Nagyon bejön, hogy Orbán nem játssza a könyörületes politikust

Ha már itt volt Ausztrália egyik legnépszerűbb volt kormányfője, Tony Abbott, aki 2015-ig töltötte be hivatali posztját, igyekezett hasznosan kihasználni itt létének minden pillanatát, és szemmel láthatóan élvezte is a közszereplést, fürdött a népszerűségben. Az ausztrál a helyi Liberális Párt egykori vezetője előadást tartott a magát a klasszikus liberális és konzervatív elveket képviselő fórumként meghatározó agytrösztnél, a Danube Institute-nál a migrációs politikáról, ahol kiállt Orbán törekvései mellett. Majd a múlt heti III. Budapesti Demográfiai Csúcson azon ritka, vezető politikusok egyike volt, aki nem videóüzenetet küldött maga helyett, hanem személyesen lépett a pódiumra és mondta el, mennyire helyesen látja a magyar kormányfő a népesedési problémákat és ad rá megoldható válaszokat.

Két programja közt Tony Abbott, útközben adott interjút a Klubrádiónak telefonon. Csernyánszky Judit riporter a migráció problémáiról kérdezte – épp akkor, amikor öt évvel azelőtt a Keleti pályadudvarra összezsúfolt, feltartóztatott és türelmüket vesztett tömegek megindultak kígyózó sorokban a határ felé. S amikor Orbán Viktor úgy döntött, egy hét veszteglés után Ausztria felé irányítja őket. Beszélt Angela Merkellel, aki mint oly sokszor kancellársága idején, 2015. szeptember 4-én is történelmi döntést hozott, és kinyitotta a határokat a menekültek előtt.

Tony Abbott volt ausztrál kormányfőt először tehát arra kértük, mondja el, melyek Ausztrália migrációs politikájának alapkövei.

Tony Abbott: Ausztrália migrációs politikájának a lényegét két pontban foglalhatnám össze: az első, ha legálisan érkezel az országba, akkor minden tekintetben élvezed azokat a jogokat, amelyek másokat is megilletnek. A másik feltétel, hogy dolgozz, mert ha sikeresen hozzájárulsz az ország gazdaságához, a társadalmi jóléthez, azt Ausztrália nagyra értékeli.

Csernyánszky Judit: Ezek első megközelítésben sem esnek egybe a magyar kormányfő által meghirdetett migrációs alapelvekkel. Miért tartotta fontosnak előadást tartani és megerősíteni, támogatni Orbán Viktor migrációs politikáját?

Először is azért döntöttem úgy, hogy eljövök előadást tartani a Danube Institute-ba, mert John O’Sullivant, aki az intézetet vezeti, jól ismerem és a folyóirata, a Quadrant, aminek a főszerkesztője volt, szintén népszerű Ausztráliában is, rendszeres olvasója vagyok. Azért döntöttem úgy, hogy a demográfiai csúcson is beszélek, mert tisztelem azt, amit Orbán Viktor miniszterelnök elért. Először is azt, hogy megvédte, ellenőrzés alá tudta venni a határokat. Másrészről politikája középpontjába helyezte a családot, belpolitikájában családügyi programot hirdetett.

Mit tart ön humanitárius, erkölcsi kötelességnek akkor, amikor egy-egy menekült sorsáról kell döntést hozni. Amikor választani kell aközött, hogy beengeded a menekültet az országba vagy kitiltod onnan.

Azt gondolom, hogy nemcsak joga van megvédeni minden országnak a saját határait, de kötelessége is ezt tenni, hogy megvédje területi integritását. Ugyanakkor senkinek nincs joga ahhoz, hogy miután nem egy, hanem több határon is átlépett, átszökött, menedékért folyamodjon abban az országban, ahol ő azt jónak látja. Az ilyen menekülteket hívjuk gazdasági bevándorlóknak. Ezért vélem úgy, hogy amit Orbán Viktor tett, és amihez hasonló zajlott és zajlik most Ausztráliában is, minden kétséget kizáróan helyes döntés, helyes lépés volt. A harmadik dolog –, sok egyéb mellett persze – , hogy megállította az emberkereskedelmet is. Hisz nagyon jól tudjuk, hogy a Közel-Keletről Európába érkező menekültek többsége papírok nélkül jön eleve, és sokukat az embercsempészek juttatják a célországokba. Ezek mind-mind illegális esetek. Ráadásul nem ritkák a tengeri halálesetek sem. Amennyiben törvényes eszközökkel ezeket a folyamatokat meg tudjuk állítani, legfőképp az embercsempészetet hangsúlyoznám, akkor már jót teszünk a könyörületesség jegyében.

Az Európai Unió illetékes szervei, NGO-k, civil szervezetek azonban nagyon élesen bírálták és bírálják mind a mai napig Orbán migráció-ellenes kampányát, azt a gyűlöletet, ami a rasszizmussal határos. Önnek mi erről a véleménye?

Azt gondolom, tévednek. Teljes mértékben rosszul ítélik meg a helyzetet. Úgy vélem, hogy amit ők tesznek, csak azt bizonyítja, hogy nincsenek tisztában a mindennapi helyzettel. Nem látják tisztán a realitásokat. És az ő politikájuk, amit mindemellett egész Európán keresztül akarnak vinni, az eleve rossz helyzetet csak tovább rontja. Sőt, ez a politika inkább arra bíztatja a bevándorlókat és menekülteket, hogy vállalják azt a sok-sok kockázatot beláthatatlan útjuk során, ami rossz esetben akár halállal is végződhet.

Ön elismeri, hogy egy-egy menekült vagy bevándorló hozzájárul a gazdaság növekedéséhez, hozzájárul a társadalmi jóléthez. Ám ugyanakkor ezzel egyidőben elismeri azt is, hogy az a bevándorlás-politika – amit ugyebár Orbán vall – hozzájárul a keresztények megvédéséhez, a keresztény Európa megmentéséhez. Nincs itt némi ellentmondás az ön megítélésében?

Nézze, természetesen elismerem, hogy a menekültek képesek hozzájárulni egy adott ország társadalmi gyarapodásához. Ráadásul Ausztrália a bevándorlók országa – nem kétséges. Sőt azt is, hozzá kell tegyem, hogy én magam is bevándorló vagyok. (Tony Abbott édesanyja brit, apja ugyan ausztrál, de brit állampolgárként látta meg a napvilágot. És amikor világossá vált a számára, hogy brit állampolgársága akadálya ausztrál politikai ambícióinak, akkor megvált eredeti állampolgárságától. A szerk.) Így aztán a saját példám is bizonyítja, valóban jelentős hozzáadott értéket tud képviselni egy-egy bevándorló. Azért nem gondolom, hogy ellentmondanék saját magamnak, mert ami 2015 óta zajlik Európában migráció ügyében, az ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Amennyiben legális bevándorlásról beszélhetnénk, nem lenne kifogásom. De az elmúlt öt évben az illegális bevándorlás tetőzött. Ha mindenki legális papírokkal érkezne, akkor senkinek semmilyen kifogása nem lehetne.

Az ön országa a multikulturalizmus egyik mintapéldája. Itt Magyarországon ezt aligha tapasztaljuk, tekintetbe véve az Orbán Viktor által meghirdetett keresztény értékekhez való ragaszkodást. Végül is ön melyik álláspontot osztja?

Nézze, azt kell mondjam, az erkölcsi hozzáállásodat az adott körülmények megváltoztathatják. Mert új helyzetet teremtve igazodni kell a realitásokhoz. Előfordul, hogy a legkeményebb választást kell meghoznod annak érdekében, hogy az országot, ami irányítasz, hatékonyabbá tedd. A legfontosabb, hogy igazságot szolgáltass azoknak az embereknek, akik megválasztottak téged. És ezt előrébb valónak tartom annál, minthogy olyan intézkedéseket hozz, amelyek esetleg félreviszik az országot csak azért, hogy mások irányába könyörületességet mutass.

Nemcsak a háborúk – csakhogy a legutolsót, a szíriai háborút említsük – okozzák és súlyosbítják a migrációs válságot, hanem az egyre kritikusabbá váló klímaváltozás is, a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárások és az általuk okozott természeti csapások. Ön fel van készülve, illetve ön szerint a világ fel van készülve arra, hogy a klímaváltozás miatt még nagyobb áradat indul meg az élhető országok felé? Hogy fogják kezelni akkor ez a válságot?

Nézze, Judit, nem is tudom, hogy mondjam. Az, hogy a jelenlegi válságot még jobban elmélyítené a klímaváltozás, az egyenesen ámítás. Tanulmányok bizonyítják, hogy a Csendes-óceáni szárazföldek területe nem csökken, hanem növekszik az elmúlt 40 évben. Szóval ne dőljön be annak a félrevezető mítosznak, hogy a szigetek sorra tűnnek el a térségben a felmelegedés következtében, mert ez egyszerűen nem igaz.

(Itt zárójelben megjegyeznénk, hogy Tony Abott a Danube Intézetben tartott előadása nem csak tapsot váltott ki, de nem egy kínos jelenet is adódott az eseményen, anelyen egyébként Jeszenky Gézától kezdve Schmitt Máriáig sok érdekes egyéniség volt a hallgatóság soraiban. Háromszor is előfordult, hogy az Orbán migrációs politikáját udvariasan bíráló kérdezőkbe belefojtotta a szót John O’Sullivan levezető elnök. Sőt, amikor Tony Abbottnak a klímaváltozást a baloldal téveszméjének minősítő kijelentésével vitába akart szállni egy fiatal civil aktivista, trumpi jelenteknek voltunk szemtanúi, az intézet igazgatója időhiányra hivatkozva nem hagyta érvelő kérdéseit kifejteni. Ez a fajta moderálás merőben eltért a korábbi előadások gyakorlatától, korábban kulturált keretek között zajlott minden vita. A szerk.)

S végül, mivel ön Nagy-Britanniában született, és tudom, hogy most is onnan érkezett Magyarországra, nem közömbös az ön számára sem, hogyan alakul a Brexit sorsa és így az országé. Ön szerint mi várható illetve mi lenne a legjobb forgatókönyv az Egyesült Királyságnak?

Miután az britek az Európai Unióból való kilépés mellett döntöttek, ezért a parlament minden tagjának kötelessége lenne, hangsúlyozom még egyszer: kötelessége lenne, hogy a referendumon született döntés értelmében ezt megvalósítsák. Nagyon nehezen viselem, hogy a brit parlament gyakorlatilag szabotálja az egész Brexit-projektet. Értem én, hogy számosan ellene vannak, de a szavazás eredménye számít. Az országnak ki kell lépnie az Unióból. Ezért a magam eszközeivel mindent megteszek azért, hogy a Brexit mielőbb megvalósuljon, maximális erkölcsi támogatást nyújtok Boris Johnsonnak, ki minden erejével azon dolgozik, hogy érvényt szerezzen ennek a szavazásnak.

Tonny Abott, Ausztrália volt miniszterelnöke a Brexit-folyamatról a Danube Institute-ban tartott elődásán azt is elmondta, szerinte az Európai Unió a tárgyalások során mutatott hajthatalanságával porig alázza az Egyesült Királyságot, amit utóbbinak egyáltalán nem lenne szabad hagynia.

A riportot a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!