A németeknek csak a szabadpiac fontos
10/08/2022 07:44
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
"Berlin semmi mást nem akar, mint nyitott világpiacot, ahol eladhatja a termékeit, és ha ez más országoktól való biztonsági, illetve energiaügyi függéssel jár, akkor abba bele is nyugszik." Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
Az orosz Transznyefty még július 22-én átutalta az augusztusi tranzitdíjat az ukrán UkrTranszNaftának, de a pénz 28-án visszaérkezett. Az átutalást intéző Gazprombank arról tájékoztatta a Transznyeftyet, hogy erre az európai korlátozások miatt került sor. Ennek nyomán az olajszállítást augusztus 4-én állították le.
A szankciós intézkedések értelmében az európai bankoknak engedélyt kell kérniük az illetékes kormányzati hatóságtól az ilyen tranzakciók lebonyolításához, és a Transznyefty szerint az európai szabályozó hatóságoknak ezzel kapcsolatban még döntést kell hozniuk a minden bankra érvényes algoritmusról, ami komplikálja az ügyletek lebonyolítását. A Transznyefty megkérte az engedélyt a tranzitdíj-kifizetési átutalásra, de most alternatív fizetési mód igénybevételét mérlegeli – ismerteti a hírügynökség az erről szóló közleményt.
Az elvben csak Közép-Európát érintő energiatovábbítás leállítása és annak globális olajpiaci következménye – egyáltalán nem meglepő módon – a világsajtó egyik vezető témája lett. A La Libre Belgique című brüsszeli lap a hátteret felvázolva emlékeztet arra, hogy az orosz olaj importját az Ukrajna elleni agresszió miatti szankciók keretében megtiltó Európai Unió a Barátság vezetéken keresztül úgymond átmenetileg, de időkorlát meghatározása nélkül kivételképpen engedélyezte az olajbehozatalt a tengerrel nem rendelkező – így tankhajókat fogadni nem tudó - közép-európai országoknak. Ezt az engedményt – írja a belga lap – a Vlagyimir Putyinnal közeli viszonyt ápoló Orbán Viktor magyar miniszterelnök érte el, akinek az országa 65 százalékban orosz olajat használ fel. Az európai államok az ukrajnai konfliktus miatt igyekeznek csökkenteni az orosz energiahordozóktól való függésüket, és azzal vádolják Moszkvát, hogy fegyverként használja a szénhidrogének szállításának a kérdését – teszi hozzá a La Libre Belgique.
A téma egy másik vetülete az energia európai drágulása. A Handelsblatt című német üzleti napilap beszámolója szerint az ország különböző nagyvárosaiban a gázszolgáltatók egymással szinte versengve növelik az árakat. Köln energiaellátásának a felelőse, a Rheinenergie például október elsejével 116 százalékkal emeli a földgázért felszámított tarifát.
Most pedig kissé rugaszkodjunk el a napi ügyektől, és pillantsunk rá az 1857-ben Bostonban alapított, The Atlantic című magazin honlapjára. Amerika szövetségesei számára nagy talány az, hogyan viszonyuljanak egy hanyatlóban levő nagy birodalmi hatalomhoz, amely azért még mindig nagy birodalmi hatalom – olvasható egyik cikkükben.
A The Atlantic szerzője szerint sok európai ország már korábban elkerülhetetlennek látta az Egyesült Államok hanyatlását, és igyekezett erre felkészülni. Az EU német és francia nyomásra kereskedelmi és energetikai ügyletekre törekedett Amerika olyan riválisaival, mint Oroszország és Kína. Az volt az elképzelés, hogy minél inkább csökken Amerika európai elköteleződése, annál határozottabban kell fellépniük az európaiaknak.
Fotó: PixabayDe az Ukrajna elleni orosz invázió mindent megváltoztatott. A nagy európai stratégia hirtelen szertefoszlott, és Amerika ereje szemmel láthatóan megnőtt. Európa rájött, hogy nem függetlenebbé vált Amerikától, hanem ellenkezőleg, növekedett a függése. Sőt, Európa már mindenkitől függ: Oroszországtól az energiát, Kínától a kereskedelmet, Amerikától a biztonságot illetően. És Európa kénytelen újra annak a szörnyetegnek, Amerikának a karjaiba hullani, amely félő, hogy talán nem is lassan veszít a hatalmából, hanem akár hirtelen össze is omolhat – legalábbis a The Atlantic víziója szerint. A cikk Amerika feltételezett hanyatlásának az alapvető okát a belföldi, úgymond diszfunkcionális folyamatoknak, a heves, erőszakos formákban is megnyilvánuló társadalmi felfordulásnak tudja be, és úgy véli, hogy ezek a belső gondok elvonják Washington figyelmét a világ ügyeinek befolyásolásától.
A The Atlantic kitér az autonóm Európa megteremtésének a nehézségeire is. Ennek okai közt említi, hogy Magyarországot szoros kötelékek fűzik Moszkvához. Európa valódi Achilles-sarkának azonban az általa "német irracionalitásként” említett jelenséget nevezi, ami szerinte abban áll, hogy Berlin semmi mást nem akar, mint nyitott világpiacot, ahol eladhatja a termékeit, és ha ez más országoktól való biztonsági, illetve energiaügyi függéssel jár, akkor abba bele is nyugszik.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2022.08.10., kedd 06:00
Riporter: Kárpáti János
