Magyar Péter se barátot, se szoros szövetségest nem lát még maga körül az EP-ben

Ugyan kedden már végigfutott a hírfolyamon, de azért említsük meg itt is, hogy Magyar Péter a Politico amerikai portál európai kiadásának adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta: az általa vezetett Tisza Európa-párti ugyan, de attól még látja az EU hiányosságait is. Elmondta, hogy nem hisznek az európai szuperállamban. Szerinte az Uniónak segítenie kell a tagállamokat a célok elérésében, gyakran közös fellépéssel, néha megerősített együttműködéssel, ám néha hátra kell egyet lépni, felismerve, hogy a tagállamoknak nem azonosak a nézeteik.

A Politico Magyar Péter és az Európai Néppárt közötti kulcsfontosságú nézeteltérésnek nevezi azt, hogy a magyar politikus nem támogatja fegyverek szállítását Ukrajnába, és ezt már júniusban is kifejtette. Most az interjúban úgy fogalmazott: „Oroszország az agresszor, és Ukrajnának joga van megvédenie magát, és támogatnunk kell Ukrajnát. Amiben eltér a véleményünk, az a támogatás konkrét jellege.”

 

Szóba került az interjúban, hogy Ursula von der Leyen november 7-én Budapesten részt vesz az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján. Magyar Péter reméli, hogy külön is találkozhat vele, valamint, hogy az Európai Bizottság elnöke odaáll az újságírók elé, és beszél majd diákoknak az Erasmusról, illetve az EU-ról. Arra a kérdésre, hogy szoros szövetségnek tekinti-e von der Leyent és a Néppártot, Magyar Péter azt válaszolta: vannak bátorító jelek, de sem a Tiszának, sem a partnereknek nem nyílott még elég lehetőség ennek a bizonyítására. Azt egyébként nem hiszi, hogy lennének barátai az Európai Parlamentben.

Salis: Nem csak az én jövőm forog kockán

Most pedig Ilaria Salis ügyéről. Az ellene irányuló magyar mentelmijog-felfüggesztési kérelem politikai motivációból fakad, hiszen nem sokkal az Orbán Viktorral október 10-én Strasbourgban folytatott vita után került rá sor – ezt hangoztatta az EurActiv brüsszeli hírportál beszámolója szerint az olasz európai parlamenti képviselőnő, aki annak nyomán kerülhetett ki a magyar börtönből, hogy a június 9-ikei EP-választáson mandátumot és így képviselői védettséget szerzett.

A portál emlékeztetett arra: az antifasiszta aktivista több mint egy évet töltött letartóztatásban, miután azzal vádolták meg, hogy részt vett neonácik elleni támadásban egy budapesti szélsőjobboldali eseményen. Kovács Zoltán kormányzati szóvivő úgy fogalmazott, hogy Salist ártatlan magyar állampolgárok ellen felfegyverkezve elkövetett támadás miatt tartóztatták le.  Az EurActiv kitér arra is, hogy a nemzetközi média figyelmét felkeltették a magyar börtönviszonyok, miután Ilaria Salis panaszkodott a higiéniai körülményekre. Arról, hogy a magyar kérésnek megfelelően felfüggesztik-e a mentelmi jogát, előbb az EP jogi bizottsága foglal állást, majd a döntést plenáris ülésen hozzák meg.

Salis tagadja az ellene felhozott vádat, és keddi nyilatkozatában úgy fogalmazott: nem csak az ő személyes jövője forog kockán, hanem sokkal inkább az, hogy milyen Európát akarunk, olyat-e, amelyet egyre jobban fenyegethetnek az autoriter politikai erők. 

Az orbánizmus sokkal inkább a kádárizmus, mint ’56

Átírja-e Orbán az 1956-os forradalmat is? – ez a kérdés a címe annak a vendégkommentárnak, amely a bécsi Die Pressében jelent meg, a rádiónkban is gyakran megszólaló Techet Pétertől, a Duna-térség és Közép-Európa Intézet tudományos munkatársától. A szerző szerint Budapest hangos oroszpárti tamtam mellett elfelejti saját történelmét, és megkezdi az 1956-os forradalom átértékelését. A szovjetellenes forradalom október 23-ikai évfordulójának a történelmi tapasztalat okán éppenséggel Ukrajna mostani szabadságharcának a támogatására kellene ösztönöznie Magyarországot. Ehelyett Budapest oroszbarát irányvonalat követ – írja. Emlékeztet arra, hogy ha volt olyan kérdés, amelyben alapvető egyetértés mutatkozott a mélységesen megosztott magyar társadalomban, akkor az 1956 pozitív emléke volt, az összes politikai tábor azonosult az akkori célokkal – a nyugati orientációval, a szabadsággal –, amelyek az 1989-90-es rendszerváltáskor valósulhattak meg.

Techet Péter felidézi Orbán Viktornak az 56-os mártírok 1989-es újratemetésén elhangzott beszédét, amelyben az orosz csapatok kivonását követelte. Orbán még 2007-ben is attól óvott, nehogy az ablakon keresztül visszajöjjenek az oroszok. 2010 óta azonban kétharmaddal kormányoz, és az oroszok már nem jelentenek veszélyt, Brüsszel lett az „új Moszkva”, miként azt Deutsch Tamás mondta nemrég. Ezután tér rá Techet Péter Orbán Balázs sokat idézett nyilatkozatára, miszerint 1956 miatt mi nem tettük volna azt, amit Zelenszkij ukrán elnök két és fél éve tett – mármint azt, hogy ellenállt az orosz támadásnak. A retorika – állapítja meg a Die Presse vendégkommentátora – a kádári idők gulyáskommunizmus-ideológiájára emlékeztet: 1956 felelőtlenség volt. Mint hozzáteszi, nemrégiben Kósa Lajos is csupán azért méltatta a forradalmat, mert lehetővé tette a kádári konszolidációt. Nincs már szó antikommunizmusról, a szabadságharc immár csak az EU ellen érvényes.

Techet Péter szerint bár Orbán Viktor elhatárolódott Orbán Balázs kijelentésétől, az orbánizmus a tettek fényében sokkal inkább a kádárizmus folytatása, mint 1956 céljainak a megvalósítása.