Nem kellenek az „éhenkórász diplomások”: nagyot csökkent a felsőoktatásban tanulók száma

Csaknem negyedével csökkent a felsőoktatásban tanulók száma 9 év alatt, ezzel nagyon lemaradtunk az EU 28 tagállamához képest, ugyanakkor a diplomások száma 34 százalékra nőtt 2010 óta a KSH adatai szerint - erről kérdeztük Polónyi István. Azt mondta: a 34 százalék a 25-34 éves korcsoportra vonatkozik, és ez az EU-ban majdnem a legalacsonyabb, összefügg az alacsony hallgatói létszámmal. Az Unió 2020-as célkitűzéseiben 40 százalékot ajánlott, ebből Magyarország 34-et vállalt, ami az utolsó harmadba tartozott, ezt teljesítettük.

De amikor a Fidesz ezt elvállalta, már nyilvánvaló volt az a felsőoktatás-politikai pálya, amelyet bejárt az ország, amelynek részeként például 100 milliárdot kivontak a felsőoktatásból 2013-ban, több népszerű szakon jelentősen megemelték a pontszámokat, ahogy a költségtérítési díjat is. Az elmúlt 7-10 évben tehát olyan oktatáspolitikai pályát alakítottak ki, amely természetesen vezetett a hallgatói létszám csökkenéséhez, hiszen elriasztotta a hallgatókat azzal,hogy  megemelték az alsó ponthatárokat és majdnem mindenhol kötelezővé tették az emelt szintű érettségit.

Demográfiai okok csak kisebb részben magyarázzák ezt a csökkenést, a nagyobb részét ez a politika hozta magával, amely a „termelési szakokat” a és a szakképzést erőlteti. „Hallottuk Parragh elvtárs nyilatkozatát, hogy sokkal hasznosabb a népgazdaságnak, ha az emberek szakképzésre mennek, mintha éhenkórász diplomások lesznek” - fogalmazott Polónyi István. Aki szerint a kötelező nyelvvizsga miatt 20-25 százalékkal csökkenhet a hallgatói létszám, de nagy a szórás: a műszaki pályákon 5-10, pedagógusoknál 30 százalékkal is. Az orvosi pályára készülőknél szinten mindenkinek van nyelvvizsgája, de például a tanítónak, óvónőnek jelentkezők csak 60 százalékának. Egyébként úgy véli, ezt is valahogy megoldják az intézmények, ez Magyarország, minden rendeletnek megvannak a kiskapui.

A külföldön tanuló magyarok száma kevésbé nő, mint a Mo.-ra tanulni jövő külföldieké, és Polónyi István szerint „erkölcstelen” felsőoktatás-politika, hogy miközben a magyarokat nem engedik be, mindent megtesznek, hogy külföldieket idecsábítsanak a helyükre. A külföldi iskoláztatás egyébként is az elit a kiváltsága a mindennapi költségek miatt.

A kutatót kérdeztük arról is, hogy Magyarország már a 6. helyen áll a korai iskolaelhagyók számában, noha azt vállalták a 2020-as stratégiában, hogy ezt 10 százalék alá csökkentik. Ami nyilván nem sikerülhetett, hiszen a Fidesz kormányra kerülése után leszállította a tanköteles kort és felpuhította a szakképzést, egyébként a posztszocialista országok között utolsók vagyunk ebben. Évente több tízezer gyerek kerül ki az utcára úgy, hogy nincs végzettsége, nekik szinte teljesen reménytelen a helyzetük - hangsúlyozta.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: Pixabay