A harisnyáktól a környezetvédelemig
30/10/2021 17:28
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Nem minden műszál nejlon, de minden nejlon műszál. A nejlon megszületésétől a természetesség ideáljáig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten.
1938. október 27-én mutatkozott be egy új szintetikus anyag, amit ma nejlon-nak (nylon) nevezünk. A Galaxis kalauz 155. epizódjában először is az elnevezést vizsgáltuk meg, amelynek születését legendák övezik. Hogy melyik igaz, talán sosem derül ki. Mivel a nylont első ízben a New York-i világkiállításon mutatták be, az eredeti elnevezés állítólag a New York Pylon, azaz a kiállítás védjegyéül is szolgáló szabadságszobor nevéből származott. De van egy olyan elképzelés is, feltehetően tényleg csak legenda, hogy a nylon szó a New York (NY) és London (Lon) szavak összevonásából ered. A harmadik lehetőség szerint a nylon nevét az anyagot előállító kutatóvegyészek feleségeinek kezdőbetűiből – Nancy, Yvonne, Lovella, Olivia és Niha – állították össze a figyelmes férjek. (És van egy korántsem kedves, vagy éppen PC megoldás is: a nejlon elnevezés talán a Now You Lousy Old Nipponese (No, ti tetves, vén japánok) szavak kezdőbetűinek összevonásából keletkezett. E szerint az elképzelés szerint így kiáltott volna fel a feltaláló, abbéli örömében, hogy a műszál versenyképes lesz a valódi japán selyemmel.
A különleges anyag születéséről lehet tudni, hogy Wallace Hume Carothers vegyész találta fel. Carothers 1928-ban a DuPont vegyi gyárban egy szerveskémiai laboratórium vezetője lett, ahol újfajta anyagok előállítására végzett kutatásokat. Első találmánya 1931-ben a neoprén, a műkaucsuk volt. Majd számos további anyagot állított elő.
A legnagyobb áttörést jelentő találmányát, a nejlont 1937 februárjában szabadalmaztatta a DuPont vállalat. Ebből eleinte horgász-zsinórokat, és fogkeféket gyártottak. Az igazi sikert a hajszálvékony nylonszál előállítása jelentette, amelyből női harisnyákat készítettek.
Mi itt kezdtünk bele e heti utazásunkba. Az első interjúban többek között arról volt szó, milyen változásokat hozott a divatiparban a műszál megjelenése. Simonovics Ildikó elmondta, a nagy harisnya-sztorival indult a nejlon pályafutása a viseletben. Az első daraboknál már nyilvánvaló volt, hogy annyira ellenálló az anyag, hogy soha nem fog elszakadni, vagyis kellet egy kicsit „rontani” a minőségen, hogy azért ne csak egy párat vásároljanak a hölgyek. Újabb változást hozott a miniszoknyák megjelenése, tette hozzá a divattörténész, ez hívta ugyanis életre a harisnyanadrágot, amelyet később a legváltozatosabb színekben és mintákkal állítottak elő. A beszélgetésben kitért a további műszálak divatban való alkalmazására. Simonovics Ildikó elmondta, a neva (Ne vasald!) ingek megjelenésével a gyártók például kifejezetten a háziasszonyok válláról kívánták levenni a terhet. Kiemelte, a műszálas ruhákat eleinte mindenképpen a fejlődés jelének tartották, a napjainkban megjelenő – részben jogos – ódzkodás a szintetikus termékektől még nem befolyásolták a vásárlói kedvet.
Ahogy a divatban, úgy az életünk minden területén mára megjelent a természetes kontra mesterséges probléma. Persze az nem véletlen, hogy a legszembetűnőbben mégis csak a külsőnkön jelenik meg, így a folytatásban szó volt a szépség különböző korokban való megítéléséről is. Czingel Szilvia elmondta, a köröm és hajfestéssel kapcsolatban például egészen más volt a vélemény az ókorban, Hollywood aranykorában vagy éppen napjainkban.
A kulturális antropológussal megvizsgáljuk többek között azt is, hogy vajon a természetes és a mesterséges közötti választás napjainkban miért vált erkölcsi kérdéssé.
2021.10.27., szerda 15:00
Szerkesztő/Műsorvezető: Timár Ágnes
