Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Tények nélküli világ – Kárpáti Iván jegyzete
Mindenki abban hisz, amiben akar, szabadon döntheti el. Egyre kevésbé kiszámítható, hogy egy nyilvánosságra kerülő információ milyen hatást vált ki, így pillanatokon belül elveszti jelentőségét.
Lehallgatnak, tehát vagyok - Dési János jegyzete
Lehallgatni a közvélekedés szerint csúnya dolog, ráadásul a mesterséges intelligenciák korában lassan felesleges is, azt és annak a hangján, képén állítjuk elő, amit csak akarunk.
Fogadjisten – Józsa Márta jegyzete
"... az is lehet Orbán Viktor békepárti, illiberális barátja szellemében, hogy a somorjai nagybani piacon az ősteremelő Béla csak szlovákul alkudhat meg a zöldséges Lajossal, elvégre mindketten üzletemberek. Akiknek fontos a szuverenitás, mert, ahogy ezt a törvény indokolja: a szlovák nyelv használata a Szlovák Köztársaság szuverenitásának megnyilvánulása."
Mindig jövőre - Rózsa Péter jegyzete
Azt halljuk minden évben, hogy jövőre aztán beindul a gazdaság, jövőre lesz jobb. E rövid üzeneten túl semmilyen előrelátás, jövőterv nincs.
És majd elérnek a hídhoz - Szénási Sándor jegyzete
A biznisz az biznisz. Orbán Viktor meg barát, akinek csak a felemelt hüvelykujj jár biztosan.
Arató András: Vigyázó szemetek északra vessétek
6/03/2023 21:13
| Szerző: Arató András
A mi rezsimünk elküldte négy jó emberét expedícióba... Erre mit nem mondanak Vejnemöjnen ükunokái? Nem parlamenti küldöttség ez, hanem egypárti. Belepofáznak a magánéletünkbe! Legközelebb már az alsógatyánk színét is ők akarják diktálni nekünk! Ha egyszer azt mondjuk, ez a mi országunk házának a delegációja, akkor ez a mi országunk házának a delegációja.
Ezeknek semmi sem jó. Jó főméltóságú uram és kormánya intézkedett, mert kérték tőle, s ezért ő ígérte volt, társadalmilag egyeztet, most meg ippeg ez nem tetszik a brüsszeli zsoldosoknak.
Sőt, túlteljesítésre is vállalkozik a mi kedves rezsink, vagyis rezsimünk, kiterjesztené az ő demokráciáját Helsingörön túl is. Elküldte hát négy jó emberét expedícióba, fölfedeznék ők akár az Északi Sarkot is, ha éppen nem lenne az már fölfedezve tolakodó népségek által. Pedig addig is, amíg távol vannak, hiányoznak ők a magyar csillagok egéről, magának Hende komámnak a dolgos kezét kell nélkülözni idehaza, pedig lenne mit, hisz’ közelg a vetés ideje.
Erre mit nem mondanak Vejnemöjnen ükunokái? Nem parlamenti küldöttség az, hanem egypárti. Belepofáznak a magánéletünkbe! Legközelebb már az alsógatyánk színét is ők akarják diktálni nekünk! Ha egyszer azt mondjuk, ez a mi országunk házának a delegációja, akkor ez a mi országunk házának a delegációja.
Éppen a leginkább érdekeltekkel, a svédekkel és a finnekkel próbálja megvitatni a mi pártunk és kormányunk az ő felvételi kérelmüket, és tessék, ilyen infantilis daccal kell szembenéznie. Persze ahol az agressziót már az óvodában beleverik a gyerekekbe, ahol a hatéves beszél angolul, ott nem is várhatunk mást. Mire a kicsik megkezdik az iskolát, már egyiknek sem az a neme, amivel született. Ezeknek a finneknek se’ ásványi kincsük, se energiájuk, földművelésük szinte nulla, az egy főre jutó GDP-jük mégis nagyobb a németekénél – e mögött biztosan valami magyarellenes suskus rejtőzik. A svédek? Náluk, kérem szépen, orvosok gyógyítják a betegeket! Ezeknek még tisztes inflációra sem telik!
Szóval, ami a lényeg, a mi kormányunk a döntéseit erőteljesen egyezteti társadalmilag. Mert mivel is mérhető ez az egyébként teljesen felesleges macera? Az idővel, a drága idővel. Amióta az ígéret fölcsendült, megvalósul ezerrel. Számoljunk utána. A svéd és a finn NATO-belépés ratifikációja külön-külön is 180 napja tart. Az összesen 360. A KATA és a MOK törlése a hon fogalomtárából egyet-egyet vett igénybe, így máris 362-nél tartunk. Ezt a számot el kell osztani az ügyek számával, azaz néggyel, az eredmény 90,5! Hát mutassanak egy olyan országot, amelynek törvényhozása minden egyes döntésén három hónapot rágódik a néppel közösen! És még nem vagyunk a végén, hiszen nem tudhatjuk, mikor határozza el magát a Kossuth téri felvételi vizsgabizottság.
