Patkányokkal a taposóaknák és a tuberkulózis ellen

A 20. század véres harcai során elhullajtott mintegy 6 millió taposóakna és a magas tuberkulózis-fertőzöttség nagyban megkeseríti az egyébként is nehéz helyzetben élő afrikaiak életét. A robbanószerkezeteket a függetlenségi háború, majd később a polgárháború idején telepítették főként a stratégiailag fontos pontok környékére, a legtöbbet Mozambik és Zimbabwe határán. A rágcsálók kiváló szaglásából kiindulva néhány évvel ezelőtt afrikai óriáspatkányokon kezdték el tesztelni, milyen hatékonysággal vethetők be az aknák felkutatásában. Beváltak. A dél-kelet afrikai Mozambik már teljesen aknamentes, a patkányok munkája pedig a mai napig is tart.

Bár az állatok egy méterről már képesek megérezni a TNT szagát, mivel nem sétálnak egyenesen, segíteni kell nekik, kiképzőik pórázon kísérik őket a bevetés során. A felderítés egyszerű elven működik. Kiváló orruknak köszönhetően a rágcsálók kiszagolják a bombát, és azonnal kaparni kezdenek. Testsúlyuk kevesebb mint másfél kilogramm, így könnyedén átsétálnak a taposóaknákon anélkül hogy beindítanák a nyomásgyutacsukat. Míg a fémdetektorok a fémhulladékot is jelzik, ezért kifejezetten lassú velük dolgozni, addig egy óriáspatkány 30 perc alatt egy futballpályányi területet is képes megtisztítani.

Többek között erről is szó esett a szerdai Ötösben, amiben afrikai önkéntesekkel és a magyar hadifoglyok története után Olaszországban kutató nyelvésszel is beszélgettünk. A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva!