimenetele számomra akkor dőlt el, amikor Texas államban Starr megye lakossága, ahol 97 százalékban latinók élnek, 100 év után republikánusra, Trumpra szavazott. 

De azért ez a kifejezés, hogy "megfertőzik a vérünket", rasszista.

Valóban rájátszott itt az előítéletekre, mert szüksége volt a szavazatokra. Ugyanakkor a demokraták kulturális háborút is vesztettek, mert a liberális identitásbeli kérdésekkel vagy a nemi szabadossággal eltávolították maguktól a spanyolajkúakat és a vallásos embereket.

Véget tud vetni 24 óra alatt Trump az orosz-ukrán háborúnak, ahogy azt ígérte?

Nem, egészen biztosan nem. Nagyon aggódom is Ukrajna-politikája miatt, akárcsak a NATO-hoz fűződő viszonya miatt is. Mert az orosz birodalom visszaállításának putyini vágya nemcsak Ukrajnát fenyegeti, de a régi szovjet tagországokat is. De hogy ő 24 óra alatt akarja azt helyrehozni, aminek már 10 éves, szomorú történte van? Hisz 2014-ben a Krímet is jogtalanul annektálta Putyin. Én azt gondolom, mivel Trumpnak ez a kísérlete kudarcot fog vallani, a felelősséget másra fogja hárítani. Hisz ő soha nem vall kudarcot. Nem igaz? Putyint vagy Zelenszkijt fogja hibáztatni. Sőt, az elemzők többsége szerint Putyin meg fogja győzni Trumpot arról, hogy Zelenszkij a felelős a történtekért. Nemcsak Ukrajnáért, de Moldováért, a Kaukázusért, Közép-Ázsiáért is aggódom, de nagyon.

Lehet egyáltalán alkudozni a békéről vagy a béketárgyalásról ön szerint?

Nem lehet a békéről tárgyalni addig, amíg a fronton Ukrajna nem szerez helyzeti előnyt. Egyelőre Putyin tudna erőfölényben tárgyalni. Mi is hibát követtünk el, amikor nem stratégiai szempontok alapján támogattuk Ukrajnát. Sokkal szisztematikusabban kellett volna. Minden NATO-tagország, beleértve Magyarországot is, vissza akarja állítani Ukrajna területi integritását.

Elképzelhető, hogy Orbán Viktor nem ezt gondolja.

De a retorika szintjén ő is azt hangoztatja, hogy Ukrajna területi integritását elismeri. És amit még hozzá akarok tenni: az utolsó legitim módon megválasztott orosz elnök Borisz Jelcin volt. Ő elismerte a szovjet tagköztársaságok területeit és szuverenitásukat. Putyin ezt nem fogadja el mind a mai napig. Erővel, erőszakkal akarja visszaszerezni a függetlenné vált területeket.

A jelen pillanatban Orbán békemissziója egyezik Trumpéval, nem gondolja?

Nagyon aggódom emiatt. Mert egyrészt jó kettejük viszonya, és most igyekszem ezt objektíven értékelni. Orbán az EU soros elnökeként pedig sok kárt okozhat a béketárgyalások erőltetésével Trumppal egyetemben. Különösen az önök ’56-os forradalma szempontjából aggályos ez a számomra, hisz amit tettek akkor, az alapján érthetetlen, hogy miért akar Orbán visszakerülni orosz fennhatóság alá.

És nem értett egyet akkor Orbán nyári béketárgyalásaival sem, amikor Kijevben, Moszkvában, Pekingben tárgyalt?

Nem, mert a szemünk előtt épül ki az orosz-kínai tengely. A nyugati értékrend és az autokrata rezsimek közti viszony egyre rosszabbra fordul. Magyarországnak, amely ráadásul NATO-tagország is, el kellene végre döntenie, hogy kinek az oldalán áll.

Orbán ki is jelentette, hogy Trump véget akar vetni Ukrajna amerikai támogatásának.

Attól tartok, ebben igaza van. Trump nem fogja egy hamar tető alá hozni az erre vonatkozó határozatot. Talán egy év múlva. És utána már csak két éve lesz, hogy azt megvalósítsa, merthogy harmadszorra már nem lehet elnök.

Megváltoztatja-e Amerikának a NATO-hoz és az EU-hoz fűződő viszonyát Trump?

Aggódom, mert Trumpnak fogalma sincs a szövetségesi kollektív védelem jelentéséről. Nem képes értékelni a NATO-szövetségből adódó előnyt, ami az ország érdekét szolgálja. Most leegyszerűsítem, de Trump azt mondja: minek védjük meg Európát, ha ezért ők nem fizetnek. Akkor mi értelme van a NATO-nak? Az is lehet, hogy cserbenhagyja a NATO-t, vagy kárt okoz a szövetségnek azért, mert nincs tisztában a szervezet jelentette amerikai szerepvállalással. Ez azonban végzetes csapást jelentene a szövetség számára.

Az EU-s és kínai importra kivetendő adókat komolyan gondolja? Kereskedelmi háborúba kezd?

Csak azért, mert nem érti azt sem, hogy így az amerikai fogyasztók életét drágítja meg jelentős mértékben. Gyakorlatilag az egész világgal fog így háborúzni – a NATO-támogatás logikája alapján. Lehet, hogy részben igaza van a méltatlan uniós vámok tekintetében, de nem a 10-20 %-os vagy még magasabb importvám kivetésével kellene ezt a problémát megoldani. Úgy látom, ez fontosabb neki, mint a NATO kérdése. Attól tartok, erre nincs egyébként törvényi felhatalmazása, igaz, azt fogja mondani, perelje be, akinek nem tetszik. Ismerjük őt.

Milyen szerepet szánhat Orbánnak? Kis ország vagyunk, de lehet, hogy nagy szerepe lesz a külkapcsolataiban?

Trump azt hiszi, hogy az ő személyes jó kapcsolata határozza meg az Egyesült Államoknak az adott országgal való külpolitikai viszonyát. Legyen az Putyin, vagy az iráni, kínai, észak-koreai vezető. Ez nem igaz. Orbán, úgy látom, nagyon hálás Trumpnak azért, hogy ilyen szoros baráti kapcsolatot ápol vele. De attól tartok, hogy Orbán a saját prioritásait és irányvonalát akarja majd ráerőltetni Trumpra – legyen az Európa és Oroszország ügyében –, s bizony képes is lesz rá.  Ne hagyjuk ki a számításból ezt a lehetőséget sem.

Az interjút a cikk elején található lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.