Nevetséges konteók a Trump ellen elkövetett merényletről – Interjú a konzervativ amerikai AEI szakértőjével, John C. Fortier-vel
26/07/2024 14:00
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Jópáran jobb fülüket letapasztva jelentek meg a republikánus elnökjelölő konvención, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a merényletet túlélő Donald Trump felé, aki már hivatalosan is a konzervatívok elnökjelöltje, a republikánusok egységesen felsorakoztak mögé. Nagybeszédében ugyan az ország egyesítéséről beszélt, de közben szapulta és őrült jelzőkkel illette a demokrata vezetést. A konzervatív agytröszt, az AEI választási szakértőjét, John C. Fortier-t kérdezte a fejleményekről Csernyánszky Judit.
Az interjú még azelőtt készült, hogy Joe Biden elnök bejelentette, nem indul újra a novemberi választásokon.
Csernyánszky Judit (Cs. J.): Kezdjük a volt elnök elleni merénylettel, ami szerencsésen végződött. Miképp változtatta ez meg a konvenció kimenetelét?
John C. Fortier (J.C.F.:): A közvélemény-kutatások szerint a pennsylvániai Butlerben történt merényletnek köszönhetően jelentősen megugrott Donald Trump támogatottsága. Ebből következően a delegáltak soha nem látott összetartást tanúsítottak, és persze a győzelemnek már nem is csak az esélyét látják, hanem gyakorlatilag azzal számolnak, ez is hihetetlen egységet teremtett a pártban. Nem beszélve az első elnökjelölti vitán aratott magabiztos Trump-győzelemről. A Republikánus Pártban azt mondják az emberek, hogy mekkora áldozatot vállalt Trump, pedig hát tehetős ember, aki nyugodtan nyugdíjba is vonulhatna, mégis ezt csinálja a hazája érdekében. Nem várt események gyors egymásutánjában Trump jó eséllyel újra a Fehér Házba kerül.
Cs. J.: És akkor még nem is említettük az állítólagos iráni, bosszúból tervezett merényletet, amire csak most derült fény.
J.C.F.: Igen, ez is azt mutatja, hogy ennek tudatában is csinálta önzetlenül a kampányt a 45. elnök. S az is sokat elárul a helyzet rendkívüliségéről, hogy Biden a megbékélés jegyében visszavonta a TV-hirdetéseket, mintha kezdene megszelídülni a politika. Persze, ez nyilván csak átmeneti lesz.
Cs. J.: Mit lehet most tudni, mi volt a merénylet hátterében? Mi lehetett az indíték?
J.C.F.: Keveset tudunk ezekről. Nagyon lassan halad a nyomozás.
Cs. J.: Sok konspirációs elmélet keletkezett azóta. Önt melyik döbbentette meg a legjobban?
J.C.F.: Hallottam egypárat, vicceseket is, de meg kell mondjam, többre számítottam. Azt nyilván nem hiszem el, hogy a kormányzati biztonsági szervek lennének a hibásak, mert szándékosan nem készültek ilyen helyzetre, sőt egyesek ennek épp az ellenkezőjét állítják, hogy ők maguk tervelték ki a merényletet. Erre utaló jelek, bizonyítékok nincsenek.
Azt viszont kiderítették, hogy a helyi rendőrőrs és aztán a titkosszolgálat is fél órával a merénylet előtt érzékelte a fiút az egyik melléképület tetején. Azonban az a terület nem tartozott a gyűlés hivatalos helyszínéhez, amit ellenőrzésük alá kellett volna venni. Mindenesetre 15 perccel a merénylet előtt a mesterlövészek már célba vették a 20 éves fiút. S amint eldördült az ő öt lövése, dördült a mesterlövészeké is, akik azon nyomban végeztek vele.
Azt azonban magas is állítom, hogy a titkosszolgálat és a rendőrség közti kommunikáció nem volt megfelelő. Reagan elnök '81-es merénylete óta nem volt példa erre, tehát már több mint 40 éve. El tudom képzelni, hogy egyszerűen nem fordult meg a fejükben, hogy tartani kellene bárkitől is. Pedig hát úgymond háborús időket élünk, ha úgy vesszük, háborús elnökünk van. A kockázatot nem lehetett volna kizárni.
Cs. J.: Ön a republikánus párt soha nem látott egységéről beszélt. Párezres tüntetések azért voltak a konvenció épülete előtt, amit a republikánusok másik tábora szervezett.
J.C.F.: Hát persze, ezen nincs mit csodálkozni. De ezt akkor sem nevezném nagy ellenállásnak, mint ahogy azt sokan gondolják. Ellenfelei leginkább a volt vetélytársak, Ron de Santis floridai kormányzó és Nikki Haley, Trump egykori ENSZ-nagykövete, aki utolsóként szállt ki a versenyből. A politikai elit vagy az egyetemi végzettséggel rendelkezők tábora ez, de jelentéktelen. Maga is látta, most mindenki, ők is felsorakoztak Trump mögött. S az az igazság, hogy a Trump elleni bűntetőeljárások ellenkező hatást váltottak ki. A párttagok lojálisak lettek, és inkább támogatták, mint támadták Donald Trumpot. Szintén egyesítő erővel bírt a Biden-jelenség, mert személyét egyre többen és többen utasították el az utóbbi időben.
Cs. J.: A "NEVER Trump", a "Soha Trumpot"-mozgalom azonban még létezik, és George Conway, aki Trump egykori kommunikációs igazgatójának a volt férje, továbbra is köszörüli a nyelvét a volt elnökön. Igaz, tette ezt az elnöksége idején is.
J.C.F.: Vannak kritikusok, de azok egy része átment a demokratákhoz. A másik részük pedig érzékelve azt a drámát, ami a demokratáknál zajlik, jobbnak látja mégiscsak kitartani Trump mellett. A konvención sem hallottunk tiltakozó beszédeket. Bármiféle harmadik erő, független párt pedig hagyományosan jelentéktelen erő, úgyhogy marad a Grand Old Party (GOP), vagyis a Republikánus Párt.
Cs. J.: Igaz, vannak, akik átfordultak, hisz a kiválasztott elnökjelölt, J. D. Vance egykor a "Soha Trumpot"-mozgalom élharcosa volt és lásd, mi történt.
J.C.F.: Ez valóban így van. Őt a Hillbilly Elegy (a magyarul Vidéki ballada az amerikai álomról címmel megjelent memoárja – a szerk.) röpítette a csúcsra pillanatok alatt. Azt a fehér, nehéz körülmények között élő munkásréteget mutatta be a könyvben, amiben ő maga is élt. Vance szülei elváltak, anyja drogfüggő volt, a rozsdaövezetben éltek, és a nagyanyja illetve a nővére nevelték fel. A konvenció megható pillanata volt, amikor beszédében első helyen köszöntötte az édesanyját és büszkén mondta, hogy már 10 éve tiszta. Könnyek csordultak arcokon. Rájött menet közben, hogy Trump is ehhez a munkásosztályhoz akar legfőképp szólni, hogy ők tulajdonképpen egy közösséget akarnak építeni. Ez a Republikánus Párt már nem az, ami Trump előtt volt, óriási változáson ment keresztül. Másrészt a köztük lévő nagy korkülönbség is mérvadó, ha a különböző szavazórétegek megszólításáról van szó, a 39 és 78 éves férfiak jól kiegészítik egymást.
Cs. J.: Olyanok is szép számban megjelentek a konvención, akik részt vettek a 2021. január 6-i capitoliumi lázadásban. És mind a mai napig illegitimnek mondják Biden elnökségét, élükön Trumppal. Ez külső nézőpontból abszurd.
J.C.F.: A demokraták egyik legfontosabb kampányüzenete, hogy a republikánusok a demokráciára nézve jelentenek veszélyt. Valóban voltak változtatások a választási törvényben, legfőképp a Covid miatt, de számos bírói ítélet foglalkozott ezekkel a kifogásokkal, és egy bizonyos pont után be kellett volna látnia az érintetteknek is, hogy nincs más hátra, mint elfogadni a választási eredményt. Azt gondolom, ez a továbbiakban Trumpnak és a pártnak is csak hozna szavazatokat, de szemmel láthatóan másként gondolkodnak erről.
Cs. J.: Miközben Bident sokan – progresszív demokraták, fiatalok, de még a párt mainstream vonalából is – győzködték, hogy lépjen vissza (amit azóta meg is tett – a szerk.), Trump esetében, aki elítélt bűnöző hogyhogy nem merül ez fel?
J.C.F.: Ami a Trump elleni ítéletet illeti, meggyőződésem, hogy még azok is mellé álltak, akik egyébként nem lelkes hívei, mert mint republikánusok, ők is sértve érzik magukat. Nem vet jó fényt a demokratákra, hogy a demokrata igazságügyminisztérium rendelte el az összes nyomozást. Nem csoda, hogy politikai indíttatásról beszélnek a republikánusok és sokan mindegyikük elleni támadásként fogják fel. Szerintem a demokraták csak azért beszélnek arról, hogy Trump veszélyt jelent a demokráciára, mert látják, képes volt megteremteni a párt egységét. Elképzelhetetlen, hogy a republikánusok visszahívják Trumpot.
Cs. J.: Ukrajna kapcsán azt kérdem, mit szól ahhoz, amit a mi kormányfőnk, Orbán Viktor hangoztat, hogy Trump egy nap alatt megoldaná az orosz-ukrán háborút.
J.C.F.: Maga Trump is nagyjából ezt mondja a kezdetektől fogva. Arra utal, hogyha nem is lepapírozva és hivatalosan pontokba szedve, de ő valamilyen "dealt" (megállapodást – a szerk.) kötött volna a harcoló felekkel. Sőt, most is azt állítja, hogy még elnökké választása előtt összehoz valamit. Jogunk van hinni neki, de kételkedni is ebben, mert azért valljuk be, élete nagy részében nem politikai pályán mozgott és a külpolitikához ért a legkevésbé. A neokonzervatív-szárny már 2016-ban azt követelte tőle, hogy legyen a demokrata világ vezető ereje, értve ezen a katonai kezdeményezéseket is, ő pedig már akkor is ellentmondott ennek. Nem akarja a forrásokat a közvetlen amerikai érdekeken túl másra költeni. Ami Ukrajnában vagy Gázában történt az szerinte a jelenlegi vezetés gyengeségét bizonyítja. Persze ezek valóban csak szóbeli érvek és támadások. A NATO-val szembeni szkepticizmusa is azt eredményezheti, hogy az európai szövetségeseknek kell az ukrán problémát kezelniük, ő nem fogja végeláthatatlanul önteni az amerikai pénzt az európai háborúba.
Az interjút meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva.
2024. július 20., 15:10
Riporter: Csernyánszky Judit
