Szükséges információk tudatlansághoz
1/07/2023 09:05
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Az aha-élményért felelős nem tudástól a felesleges mennyiségű információig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben beugrottunk Agatha Christie devoni nyaralójába, hogy kinyomozzuk, a berendezési tárgyak vajon árulkodnak-e az író személyiségéről.
Az előző adásban megvizsgáltuk a tudatos és tartós tájékozatlanság veszélyeit a választói jogunk kontra képességeink tekintetében. A 232. epizódban arra is hallhattunk példát, hogy mely esetekben lehet áldásos a teljes vagy részleges információhiány. Elsősorban a krimik sajátossága, hogy jó ideig kínozzák olvasóikat a nem tudás feszültségével, hogy az aha-élmény minél nagyobb legyen a végén.
A megfelelő hatáskeltés receptjének legnépszerűbb ismerője és alkalmazója vitán felül Agatha Christie. Feltehetően még devoni nyaralójában, a tengerparton, egy kempingszékben ülve, teát kortyolgatva is talált alkalmat a történetszövésre, és bonyolult bűnesetek kiagyalására. Hogy ez valóban így volt-e, nem tudhatjuk, de hogy jelentős időt töltött az említett ingatlanban, az biztos. Petz Gizella, aki London környéki hétvégi kirándulásait megörökíti képen és szavakban, legutóbb Agatha Christie nyaralójába látogatott, ahol mindent úgy alakítottak ki, mintha az ötvenes években járnánk, és az író, éppen csak kilépett volna a házból. Az englandspuzzle.com bloggere a műsorban elmondta, ahogy a királynő is vidéki otthonában töltötte jeles napjait, Christie is sokat vette igénybe a devoni luxust a kiemelkedő családi ünnepek alkalmából. A karácsonyt például mindig a harmincas évek végén vásárolt villában ünnepelték. Petz hozzátette, belépve az egykori háló- vagy dolgozószobába, a mindennapi használati tárgyak mellett az író különleges gyűjteményeit is megnézhetjük. Az interjúból az is kiderült, hogy egy örökségvédelmi alapítvány vette gondozásba a birtokot, és a leszármazottak kérésére, a parkot eredeti állapotában hagyták, csupán az épület belső részét alakították át mára múzeummá.
Agatha Christie művei az utolsó csavar(ok)ig bizonytalanságban, szándékos tudás-szomjúságban tartják az olvasót. A beteljesülést ígérő befejezés miatt krimit hagyunk félbe a legritkább esetben. Mert tudni akarjuk a megoldást! Sőt, jellemzően tudni akarunk.
Ebből is kiindulva Réz Annával először arra igyekeztünk választ találni, hogy az életünk valóban a nem tudásra épül-e. Az erkölcsfilozófus elmondta, kétségkívül több dolgot nem tudunk, mint amennyit igen, de a mindennapokban olyan gyakorlati tapasztalatokat szerzünk, és informálódunk egy elvárt szinten, hogy nem érezzük magunkat tudatlannak, ezáltal veszélyben. Hogy miért akarunk tudni, annak több oka lehet, tette hozzá, ilyen a társadalmi presztízs kialakítása és megőrzése, vagy éppen az, hogy boldoguljunk az életben.
Réz Anna erkölcsfilozófussal a nem tudás iránti vágyról és az ahhoz való jogról is beszélgettünk, amelynek legpontosabb példáit talán az egészségügyben találjuk meg. Nevezetesen, hogy az orvos mióta és miért köteles értesíteni a pácienst az állapotáról, illetve az állampolgárnak joga van-e dönteni arról, hogy egy adott vizsgálati eredményt megismerjen vagy sem. Az interjúban továbbá arról is szó esett, hogy vajon a tudás segíti, vagy éppen gátolja a kreativitást, illetve, hogy a médiából áramló információ egészére szükségünk van-e.
Az adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.06.28., szerda 15:00
Szerkesztő/Műsorvezető: Timár Ágnes
