Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Arató András: A történelem nem ismétli önmagát, a történelmet emberek másolják
24/04/2023 16:28
| Szerző: Arató András
"Azok, akik nem tanulnak a történelemből, csak megismétlik azt." (George Santayana)
Otto von Wächter magas rangú SS-tiszt, Galícia náci kormányzója volt, többek között a krakkói gettó felállítása, több mint százezer lengyel meggyilkolása tartozik az „életművéhez”. Nem vonták felelősségre, mert mások mellett vatikáni segítséggel sikeresen bujkált 1949-ben bekövetkezett haláláig.
Az ő történetét dolgozta fel kitűnő könyvében Philippe Sands, a University College London professzora. Nemcsak a tények feltárása miatt érdekes a mű. Ahogy a dokumentumokból kiderül, a háborús bűnös és özvegye is próbálkozott önmaga morális felmentésével – nem követte el, amit elkövetett, vagy ha mégis, akkor parancsra cselekedett, próbálta enyhíteni a következményeket – a szokásos hivatkozások. Ám legalább ennyire izgalmas, hogy a kutató-szerző fölveszi a kapcsolatot Wächter fiával, aki nem hajlandó elfogadni a tényeket az apjával kapcsolatban, alternatív valóságot állít fel magának. Végül az unoka jut el a következtetéshez: „a nagyapám tömeggyilkos volt.”
Wächter a következőképpen elmélkedik a náci Németország és önmaga szerepéről:
„…Az ellenség, a bolsevikok és az angolszászok tettei nem kezelhetőek demokratikus eszközökkel… A németek szeretik a karácsonyt, és soha nem akartak háborút. Adolf Hitler Németországának – amely nemzeti és szocialista – céljai a tiszta gyárak, a tisztességes lakhatás a dolgozóknak, az anyáknak és a gyermekeknek, és az életszínvonal tömeges javítása, nem pedig a konfliktus. Mégis kénytelenek voltak szablyát rántani, hogy megvédjék magukat irigy és pénzéhes szomszédaiktól egy olyan háborúban, amelyet a tőke és a judaizmus felforgató hatalmai szítottak. Németország szeretné felemelni a többi népet, fejlődést hozni, hogy a kémények békésen pöföghessenek, a gazdák szánthassanak, a szegények pedig élelemhez jussanak. Az ellenség – Sztálin, Churchill és Roosevelt bűnszövetkezete – gyűlöletet és türelmetlenséget, terrort, brutális elnyomást, ellenségeskedést, polgárháborút, széthúzást, éhezést és káoszt hoztak. Ez tehát a jóság és igazság harca a gonosz, destruktív erőkkel szemben, amelyben Németország állhatatosan kitart.”
Tragikus, elfogadhatatlan, de érthető Putyin és gépezetének önfelmentő propagandája. Ugyanaz a logika: a megtámadott az ok, valójában a támadó a béke érdekében indította el a tankjait, bombázott le iskolákat, kórházakat, internált gyerekeket, hogy „a kémények békésen pöföghessenek.”
Tragikus, elfogadhatatlan, érthetetlen és szégyellni való a magyar kormány viszonya napjaink agresszorához. Alig nyolcvan évvel ezelőtt Magyarország eljátszotta Hitler utolsó csatlósának dicstelen szerepét. Nem mosdatni kellene Horthyt, hanem tudomásul venni. Akkor talán elkerülhető a „történelem másolása”.
Címlapi kép: A Szabadság téri sokat vitatott emlékmű, forrás: Eleven Emlékmű Facebook-oldal, Gyenes Erika képének részlete
