Kihúzni a mocsokból

„Megszerettetem velük az életet, a játékot.” Karácsony Dávid, Dave szerint ilyen egyszerű, amit csinál. Néhány jó szó, dicséret és a gyerek máris boldog. Gyöngyösön a Durandában dolgozik, 3-17 éves korú cigánygyerekekkel foglalkozik. Ha emberségesen közelítünk a másikhoz, akkor könnyű kapcsolódni, azt mondja. Dave az első találkozásra mezítláb és színes ruhában érkezett, a végén pedig cigányul is megszólalt. Onnantól kezdve a helyiekben nem volt kétség: Dave az ő oldalukon áll. Cigánynak hívja őket, nem romának. Épp azért mert ismeri őket, és tudja, hogy ők így szeretik.

Egy szociális munkás számára a siker egészen mást jelent, mint amit egy átlagember ért siker alatt. Dave-nek például azt, hogy „kihúzza a gyerekeket a mocsokból.” Művészettel, zenével, odafigyeléssel, dicsérettel. És azzal, hogy nem kérdez, de meghallgat, nem ront ajtóstul a házba, de kinyitja az ajtót, amin bárki bemehet. Olyan gyerekekkel foglalkozik, akiknél nincs otthon fürdőszoba, a házon nem mindig van tető, a nemlétező kerítés előtt mégis márkás autó parkol.

A Pázmányon végzett szociológia szakon, tulajdonképpen véletlenül, mert művészettörténetre nem vették fel, szociológián viszont volt hely. A Duranda előtt dolgozott családsegítő szolgálatnál, és foglalkozott drogfüggő szülők drogfüggő gyerekeivel. Az volt a feladata, hogy hamarabb találja meg az utcán élő fiatalokat, mint a dílerek. Festékszórót vett, meg OSB lapot és graffitizett velük. Meg persze zenélt. Sokszor nagyon egyszerű egy nyelvet beszélni valakivel, a többség mégis csak a saját nyelvén beszél.

Azt mondja, azért keménynek is kell lenni. Az, hogy nem ijed meg a bunyótól és beszél lováriul sokszor kimentette már a bajból. Szürreális világ ez szerinte, ahol a gyerekek mégis boldogok és sokszor a felnőttek viselkednek úgy, mint a rossz gyerekek: ordibálnak, követelőznek, hálátlanok, elégedetlenek. Dave mégis azt mondja, ez a szürreális világ az ő világa. A cigánysoron élő gyerekek életében pedig ő a biztos pont.

Az interjút a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva, a 80. perctől hallhatják.

Az egész adásban különböző módokon, különböző okokból nehéz sorsú gyerekekről beszélgettünk, vendégeink voltak még: Pellionisz Petra gyerekpszichológus, a halmozott fogyatékossággal élő fiát nevelő Horváth Ildikó és az életükről filmet forgató Rubi Anna illetve Fejérvári Zoltán, zonogoraművész, aki a súlyos autizmussal élő gyerekeket nevelő családok helyzetére hívta fel a figyelmet nemrég.