Öltönyösök - Szénási Sándor jegyzete
Mármost hülye a rendszer, vagy sem? Ha nem hülye, akkor Kovács-Bunát sem tette volna meg megbízott igazgatónak a Szőlő utcában, de ha már, a debreceni tökig sáros igazgatóhelyettest aztán végleg mellőzte volna. De nem. A NER láthatóan büszkén vonul, pocsolyából szarba lép.
Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete
Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Gazember, aki a verést helyesli - Dési János jegyzete
A verés fontos eleme a hagyományok láncolatának. Nehogy már az államra bízott gyerek kimaradjon ebből a közös nemzedéki élményből. Twist Olivért is verték, mégis milyen híres lett. Le a belpesti kényeskedéssel és sipákolással. Fenékig.
Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
A magyar gyerek az új migráns, én pedig fel vagyok b... - Selmeci János jegyzete
Mindenki tudja, hogy szörnyű dolgok történnek az állami gondozott gyerekekkel, és tudjuk, hogy ezeknek egy részét éppen azok tussolják el, akiknek ezekre a gyerekekre kellene vigyázniuk.
A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Megbuktak? - Selmeci János jegyzete
Nekik a védtelen gyerekeket megillető biztonságnál, és a korábbi áldozatoknak járó elégtételnél sokkal fontosabb volt, hogy őket senki se tehesse felelőssé az államra bízott gyermekek bántalmazásáért, és a Szőlő utcai botrány ne veszélyeztesse a választási győzelmüket.
Uszítók – Szénási Sándor jegyzete
4/06/2024 18:04
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Egy morálisan teljesen elzüllött, romlott alak, már túl a felnőtt populáció jó részének agyfosztásán, a kiskorúak totális megrontására és megmérgezésére tör. Nem volt kérdés, hogy eljut idáig...
„Ultrasúlyos, nyomasztó, őrjöngő kavalkádot álmodtak meg...gyerekek visítottak, hogy békét akarnak, nem háborút, a felnőttek közben idegesen ordítoztak, egy katona meg rosszul érezte magát. Ez az orbánista esztétika 2024-ben...”
Konkrétabban fogalmazva: ez a helyzet akkor, amikor egy morálisan teljesen elzüllött, romlott alak, már túl a felnőtt populáció jó részének agyfosztásán, a kiskorúak totális megrontására és megmérgezésére tör. Nem volt kérdés, hogy eljut idáig, mármint a gyerekek háborús pszichózisra való felhasználásáig, hiszen erre már tett erre kísérletet 2015, tehát a nagy menekülthullám után, amikor nemcsak az iskolai lőterek kiépítését nyomta, de olyan címoldalak is megjelentek, amelyeken kiskamaszok pózoltak puskával, természetesen a muszlimok ellen, a haza védelmében.
Előtte és utána a politikai pedofília szelídebb példáival tündökölt, 2018-ban például, amikor a kormányfőt a Nemzeti Választási Bizottság 345 ezer forint bírságra kötelezte, mert óvodásokkal kampányolt. Később ezt Patyi Andrásnak, a bizottság elnökének szóvá is tette, aki megrettenve elnézést rebegett. Patyi 2021 után amúgy a Kúria elnökhelyettese lett, 2023-tól az Alkotmánybíróság tagja. Ha kéred, van bocsánat.
Azóta ritkán esett meg a felsőbbség tetemre hívása kiskorú lelki megrontása ügyében, demokratikus dáridó, Budán kutyavásár.
Így hát Orbán 2022-ben ismét gyerekek kampányügyi használatát „tehette alkalmazásba” egy óvodában. Büntetés most nem volt, a sikert az egyik óvónő szolgáltatta, aki Orbán megpillantása után aképpen nyilatkozott, hogy már nem élt hiába. Az ovisok nem nyilatkoztak, ha látták is a nagy embert, tán egy rózsaszín elefántos babazuhanynak nézték, vagy Berenguer játékbabának nyuszis szettben. Itt már a játékipar abúzusa is játszik, de erről majd máskor.
A lényeg, hogy jóvátehetetlen kár ekkor még nem esett. A margitszigeti bűntény más szint, az a politikai pedofília minősített esete.
Amúgy ha valaki a „politika” szóban némi felmentést érezne, tegyük hozzá: ez ugyanúgy megrontás, tönkretétel, trauma, mint bármi más, és még azt sem állíthatom teljes bizonyossággal, hogy legalább fizikai sérülések nélküli. A színpadon, és a közösségi médiában, a plakátokon és a televíziókban a rendszer fizette rettegő rémület, az erőszakos halál víziója, a szülők esetleges elvesztése, a pánikoló felnőttek látványa nagyon is hagyhat lelki nyomot, és tudjuk, a lelki sebektől a test is beteg lesz.
Nehéz a gyereknek elmagyarázni, hogy itt valaki egy aljas játékot játszik vele, amit a helyén kéne kezelnie: a szónok azért delirál világháborút, hogy eljátszhassa a pánikoló nemzet megmentőjét, amely viszont elhiszi, hogy egy pörsenésnyi ország Orbán hatalma alatt nemcsak egy világégést úszna meg, de egy becsapódó aszteroida is pont ezt a 93 ezer négyzetkilométert hagyná békén, míg körben elég a Föld, és kihalnak a román földikutyák, de a pulik sosem.
A gyerekeinket meg terelik a háborús pszichózis örvénye felé, és a tiltakozás gyenge.
Valaki a neten írja: Szegeden, egy százhatvanezer fős városban két hete nincs gyereksebészeti, illetve traumatológiai ellátás, a pácienseket a pécsi vagy debreceni egyetemi központokba viszik. Hát, mindenre nem juthat pénz és figyelem.
Szénási Sándor jegyzete a június 4-i Esti gyorsban hangzott el, a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
