Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Gábor György: Szó, szó, szó
17/07/2023 17:56
| Szerző: Gábor György
Vajon mennyiért tudnak bejutni egy-egy múzeumba a 18 év alatti fiatalok?
Fantasztikus egy olyan országban élni, amelynek politikai vezetése a nemzeti hagyományok őrzését, ápolását és továbbadását elsőrendű stratégiai feladatnak tekinti. S kifejezetten pompás érzés egy olyan országban élni, ahol a fenti remekbeszabott stratégiai főirányt a családtámogatás legkülönfélébb formái és módozatai teszik teljessé.
Azért vagyok most a szokásosnál is lelkesebb, mert gimnazista fiam és ugyancsak gimnazista barátnője tegnap a Szépművészeti Múzeumban megtekintette a Csontváry-kiállítást. Természetesen mindkettőjüknél ott volt a diákigazolvány, így 50%-os kedvezménnyel, vagyis kétszer 2.400 forintért tudták szemrevételezni a kiállított anyagot, azaz ketten összesen 4.800 forintért már be is jutottak.
Az alábbiakban a hasra ütés jól bevált módszerét alkalmazva kiválasztottam néhány európai múzeumot (őszintén bízom benne, nem silányabb gyűjteménnyel rendelkezőket, mint amilyen a Szépművészeti Múzeumé), vajon oda mennyiért tudtak volna bejutni a fent emlegetett fiatalok.
Londont természetesen szóba sem hozom, hiszen az ottani legfrekventáltabb múzeumok (British, National Gallery, Tate Britain, Tate Modern etc.) ingyen látogathatók, kicsiknek és nagyoknak, fiataloknak és időseknek, kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt.
Bécsben a Kunsthistorisches Museum 19 év alatt ingyenes, hasonlóan a Naturhistoriches Museumhoz és az Albertinához.
Münchenben az Alte Pinakothek és a Pinakothek der Moderne ugyanennek a korosztálynak egy (azaz 1) euróért tekinthető meg.
A berlini Pergamonmuseum 18 éves korig ingyenes, csakúgy, mint az Alte Nationalgalerie.
Párizsban a Louvre 18 év alatt ingyen látogatható, s hasonlóképp, 26 éves korig az EU országok állampolgárainak (csak zárójelben jegyzem meg, hogy tanároknak, pedagógusoknak, álláskeresőknek, létminimumon élőknek ugyancsak ingyenes). A Musée d’Orsay 18 év alatt szintén ingyenes, miként 18-25 év között az EU-országok állampolgárai számára.
Amszterdamban a Rijksmuseum 18 év alatt ingyenes.
Brüsszelben a Les Musées royaux des Beaux-Arts 19 év alatt, továbbá diákoknak 26 év alatt ingyenes.
Firenzében az Uffizi 18 év alatt, valamint egyetemi hallgatóknak ingyenes, 18-25 év között EU-s állampolgároknak 2 euro.
Rómában a Galleria Borghese 18 év alatt ingyenes, 18-25 év között EU-s állampolgároknak 2 euro.
Madridban a Prado 18 év alatt, valamint 18-25 év között diákoknak ingyenes (természetesen tanároknak, fogyatékkal élőknek, munkanélkülieknek stb. szintén ingyenes a belépés). A Thyssen-Bornemisza National Museumba szintén 18 évig ingyenes a belépő, miként tanároknak, fogyatékkal élőknek és munkanélkülieknek is hasonlóképp.
Nem folytatom, pedig lehetne. Mindenesetre egy remek összehasonlítási lehetőség, ahol észrevételezheti a nagyérdemű, hogyan is agonizál a dekadenciába fulladó nyugati világ, ott, ahol – köztudott – a kereszténységnek befellegzett, ahol megszűnt a nemzeti kultúra jelentősége, mi több, már maga a kultúra is csak saját mocskában fetreng, s ahol nincs Novák Katalin és Varga Judit, következésképp az amott élők mit sem tudnak a családok és a fiatalok támogatásáról.
Nálunk szerencsére mindez nemzeti-keresztény perfekcióval működik, legalábbis a kötelező szófordulatokat, a nagyarcú, üres dumákat, a legrosszabb propagandista néphülyítéseket, s az öntelt és elégedett hazugságáradatokat tekintve.
S csak zárójelben jegyzem meg, igen-igen halkan, szerényen és óvatosan, nehogy a Szépművészeti Múzeum nagybecsű főigazgatóját, Baán Lászlót megsértsem, ám mégis üzenni vagyok kénytelen, hogy akár tudja, akár nem, Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész volt, s ebbéli minőségében a magyar nemzeti és kulturális hagyomány meghatározó szereplője. Tudniillik, ha a Szépművészeti Múzeum rendez egy nagy kiállítást, komoly külföldi anyagokat ideszállítva – teszem azt – El Greco, Bosch, Cézanne stb. vásznaiból, abban az esetben talán meggondolandó a diákoknak szóló kedvezményes belépési lehetőség. De az én ízlésem szerint – amely nagyon nem azonos Baán László egyéb tekintetben vett ízlésével – Csontváry megtekintését a diákoknak ingyen (vagy legalábbis jelképes összegért) kellett volna biztosítania a Szépművészeti Múzeumnak.
Ha már magyar a festő, ha már nemzeti a kultúra, s ha már családbarát a kormány.
S ha csak egy röpke pillanatra komolyan vennék az állam jó pénzért tartott, s a politika kegyeit élvező funkcionáriusai a sok-sok pompásan hangzó, ám valójában tök fölösleges, üres szózuhatagokat.
