Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
A hőbörgők – Szénási Sándor jegyzete
A NER szerint Magyart, és csak őt kell kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka. Nem hiszik el, hogy nem egyetlen emberrel hadakoznak …
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Arató András: Benéztünk a bíróságra
10/03/2023 07:45
| Szerző: Arató András/Klubrádió
Nőnap alkalmából a Médiatanács azon döntése került terítékre, amelynek következtében a Hit Gyülekezete kötelékébe tartozó pályázó elsöprő, 48:47 arányú győzelmet aratott, minthogy kevesebb ismételt műsorarányt ajánlott a Klubrádiónál.
Ez nekünk régi jó szokásunk, nagyjából egyidős a nemzeti együttműködésivel. A rutin nagyjából ugyanaz: a Médiatanács nevű egypárti politikai szervezet megteszi a szükséges törvénytelen lépéseket a Klubrádió sugárzási jogainak megvonása érdekében, utóbbi bírósághoz fordul. A következmények tekintetében azonban megkülönböztethetünk alkorszakokat. Míg a tízes évek elején az ítélkező bíróságok nem ismerték fel történelmi küldetésüket, és ezért a döntéseiket a törvények, a bizonyítékok és indokok talmi fénye által megtévesztve az állam hatósága ellen hozták, ám az elmúlt évtized végére megszületett – és mai elnökének irányítása alatt kibontakozott – az illiberalizmus rendje: a fontos ítéletek végre függetlenné váltak az írott és mondott szavak világától, és fegyelmezetten követik a központi akarat felsőbbrendűségét.
Nőnap alkalmából a Médiatanács azon döntése került terítékre, amelynek következtében a Hit Gyülekezete kötelékébe tartozó pályázó elsöprő, 48:47 arányú győzelmet aratott, minthogy kevesebb ismételt műsorarányt ajánlott a Klubrádiónál. A nőnapi összejövetelen látszólag semmi újdonsággal nem rukkoltak elő a felek. Valójában az alperesi mondatok nagyon fontosak voltak, minthogy akár a rendszer ars-poétikájaként is értelmezhetőek.
(Csak röviden idézzük fel a felperesi érvelés három fő tételét:
1. Az ismétlés aránya, mint szempont, nem szerepelt a pályázati felhívásban, ehhez kapcsolódóan tehát törvénytelen utólag pontozást kötni.
2. A nyertes programjában az ATV műsorai hanganyagának sugárzása rendszeres elem, ám ezeket a pályázó új alkotásként tünteti fel, amit a Médiatanács egyszerűen tudomásul vesz.
3. A nyertes pályázó még a pályázati időben kétszer 15 napig megvalósította a kalózrádiózás névre hallgató törvénybe ütköző cselekményt, ezért őt a pályázatból ki kellett volna zárni.)
A Médiatanács képviselője egyik állítást sem cáfolta. A kalózrádiózást nem tagadta, csupán az ügy szempontjából irrelevánsnak minősítette. A tévéműsorok sugárzásával kapcsolatban kikérte magának, nehogy már az alperesnek kelljen definiálni az ismétlés fogalmát, mivel az jól le van írva ki tudja hol.
Hanem az ismétlési százalékokkal kapcsolatban tette a legkorszakalkotóbb megállapításokat. Egyrészt leszögezte, pontosabban megismételte, minthogy már korábban le is írta: „a szubjektív értékelés valójában teljesen objektív szempontokon alapul.” (sic!)
Mit is jelent ez a mondat? A szubjektív pontokat objektíve kiszámoltuk!
Az alperesi képviselő az utolsó felszólalásában mintegy megválaszolta az e helyütt föl sem tett kérdést: ha e szubjektív szempont valójában objektív, akkor miért nem az utóbbi kategóriában szerepel, hogy a pályázó mérlegelhessen legjobb tudása szerint? A következőt fejtegette ugyanis e jeles ügyvéd: a Médiatanács törvénybe foglalt diszkrecionális joga szubjektív szempontokat is figyelembe venni a pontozás során, amelyek éppen szubjektív mivoltuk miatt a pályázati kiírásban nem szerepelnek. Jól néznénk ki, ha mindent előre megmondanának, a pályázók akár alkalmazkodhatnának is a feltételekhez! És akkor hol marad a meglepetés? – teszi ezt már a csendes szemlélő hozzá. A karácsonyi ajándékot sem áruljuk el előre, hiszen akkor oda a meglepetés. Vagy ha a kaparós sorsjegy külsején feltüntetik, nyert-e a szelvény, akkor hol marad a kapirgálás izgalma?
Végre új alapokra kellene ezt a komplikált frekvenciaelosztogatási rendszert helyezni. A hatóság meghirdeti a frekvenciát, mindenféle kacifántos bonyodalmak nélkül kikiáltja azt a győztest, aki a pártközpontban a legalkalmasabbnak találtatott.
Az utóbbi évek pereinek kimenetele sok örömmel tölthet el minket, de különösen fontos, humanitárius tényező az alperesi védő terhelésének csökkentése irányába ható változás, elvégre ő sem fiatalodik. Megkíméltetik az érvek, bizonyítások fáradságától, hiszen szerencsére nem ezektől függenek immár az ítéletek. Legfeljebb amiatt aggódhatunk, nehogy a sors valamilyen kifürkészhetetlen ballépésével ismét éles helyzetbe állítsa őt azzal, hogy a bírósági tárgyalások célja ismét a bizonyítások, érvek alapján meghozandó ítélet lesz.
