Szerelmek, szokások, legendák
11/09/2021 17:16
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
Az irodalomtörténet legendás szerelmeitől a roma kultúra családmodelljéig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, az életkor vagy az élethelyzet határozza-e meg, hogy mikor vágyunk az önállósodásra.
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1846-ban szeptember 8-án találkozott először, majd pontosan egy évvel később ugyanezen a napon mondta ki a boldogító igent. Kapcsolatuk és persze annak utóélete is egy a legendás szerelmek közül, amelyek színesítik a magyar irodalomtörténetet. Már csak azt kell megfejtenünk, hogy a színesítés vajon mit jelent. A költő és kedvesének magánélete érdekes információ, vagy lírai alkotásoknak új tartalmat adó történelmi ismeret? Többek között erre kerestük a választ a 150 epizód első interjújában. László Ferenc kultúrtörténész elmondta, ez a fontos kérdés nem csak a közönséget foglalkoztatja régóta, hanem a kutatókat is. Szerinte az alkotó által szándékosan közre adott műveken kívül minden olyan írott emlékanyag fontos, amelynek köszönhetően többet tudhatunk meg a szerzőről. Természetesen egyes írások nyilvánosságra hozatala felvet morális kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban nincs egyértelmű döntés.
Hogy szükségünk van-e amolyan háttér információkra ahhoz, hogy teljesebbnek érezzük egy alkotás megértését, persze rajtunk áll. Ahogy az meg a művészen, hogy akar-e távolságot tartani a saját alkotásaitól. És az is kérdés, hogy az alkotó vagy a mű függetlenségét kell-e vizsgálnunk. A folytatásban maradtunk a függetlenség kérdésénél. Síklaki Istvánnal arról beszélgettünk, vajon velünk született-e a vágy, hogy önállósodjunk. A szociálpszichológus elmondta, a fejlődésünk természetes része, hogy egy idő után magunk akarjuk irányítani az életünket, ugyanakkor ennek nincs meghatározható időpontja. Hozzátette, vannak azért olyan esetek, amikor egyértelműen érezhető, hogy a leválás vágya a megszokottnál később jelentkezik. Egy ilyen helyzethez persze épp annyira kell a szülő, mint a gyerek személyisége.
Síklaki István szociálpszichológus arról is beszélt, hogy történelmi korszakonként eltérő lehet a függetlenedés módja és erőssége, de ezt az ösztönt sokkal inkább az egyén személyisége határozza meg, mint az adott évtized jellege.
A függetlenség iránti vágy nem egyenlő természetesen az egyedüllétre való törekvéssel, sem azzal, hogy a számunkra fontos embereket kizárjuk az életünkből. Ahogy azt sem kell jelentenie, hogy az önállósodó fiatal megszakítaná a kapcsolatot a családjával. Persze, hogy egy kialakult önálló életben mekkora helyet biztosít, és főleg hány embernek a rokonai közül, nem csak egyénenként térhet el, hanem kultúránként is. Szuhay Péter antropológussal az adás végén a roma családmodellről beszélgettünk. A Néprajzi Múzeum korábbi munkatársa elmondta, a feltételezés, hogy a roma családok összetartóbbak lennének másoknál, némi alappal bírhat, de inkább a sztereotípia kategóriájába tartozik. Szuhay Péter hozzátette, azoknál a roma családoknál tapasztalhatunk egy nagyobb számú rokoni jelenlétet egyes ünnepeknél, amelyek életmódja még közelebb áll a néhány évtizeddel ezelőtt paraszti kultúrához. Azt is kiemelte az antropológus, hogy tájegységenként is eltérőek a szokások, és ezek időről időre változnak.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2021.09.08., szerda 15:00
Szerkesztő/Műsorvezető: Tímár Ágnes
