Mozgóképes minták, megfestett hősök
23/10/2021 11:27
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A fikció szülte valódi érzelmektől a mentorok szerepéig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, hogyan alakult át az elmúlt években a példamutatás módja a képregényekben.
Ez itt a Galaxis kalauz 154. epizódja. Korábbi adásunkban többek között arról beszélgettünk Hujber Szabolcs dalszövegíróval, hogy milyen univerzális témák fordulhatnak elő egy jó popzenében, ahhoz, hogy a legtöbbeknek ugyanazt jelentse. Természetesen a szerelem lett a győztes. A154. epizódban innen folytattuk. Pontosabban azt néztük meg az első interjúban, milyen szerelemről is szólnak a slágerek vagy a romantikus filmek. Vajon ugyanarról, amit mi magunk is megélünk? Vagy annak valami feldíszített, átformált változatról? Réz Anna erkölcsfilozófus elmondta, természetesen nem kérhetjük számon a művészektől, hogy az érzelmeknek egy fajta idealizált formáját mutatják be, ahogy azt sem magunkon, hogy elhisszük az illúziót. Hozzátette, felnőtt korunkra nagyjából kialakul egy bizonyos ízlésvilágunk, amelyet sok minden más mellett a popkultúra is erősen befolyásol.
És mivel annyira szeretjük együtt megélni ezeket a nagy érzelmeket a könyvek, filmek főhőseivel, esetleg az említett pop dalok megíróival és előadóival, a folytatásban megvizsgáltuk, hogy mi alapján választjuk ki a műveket, illetve azok egyes fontosabb epizódját, hogy jól elvesszünk bennük. Szöllőskei Gábor filmes szakújságíró arról mesélt, neki milyen vászonra álmodott üzenetek vagy hangulatok váltak vágyottá. A beszélgetésben ugyanúgy előkerült a Vissza a jövőbe trilógia, mint a Harry és Sally. De azt is elmondta, ő, ha tehetné a Truman Show főhősének a bőrébe bújna bele.
Hogy a művészetnek feladata-e a példamutatás talán egy megválaszolhatatlan kérdés, de hogy sokunk számára tartogatnak egyes művek tanulságot, esetleg – még ha apróságokban is, de – hatásukra változtatunk az életünkön, nem egy ritka jelenség. És ez vonatkozik valóban a művészet minden ágára. Szép Eszter képregénykutató elkalauzolt minket egészen a kezdetekig, és az interjúból kiderült, melyek voltak az első képregények. Többek között arra is kitért, hogy a füzet formájú képregények aranykorától, a XX. század első felétől fokozatosan alakultak át a történetek, a hősök, és persze az olvasó közönség összetétele is. Ma már az Egyesült Államokban is sokkal több nő olvas képregényt, mint korábban, habár egykor kifejezetten férfi műfajnak tartották. Szép Eszter azt is elmondta, neki ki a képregényhőse (Bocs, spoiler).
A mintaadás természetesen nem csak a tér és időbeli messzi távolból valósulhat meg, hanem akár egy személyes kapcsolat révén is. A művészi fejlődés fontos része lehet, hogy az alkotó milyen módon kapcsolódik pályatársai munkásságához. Talán egy mentor segítségével fog hozzá saját világának kialakításához, de az is lehet, hogy az elődöktől tanul. Győri Márton festőművész elmondta, ő az utóbbi kategóriába tartozik, mivel jobban szeret távolságot tartani, ezzel is hangsúlyozni a festés ünnepélyességét. Hozzátette, nem csak képzőművészeti elődök ihletik meg, sokszor írók, költők előtt tiszteleg egy-egy művével.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. (Címlapi kép: Facebook/Győri Márton)
2021. október 20. szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
