Az ellenzéknek be kellene vonnia a romákat

Az Orbán-rezsim megfélemlíti a roma közösséget, hogy megnyerje a választásokat - írja a Visegrad Insightban Zgut Edit, a kelet-közép-európai térséggel foglalkozó, angol nyelvű portál politikai elemzője. Felhívja a figyelmet arra, hogy a szavazásra jogosultak tíz százalékát teszik ki a romák, és ez túl nagy arány ahhoz, hogy le lehessen mondani a voksukról. Szerinte az egyesült ellenzéknek be kellene vonnia a politikai képviselet nélkül maradt romákat a széles összefogásba, hogy meghiúsítsa a Fidesz korrupt taktikáját.

Orbán Viktor miniszterelnök pártja, kihasználva informális hatalmát, a függő helyzetek szilárd rendszerét alakította ki a romák körében - írja a szerző, és felidézi, hogy decemberben Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos egy kiszivárgott felvétel tanúsága szerint arról beszélt az Országos Roma Önkormányzatnak a Lungo Dromhoz - a Fidesz úgymond "stratégiai szövetségeséhez” - tartozó képviselők előtt, hogy a belügyminisztériumban azt szokták mondani, aki családtag, azt családtagként is kezelik, így például kedvező üzleti ajánlatokra számíthat, illetve hogy egyébként pedig mindenkiről mindent tudnak.

Zgut Edit az orbáni kliensrendszer megteremtéséről szóló tankönyvi példának minősíti ezt az eljárást, majd megírja: a roma önkormányzat, az ORÖ meglepetésre mégsem a Fidesz által támogatott Farkas Félixet, hanem a kormánytól független Agócs Jánost választotta meg vezetőjének. A kormányzó párt számára azonban túl nagy volt a tét, hogy meg tudja-e őrizni ellenőrzését és befolyását az ORÖ fölött, ezért a markában tartott Alkotmánybíróság megsemmisítette a szavazás eredményét, és új jelöltállító szavazást rendelt el január 31-re. Ott viszont nem sikerült megállapodni abban, hogy ki képviselje a romákat a parlamentben. A mintegy félmillió szavazásra jogosult roma - nem először - politikai szószóló nélkül marad.

A Visegrad Insight szerzője leírja, hogy a nemzeti-etnikai kisebbségek kétféle módon tehetnek szert képviseletre az Országgyűlésben. Az egyik a kedvezményes mandátum, amit Zgut Edit a Fidesz által alkotott választójogi rendszer egyik legigazságtalanabb és legkevésbé ismert elemének tart. Ehhez negyedannyi szavazat kell, mint amennyi a normális listán szükséges egy mandátumhoz, de itt a jelöltek közt nincs versenyhelyzet, csak az ORÖ listájára lehet szavazni. A másik lehetőség, hogy ha a jelölt nem éri el a kedvezményes kvótát sem, akkor a listavezető úgynevezett szószóló lehet a parlamentben, szavazati jog nélkül.

A Visegrad Insight elemzője szerint az egyesült magyar ellenzék mindeddig nem adott megfelelő választ a romák problémáira. Márki-Zay Péter, a közös miniszterelnök-jelölt ugyan azt javasolta, hogy biztosítsanak három mandátumot a romáknak az ellenzék választási listáján, de ezt a pártok nem fogadták el, miként a szerző szerint a romák civil szervezeti képviselőit sem vonták be annak megvitatásába, miként kell kezelni ennek a közösségnek a legégetőbb kérdéseit, ha az ellenzék a választások nyomán hatalomra kerül. Zgut Edit ezzel kapcsolatban felidézi néhai Václav Havel cseh államfő szavait, miszerint a cigányok helyzetén nem a demokrácia, hanem a civil társadalom állapotát lehet lemérni.

A szerző kitér arra: a romák gyenge politikai képviseletéért nem csupán a magyar politikai elit hibás, hanem azt is tekintetbe kell venni, hogy a végletekig polarizált közösségről van szó, amelyet könnyű manipulálni különböző, kliensviszonyokat tükröző ügyletekkel. A Lungo Dromnál gyakran "Flóri miniszterként” emlegetett Farkas Flóriánt többször vádolták meg csalással, korrupcióval. Az is a problémák közé tartozik, hogy a romák jelentős része kistelepüléseken vagy lepusztult lakóövezetekben él, a koronavírus-járvány tovább mélyítette az életminőségbeli egyenlőtlenségeket, és a magyar romák jó része nem látja át a demokratikus intézményeket, illetve azokat a jogi eljárásokat, amelyek a diszkriminációval szemben lennének hivatottak jogorvoslatot nyújtani nekik.

Különösen kitettek a romák a választási kliensrendszernek, a törvénytelen szavazatvásárlásnak - hangsúlyozza Zgut Edit, és megírja, hogy polgármesterek, helyi pártképviselők gyakran osztanak pénzt és élelmiszert választások előtt. A megfélemlítés is szavazatszerző módszer: az előző választáson bevett gyakorlat volt az a fenyegetés, hogy megvonják a szociális juttatásokat, illetve megtagadják a közmunka-lehetőséget azoktól, akik „helytelenül” szavaznak. A Visegrad Insight szerzője olyan felmérésekre utal, miszerint ezzel a taktikával a kormánypárt öt-hat mandátumot is képes lehetett biztosítani magának, főként billegő körzetekben. A 2018-as választásokon azokon a legszegényebb településeken, ahol többnyire romák laknak, a Fidesz 80-90 százalékkal győzött.

Zgut Edit szerint a magyarországi demokratikus erőknek törődniük kellene azzal, hogy a marginalizált etnikai csoportok nagyobb arányban legyenek jelen a közszolgálatban, illetve jobb képviseletet szerezzenek a helyi döntéshozatali testületekben, csökkenjenek a strukturális egyenlőtlenségek, és erősödjön meg a roma közösség valódi politikai hangja.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.