Katarina Barley: Nem látjuk a szupermérföldkövek, azaz a jogállami feltételek teljesítését – Az Európai Paralment alelnöke szerint így nem kaphat uniós pénzeket a magyar kormány
26/03/2023 14:24
| Szerző: Csernyánszky Judit
Nem szolgálja a magyarok érdekeit az, amit Orbán Viktor képvisel az Európai Unióban országa nevében, ráadásul egyedül az összes tagország közül. Az sem, ahogy az orosz háború ellenére még továbbmélyíti kapcsolatait Putyinnal és Kínával is – mondta el rádiónknak Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, Angela Merkel volt igazságügyminisztere. Elmondta azt is, a Bizottság és a Parlament is úgy látja, nem teljesülnek a szupermérföldkövek ígéretei, ezért egyelőre nem érkezik pénz a kormány kasszájába. Csernyánszky Judit interjúja.
A március végi határidőt még decemberben jelölték ki Brüsszelben a jogállami normasértést elkövető magyar kormány számára, amikorra fel kell mutatnia az úgynevezett 27 szupermérföldkövet teljesített, azaz a beígért törvények valóságos életbeléptetését a jogállam visszaállítására Magyarországon. Hogy állnak az ügyeink ebben a pillanatban? – kérdem Katarina Barleytól, az Európai Parlament alelnökétől, aki ezt megelőzően Angela Merkel negyedik kormányában igazságügyminiszter volt, korábban családügyi miniszter, 2013-tól a Bundestag tagja.
Katarina Barley: Először is kijelenthetem, hogy amit mindig is mondtunk az Európai Parlamentben, miszerint az Orbán-kormányra pénzügyi nyomást kell gyakorolni – az működni látszik. Legalábbis látszik valamiféle előrehaladás abba az irányba, amit az Európai Bizottság elvárásként kitűzött. Ezzel egyidőben azt is látjuk, hogy Orbán Viktornak nem érdeke a hatalommegosztás, az, hogy a demokratikus oldal szerephez jusson. Az, hogy hatalma felett demokratikus kontrollt lehessen gyakorolni. Tehát az ígéreteket hallottunk. Ám egyelőre nem látjuk, hogy ennek következtében Orbánnak és embereinek hatalmát bármilyen intézkedés korlátozná.
Csernyánszky Judit: Navracsics Tibor, az EU-s pénzekért felelős miniszter, valamint Varga Judit igazságügyminiszter folyamatosan tárgyalnak a még mindig befagyasztott Covid-féle felzárkózási alap illetve a kohéziós alapok feloldásáról. Sőt Navracsics havonta bejelenti, nagyon jól haladnak a megegyezés felé a bizottsággal. Maga is így látja? Vagy mégsem ilyen egyszerű a helyzet, ahogy ő látja?
K.B.: Nos, igen. Nem ilyen egyszerű a helyzet, ahogy ő állítja. Legalábbis én úgy látom, és remélem is. Nézzék csak meg Johannes Hahn költségvetési biztos legutóbbi jelentését, aki a kohéziós alapok egyharmadának a befagyasztását javasolta. (És aki két hónapra rá bejelentette még év vége előtt, hogy a Covid-féle felzárkózási alapokhoz hozzáférhet a magyar kormány, amennyiben teljesíti ezt a 27 szupermérföldkőnek nevezett, a konkrétan meghatározott feltételeket az úgynevezett jogállami mechanizmus keretein belül). A bizottságban mások mást írnak, amiből elég világosan látható, hogy különféleképpen ítélik meg a helyzetet még a bizottságon belül is. S ez, sajnos, az Európai Parlamentre is igaz. Vannak, akik gyanakodva fogadják a magyar kormány elleni szankciókat, míg megint mások számára egyértelmű, hogy Orbán Viktort egyáltalán nem érdekli, mit mond az EU, semmi sem érdekli saját magán és a hatalmán kívül.
Cs.J.: Tehát nem egyértelmű a helyzet mostani megítélése?
K.B.: A szupermérföldkövek teljesítését értékelő összesítés alapján szerintem elég egyértelműen kirajzolódik az az álláspont, hogy mindaz, amit eddig érzékeltünk a jogállami feltételek teljesítése címén – nyilvánvalóan nem elegendő. Úgyhogy ezek után csak a reményemet tudom kifejezni, hogy Orbánt továbbra is nyomás alatt lehet tartani.
Cs.J.: De ilyen rövid időkeretben, mint amit a 27 szupermérföldkő teljesítésére kiszabtak, valójában képtelenség is bármit véghez vinni. Nemde? Ez eleve amolyan mission impossible, lehetelen küldetésnek látszott kezdettől fogva! Szóval nem elképzelhető valamilyen kompromisszum? Hogy a felzárkózási alapok felét odaítélik, mert lászik a törekvés a reformok teljesítésére?
K.B.: Nézze, csak ismételni tudom, hogy a parlament és a bizottság nem nagyon…. hmm… Pontosabban mi határozottan elkötelezettek vagyunk a jogállami normák betartása iránt. Ha a parlament többségét megkérdezi, ugyanezt fogja mondani, de a bizottságban is az a vélemény, hogy egyelőre nem látjuk a szupermérföldkövek teljesítését. Árnyaltabban pedig úgy tudom megfogalmazni, hogy nekünk nem elegendő csak jogi formába önteni a jogállami elköteleződést, szeretnénk az ígéretek konkrét életbeléptetését és működőképességét is látni. Ez a minimum elvárás. Természetesen nem várjuk el, hogy mindent és rögtön megoldjon a magyar kormány, átmeneti időszak vonatkozik számos intézkedésre. Szerintem a bizottság ebből a szempontból abszolút fair. De őszintén szólva, nagyon jól tudtuk, hogy Orbán megpróbálja majd letudni ezeket a kötelezettségeket amolyan hamis-, álintézkedésekkel. Azért, hogy továbbra se tudjon senki ellenőrzést gyakorolni felette. Egyébként épp emiatt nem értem, miért nem kötelezi az Európai Bizottság a magyar kormányt arra, hogy csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Ehelyett engedi azt, hogy Orbánék létrehozzák a maguk külön új intézményeit, kikerülve így azt, amit mi valójában látni szeretnénk.
Cs.J.: Épp most készítettünk interjút az Integritás Hatóság alá tartozó korrupcióellenes munkacsoport egyik civil tagjával, és ő is megerősítette, amit sejteni lehetett: első jelentésükben gyakorlatilag működési kereteiket fektették le, amiből nem következik, hogy bármit elértek volna a korrupció felszámolásában.
K.B.: Hasonlót már láttunk, amikor a CEU egyetem elűzése miatt az Európai Bíróságra került az ügy. Mi csinált az Orbán-kormány? Némi módosítással benyújtott egy újabb törvényt, s maradt minden a régiben. A korrupció felszámolásában pedig tényleg csak az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hozhatna változást, mert addig Orbán nem csak becsapja az embereket, de meg is lopja őket. Ez szolgálná a leginkább a magyar emberek érdekét is.
Cs.J.: S most azt látjuk, hogy s svédek és a finnek NATO-tagfelvételekor az uniót is képes zsarolni, csakhogy megkaparintsa Orbán a pénzét. Ezzel a nemzetközi média is foglalkozott.
K.B.: Szomorú történet. S ebben az a legszomorúbb, hogy 10 éve így zsarolja az Uniót. S ezzel el is szigeteli Magyarországot. Tudja, hogy belülről már nem fenyegeti semmilyen veszély, megoldotta ezt a választási törvénnyel, ezért próbálkozik másfelől. S mivel zsarol minket gyakorlatilag évek óta, ezért is sokkal keményebbnek kell lennie a bizottságnak vele szemben. Ráadásul tudjuk, a pénzen kívül semmi nem érdekli.
Cs.J.: Tele van az ország óriásplakátokkal, amelyeken azt hazudja a kormány, hogy a magyarok 97% ellenzi az Oroszország elleni szankciókat. Ilyen hazugságokkal vezeti félre a szavazókat.
KB.: Ez is része annak, amit a médiával csinált, azaz a Fidesz propaganda gépezetévé tette azt. Ezek a hazugságok köszönnek vissza az állítólagos közvélemény-kutatásokban is. S az, hogy hazudik – nem új jelenség, sajnos jó ideje nyilvánvaló a számunkra is. Orbán úgy alakította át ezt a gyönyörű országot, hogy nem lehet ráismerni. De maga ezt sokkal jobban tudja, mert belülről tapasztalja. A médiát, a kultúrát, a tudományokat, a civilek működését is megkárosította. S hogy mit tehetünk mi ebben a helyzetben? Kitesszük a közösségi hálóra, amit gondolunk. De ez kevés. Az embereknek kellene megérteni, hogy ezzel nekik árt ez a rendszer. Meg kell érteniük, hogy egyedül Orbán hibáztatható azért, hogy nem fognak érkezni uniós pénzek az országba. Az pedig különösen fájó, amit Ukrajna ügyében tesz: Putyin bábjaként játszik a színpadon. Nem tudom, igaz-e, amit láttam a legutóbbi közvéleménykutatásban, hogy a Fidesz-szavazóknak is csak a 4%-a hiszi azt, hogy Oroszország a felelős a háború kirobbantásáért. A Nyugat, a NATO, sőt maga Ukrajna felelős. Ami mutatja, agymosás zajlik az országban.
Cs.J.: Miközben a Fidesz az ő utasítására mégiscsak megszavazza a szankciókat is. Ám itthon a fordítottját adják elő, a narratíva pont az ellenkezője annak, amit Brüsszelben tesznek.
K.B.: Nem egyszer megtapasztaltuk magunk is. Ellenben ilyen egyetlen más uniós tagországban sem fordult még elő. Most használjam a Trump-féle alternatív igazság kifejezést? Egyik uniós országban sem számolták fel úgy a demokratikus kontrollt, mint Magyarországban.
Cs.J.: Miként látja Orbán külpolitikáját? Van egyáltalán jele annak, hogy legalább Brüsszelben eljátssza, hogy ő Európa oldalán áll, ha az oroszok háborújának a megítéléséről van szó, hogy pénzhez jusson? Mert mi itthon mi ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk!
K.B.: Nem. Úgy látom, továbbra is Putyin barátja akar lenni. S azt is látjuk, még szorosabb kapcsolatra törekszik Kínával. Azt ugyebár tudjuk, hogy Putyin bizonyos politikusokat pénzügyileg is támogat, de abban egyelőre nem vagyunk biztosak, hogy Orbánt is. De az biztos, hogy valami áll ennek a hátterében. Sok mindent meg lehet tagadni Ukrajnától, de hogy segélyszállítmányokat is azért, hogy megkapja az uniós felzárkózási alapokat?!! Azért ez nagyon cinikus! Amikor az oroszok tömegmészárlást hajtanak végre, amikor gyerekeket ölnek meg vagy teszik tönkre az életüket, akkor Orbán zsarol és ezzel akar velünk alkudozni, hogy megkapja az uniós pénzt?! Morálisan romlottnak tartom.
Cs.J.: Pedig hát kivételt kapott a magyar kormány az Uniótól, amikor továbbra is engedélyezte az orosz gáz- és olajvásárlásokat. Szijjártó Moszkvába és Minszkbe utazik látványosan pózol, és nemhogy csökkentenék energiafüggőségünket Oroszországtól, de tovább mélyítik. Még nagyobb lesz orosz függőségünk!
K.B.: De hát ugyanezt láttuk a Covid idején az orosz vakcinával is. Holott keveset lehetett akkor tudni arról, hogy igazán jó vakcina volt-e. S akkor képes volt az emberek életét is kockára tenni? Ezt most is olyan politikai játszmának tartom, ami szégyenletes.
Cs.J.: Nem beszélve arról, hogy még orosz vakcinagyár építését is tervbe vették! A kínai politika legújabb fejleménye pedig, hogy lakossági tiltakozás ellenére hatalmas kínai akkumulátorgyárat terveznek egy fideszes fellegvárnak tekintett városba.
K.B.: Orbán itt is épp az ellenkező irányba megy, mint az EU. Óriási erőfeszítéseket teszünk, hogy egyre kevésbé függjünk Kínától. Persze még nekünk is vannak kapcsolataink az ázsiai országgal, de most megint más prizma alá kerül Kína, látva közeledését Putyinhoz. Mi teljesen más értékrendet vallunk. Másrészről nagyon jól kiismertük Kína stratégiáját. Igyekszik a kritikus infrastruktúra kiépítésével elérni, hogy egy adott ország függősége tőle minél nagyobb legye, hogy aztán ezt átfordíthassa politikai céljai elérésére. Orbán ezt teljesen önszántából teszi, de nem értjük, miért teszi függővé Magyarországot egyre jobban és jobban Oroszországtól és Kínától? Rossz iránynak tartom.
Cs.J.: Hova fog ez vezetni?
K.B.: Még jobban elszigetelődik az ország az Európai Tanácsban is. Nem hiszem, hogy ez jó a magyaroknak. Ez nem lehet az érdekük.
Cs.J.: Pedig, hát mintegy 90%-a a lakosságnak abszolút Unió-párti. Nem tart attól, hogy látva az uniós pénzek reménytelenségét, elmaradását, Orbán elindít egy folyamatot, ami végül a kilépéshez vezethet?
K.B.: Attól tartok, nincsenek tisztában, mi is az EU lényege. Itt van példának Németország. Mi soha nem kaptunk uniós forrásokat, mindig nettó befizetők voltunk. Minden fejlődést a saját forrásainkból értünk el. Pedig profitálhat az Unióból minden magyar állampolgár. Oda utazik szabadon, ahová akar, ott dolgozik, és tanul, ahol szeretne. Ha az emberek vagy a magyar kormány ezt a Brexit ellenére nem érti meg, akkor nehéz ezzel mit kezdeni. Elnézést, ha egy túl sok érzelmet vittem ebbe a beszélgetésbe, de tényleg szenvedek attól, amit Orbán tesz, és ami ennek a következménye Magyarországon. Szóval azt kívánom, tartsanak ki! Kérem, legyenek erősek a változás kivívásához!
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2023. március 25., szombat 15:40
Riporter: Csernyánszky Judit
