Mi lesz a Lánchíd Palotával, miután honunk kilépett a Nemzetközi Beruházási Bank kötelékéből? Visszakérjük az ajándékot? Подарок-ot visszavenni nem elegáns dolog – ám joggal kérdezhetjük: amúgy hova lett itt az elegancia?

Több helyen felvetettem már, hogy ezzel a diktatúrával szemben csakis a NEM, egy Nemzeti Ellenállási Mozgalom tudhat sikerrel fellépni, méghozzá a bibói határolt, vagyis békés forradalom keretében. Egy ideig a civil mozgalmakra, a civil szervezetek hálózatára gondoltam mint alapra, mert az ezerféle szervezet összekapcsolódásában láttam azt a tömegpotenciált, amelyből a NEM kinőhet, hogy aztán egyetlen Néppártként álljon szemben a Fidesszel. Ezeknek a gondolatoknak nem volt nagy hatása, de mára ennél sokkal fontosabb, hogy megannyi tapasztalat birtokában módosítanom kell eredeti elképzelésemet.

Legfeljebb megsértődünk az Európai Unióra, hogy nem ad pénzt további 50 centiméteres kilátókra, pocsolyák és belvizek fölött átívelő hattyú-, páva- és pulykahidakra, mintha tán M.-nél és családjánál jobb helye volna annak a pénznek, s nem ad egy fityinget sem a fideszes egyetemi alapítványokba kilopott-kihordott és autonómiájukban meggyalázott egyetemeknek, pedig Szili Katalin egymillió fölötti havi tiszteletdíjára kell, hogy jusson, a legtöbbet güriző tanársegédnek pedig legyen elég az a kétszázezer.

Szorgos kormányunk fáradságot és a pénzünket nem kímélve tesz meg mindent a tisztánlátásunkért.

Gulyás Gergely miniszter szerint a polgári Magyarország egyik legfontosabb eredménye, hogy a rendszerváltás után újraépült a civil szféra. – Ma Magyarországon több mint 53 ezer civil szervezet működik – árulta el Gulyás Gergely. Tisztázta azt is: civilek alatt nem az NGO-kat értik. – A baloldal szerint civil szervezet az, amely pénzt kap Soros Györgytől – véli a Miniszterelnökség vezetője.

Az cseppet sem magánügy, hogy Novák Katalin vagy valamelyik túlmozgásos munkatársa ukázba adja, hogy a mi köztársasági elnökünk kinek a mikrofonjába hajlandó belebeszélni és kinek a mikrofonjába nem szól egy szót sem. Ez ugyanis súlyos tiszteletlenség, hiszen Novák Katalin az ország minden állampolgárának elnöke, következésképp kötelessége – legalább a sajtón keresztül, a szélsőséges sajtótermékektől eltekintve – mindenkivel szóba állnia, s valamennyi hazai sajtóorgánumot, s azok olvasóit tájékoztatnia.

Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a tanulatlanság és tájékozatlanság áldozatai vagyunk. Mert mit várhatunk a többségében nyomorgó, robotoló, propagandával agyonmanipulált tömegektől, ha a legmagasabban képzett, legiskolázottabb rétegek tagjainak jelentős része együttműködik a rendszerrel.

A jelenségeket csak az nem látja, aki természetes (azaz pszichoszomatikus) vakságban szenved vagy gazdasági látássérült. Esetleg hülye. Részesedik a rabolt cuccból.

A mostani század sajátsága az, hogy Európában létrejöhetett egy a valóságot felfüggesztő diktatúra. Tudomásul kell venni, hogy a (pszeudo-) kommunikatív diktatúrában a liberális demokráciából megörökölt többpártrendszer nem működik. Sőt: egypártrendszer sincs, ugyanis a Fidesz nem párt valójában, hanem az önkényuralom transzmissziós szervezete, egyetlen dolga a párt látszatának legitimálása és az Első Ember mindenkori akaratának végrehajtása.

"Tele vannak irigységgel, gyilkossággal, viszálykodással, ravaszsággal, jellemtelenséggel; besúgók, rágalmazók, Istent gyűlölők, gátlástalanok, gőgösek, dicsekvők, találékonyak a gonoszságban…"

A tízes évek elején perek sorozata zajlott a Médiatanács törvénysértései miatt. Mindegyik tárgyalás előtt és alatt a Klubrádió vezetőit, jogi képviselőit izgatott várakozás töltötte el: vajon gondoltak-e mindenre, megfelelően adták-e elő az érveket, az összes fontos dokumentumot csatolták-e? A Klubrádió 2014-ig az összes pert megnyerte, kudarcot vallott az alkotmányellenesen egypárti Médiatanács, mondhatjuk: vesztettek minden frekvencián, mert törvényeket sértettek. Az április 4-re kitűzött elsőfokú határozathozatal előtt a régen szokásos izgalomnak nyoma sem volt.

Arra a kérdésre, hogy mi szüksége van ennek a kormánynak egy olyan biankó felhatalmazásra, mint a veszélyhelyzet meghosszabbítása, nem lehet úgy válaszolni, hogy nem tesszük zárójelbe a racionális gondolkodást. Ez ugyanis a félelemkeltéshez és a kormányzat saját félelmeinek oldásához szükséges. Egyre erőszakosabb eszközökre van szüksége, mert egyre többet veszíthet. Fleck Zoltán debütáló írása a Szabadság Klub szerzőjeként.