A tények elviselhetetlen könnyűsége – Szénási Sándor jegyzete

Azt mondja az ATV műsorában Kálomista Gábor producer, hogy téved, aki azt hiszi, Vidnyánszkyék egy kiválóan, harmonikusan működő egyetemet dúltak szét. Egy szakmabeli állítja, hogy az SZFE nem volt olyan jó, amint azt hirdette magáról, és az embernek eszébe jut, hogy a reformok szükségességét mások is említették már, a mondat ezért is lehet rendben. Egy későbbi mondata azonban úgy értelmezhető, hogy a belső problémák megnyilvánulása, ahogy ő mondja, az első csapás Schilling Árpád és Sárosdi Lilla üldözéses rohama volt Marton László ellen a #metoo mozgalom jegyében. Ennek sok értelme már nincs, persze hihetnénk, hogy a zaklatással több nő által is igazolhatóan vádolt rendező a nemzeti jobboldal ikonikus figurája volt, akit becsület és dicsőség megvédeni, de ezt nem hihetjük mégsem, mert Marton liberális polgári attitűdjétől a Vidnyánszky-féle nemzetigőz-termelés merőben idegen volt.

Marad az a magyarázat, hogy zaklatás ide vagy oda, a férfijogú rend megzavarása, a hierarchikus jogok megkérdőjelezése – jelesül annak a szokásjognak a vitatása, hogy a rendező a vonzerejét kipolírozhatja a hatalmával – tűrhetetlen, szélsőséges, vagyis liberális, vagyis üldözés, agresszió. A tényekről ne essék szó, minek.

Mindezt csak azért idézzük fel, mert nehéz ám csak úgy, ennyi beszédes példa után is belátni, hogy bármilyen párbeszéd lehetősége hogyan enyészik el a szemünk láttára, az említett műsorban is, ahol a felek képtelenek voltak dűlőre jutni, hogy a dialógus esélye kinek a kinyújtott lábán bukott el. Kálomista szerint a hallgatók nem akarnak tárgyalni, Karsai György, az SZFE egyetemi tanára viszont azt mondta, hogy Vidnyánszkyék egy percre sem vállalták a párbeszédet, valamint az is világos, hogy a hallgatók lázadása a tárgyalás nélküli teljes jogelvonás után tört ki.

Az ember azt hinné, a vita fölösleges, hiszen a tények azok tények, könnyű belátni, hogy az események adott pontjain ki hogyan viselkedett. De, mint látható, a tények a maguk tényszerűsége ellenére se lehetnek önmaguk, tényjogukat nemcsak egy producer, de egy államtitkár, vagy miniszter magasabb akarata is egyszerűen megvonja, kihalásra ítéli őket, más esetben viszont, ha a megtört tényből még lehet valami előnyt faragni, kicsit igazítanak rajta, törölnek belőle ezt-azt, hozzáírnak. Aztán kilökik a nyilvánosság elé szegény fogyatékkal élőt, hadd takarja ki a világ egyik legnagyobb színházrendezőjének, Robert Wilsonnak az alakját, aki annyi nyugati sztár mellett szintén kiállt az SZFE függetlensége mellett. Aki, amellett, hogy alkalmatlan tények által éppúgy egy félrevezetett szerencsétlen, mint mondjuk a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói, amikor erőszaktevőknek nevezik az egyetem jogainak letörőit.

Erre mondják Vidnyánszky oldalán, hogy fake news, és talán azt is, hogy fake people. Nincsenek is. Majd akkor lesznek, ha mások lesznek. Egy száznyolcvan fokos fordulat után, mondjuk. Akkor majd párbeszélünk.

Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2020. szeptember 15-i, keddi adásában hangzott el a szerző felolvasásában.