Az agy védelmezői

Új ablakban

2024. augusztus 13. Utópia (2024. augusztus 13., kedd 19:00)

45:45

00:00

Műsorvezetők: Neuman Gábor Szerkesztők: Lőrincz Csaba, Neuman Gábor

Egér agyszelet-preparátumok segítségével vizsgálta a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatócsoportja, hogy agyi sérülések esetén miként lépnek működésbe az agy fő védekezősejtjének számító mikrogliasejtek. A sikerrel azonosított mechanizmusok előrelépést jelenthetnek a gyakori idegrendszeri betegségek kialakulásának megértésében – közölte az intézet.

 

Agy Fotó: Pixabay

 

„A mikrogliasejtek nagyon különleges populációt képeznek az idegrendszerben. Ezek azok az immunsejtek, amelyek alapvetően a központi idegrendszer folyamatait fenntartják, és segítenek fertőzések, sérülések ellen védekezni” – mondta az Utópia adásában Dénes Ádám agykutató, a HUN-REN KOKI kutatócsoportjának vezetője.

„Az idegrendszer működése annyira szabályozott, hogy nagyon nagyfokú izolációt igényel a keringéstől és a szervezet más részeitől, ezeket az úgy nevezett vér-agy gát védi” – foglalta össze.

Korábban a Klubrádióban Dénes beszélt a vér-agy gátról is, amely egy rendkívül speciális, komplex felépítésű ősi "szerkezet" az agyban (a fajoknál, ahol kialakult az agy, a vér-agy gát is megjelent), amelynek feladata, hogy az agy saját keringési rendszerét izolálja a test más vérköreitől. Erre azért van szükség, mert az agynak nagy energiára – a szervezetben keringő oxigén és cukor 20 százalékára –, és ennek megfelelően speciális vérellátásra van szüksége, hogy megfelelően tudjon működni. "Az agyba például nem juthatnak büntetlenül sem immunsejtek, sem vérfehérjék, csak szabályozott módon" – mondta akkor az agykutató.

Az idegrendszer működéséhez elengedhetetlen ez a speciális környezet, ahol nem megengedett, hogy gyulladás bármilyen formában előforduljon. A mikroglia pont azért, hogy más, e környezetben akár káros hatású idegsejtek ne kerüljenek a rendszerbe, számos immunsejt feladatát látja el, amelyek mellett alap szöveti regenerációt is végez.

A kutatás azért is nagyon fontos, mert az alapsejtes összetétel, idegsejtei összetétel, érrendszeri hasonlóságok alapján alapjaiban hansonlók. Különbségek a sejtek közti kapcsolatok bonyolultságában mutatkozik inkább.

Egyúttal a kutatók választ remélnek e kapcsolatrendszer megértésével, milyen változások idézhetik elő a depressziót, vagy épp a demenciát.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg.