New York, New York

A beszélgetés első részében Fazakas György építész először röviden elmondta: 1986-tól élt New Yorkban, ahol a hajdani World Trade Center két ikertornyának az építészeti tervezésében nem vett részt, de az egyik melléképület tervezésében közreműködött. A rendszerváltás után azonban végül hazaköltözött Budapestre, mert anyacégével ellentétben fantáziát látott a főváros épületeinek felújításában.

Fazakas kiemelte, bár kezdetben az alacsonyabb épületeket is toronyháznak nevezték, ma már csak a 200 méter fölötti épületeket hívják felhőkarcolónak. Jelenleg körülbelül nyolc-kilenc épület számít New Yorkban a „nyolcszázas klub” tagjának, vagyis ennyi olyan felhőkarcoló van, amelyik meghaladja a 800 láb, azaz több mint 240 méteres magasságot. A műsorvezető kérdésére Fakazas elmondta, hogy szakmai szempontból a Central Park Tower a kedvenc épülete, amely ráadásul lakóépület, 470 méterével a második legmagasabb épület az USA-ban, és a tornya kifejezetten karcsú – a torony karcsúsítása terén esztétikai okokból az utóbbi időben egész verseny alakult ki a toronyházépítészetben. A másik kedvence a C Gram épület, amely nem olyan magas, azonban jól kifejezi a felhőkarcolóépítés alapeszményét: a transzparenciát, a nagy üvegfelületeket, az épület teljesen szabad alaprajzát, a kristálytiszta geometriai szerkesztést, az acél- és alumínium-szerkezetek precíz mérnöki munkáját példázza ez az épület.

Fazakas György ugyanakkor arról is beszélt, hogy bár a felhőkarcolók építését alapvetően az is motiválja, hogy a tulajdonos vagy a gazdag bérlő beülhessen az épület tetején elkészült lakásába és madártávlatból szemlélhesse a több tízmillió ember lakhelyéül szolgáló vidéket, azért a toronyház lakójának pozíciója sem egyértelműen kedvező: már egy nagyobb széllökés is érezhető kilengést okoz a szerkezetben – a ház persze nem dől össze, hisz ennek megfelelően tervezték, ám a lakó már megérzi az ingást. Nem beszélve arról, hogy ilyen magasságban a felhők is megülnek már, és így a napos nyári időszakokat leszámítva számtalan alkalommal kilátás helyett sűrű szürke köd fogadja azt, aki kinéz az ablakon.

A műsor második részében az eredetileg a Színház- és Filmművészeti Főiskolán dramaturgiát tanító, Magyarországról elszármazott Orsós László Jakab kulturális menedzser mesélt New York mindennapi életéről, kulturális hálózatáról és saját eddigi ottani munkahelyeiről, illetve élményeiről: Orsós 2005-ben, Bozóki András minisztersége idején lett a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója, itt még a magyar állam megbízásából a hazai kultúra népszerűsítése volt a feladata, azonban már ekkor belevegyült a „nagy alma” életébe. 2010-ben ugyanakkor nem költözött vissza Budapestre, hanem a Nemzetközi PEN Club éves fesztiváljának főszervezője lett, amely pozícióra a szervezet akkori elnöke, a világhírű indiai–angol író, Salman Rushdie nevezte ki. Mandátuma lejárta óta, az elmúlt években pedig a Brooklyn Public Library, azaz a másfél millió beiratkozott olvasóval és sok ingatlant birtokló brooklyni közkönyvtár egyik vezetője, programmenedzsere.

Orsós László Jakab szerint nem biztos, hogy New York sokáig megőrzi még a vezető pozícióját a világ kulturális életében, szerinte ma már elsősorban a pénz és az elvárások tartják az első helyen a metropoliszt. A járványhelyzetben arra is esélyt lát, hogy demokratizálja a kultúra eloszlását, és nem csak a keleti parti gigaváros, hanem többek között London és Párizs is veszíthet jelentőségéből, a hangsúly pedig fokozatosan áttolódhat az izgalmas feltörekvő városokra, mint Mexikóvárosra, vagy pedig az eddig figyelmen kívül hagyott térségekre, például Afrikára. New York szelleme ugyanakkor máig páratlan, ami abból is meglátszik, ahogy a lakosság a vírust kezelte és az emberek egymás segítségére siettek: az utcákon ételekkel megrakott kihelyezett hűtőszekrények várják a rászorulókat, akik a karanténállapot miatt elvesztették a megélhetésüket, kamaszok pedig olyan önszerveződő csoportot alkottak, mely segíti az időseket az oltási regisztrációban.

Orsós a saját mostani munkájáról szólva elmondta, egyik feladata a hiányzó forrásösszegek beszerzése is: emlékeiben megszámlálhatatlanul sok ebéd és vacsora él, ahol a célja az őt vendégül látó jómódú partner meggyőzése volt a támogatás értelméről. Elmondta, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nem csak a tőkével rendelkező polgárság, hanem az ehhez szükséges nyelv megléte is lehetővé teszi ezt a gyakorlatot, neki sem kell ilyenkor „árusnak” éreznie magát. Mint a műsorvezető kérdésére elmondta, mindenhova kerékpárral jár a városban, és lakóhelye, Brooklyn mellett a kedvenc városnegyede Harlem, ahol szerencsére még a mostani időszakban is ki lehetett ülni télen is a szeparált kávézóteraszokra. Orsós László Jakab elmondta, Amerika elkezdett fellélegezni a vírus harmadik hulláma után, és mint kiemelte, sokak számára ugyanilyen megkönnyebbülést hozott Joe Biden elnökké választása és a Trump-korszak befejeződése is.

Ezt és még sok más érdekességet is meghallgathat, ha a fenti lejátszás gombra kattint! Címlapi kép: Pixabay