Conról Conra

A múlt héten rendhagyó asszociációs láncba kezdtünk. Maksa Gyulával, a Képregénytudományi Kutató Központ vezetőjével készült interjú foglalja keretbe aktuális adásainkat, amelyekben a kapcsolódó témák nem a beszélgetés végén, libasorban követik egymást, hanem meg-megszakítják a Maksa Gyulával folytatott diskurzust, hogy kiegészítsék azt. Amikor például a képregényes találkozókhoz érkeztünk, Ljudmila Cosplay vette át a szót. Persze vele sem értünk a beszélgetés végére, hogy folytathassuk Maksa Gyulával, aki a műsort épp azzal a gondolattal zárta, hogy amilyen sokszínű a képregény műfaj, épp olyan változatos a fogyasztói kör.

A 253. epizód első megszólalójaként Ljudmila Cosplay a versenyekről beszélt, és azokról a karakterekről, amelyekké Conról Conra átlényegül.

Majd Maksa Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanszékvezető docense a képregények önazonosságát értékelte. Tintin példáját hozta fel, aki kezdetben nagyon is belga volt, majd jött a globalizáció hatására a nemzeti identitások eltűnésének időszaka, és a továbbiakban már csak arra ügyeltek, hogy a figura továbbra is franciául beszéljen. Maksa Gyula hozzátette, most ismét kezd teret nyerni, hogy az egyes füzetekben transzparensen ábrázolják az egyes szereplők hovatartozását.

A képregénykutató a műsorban Tintin nevét néha fonetikusan ejtette, néha a francia hangzás szerint. Erről beszélgetve kiemelte Popeye-t is, akinek a nevét úgy ejti a magyar olvasók többsége, hogy abból angol anyanyelvű rajongó meg nem értené. És ehhez még hozzájöhetnek az esetleges fordítási hibák a kiadványokban. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy sok hibát megszokunk, megszeretünk és használunk, így már nem is hiba. Horváth Péter Iván nyelvész, fordító az utóbbira Lenin nevének helytelen, de ma már megszokott kiejtését hozta példaként. Az eredeti kérdésre, miszerint hogyan kell mondani Popeye nevét, megerősítette a hallgatókat, hogy az animált tengerész olyan régóta szerepel a magyarok közös tudásában, nevét fonetikusan használva, hogy már nem fog megváltozni. Sőt, ezt nevezte ő honosításnak, ami szerinte egészen más, mint a kisajátítás. Valójában annak a pozitív formája.

Kiderült, szinte minden kiejtésnek megvan a létjogosultsága. Ezt nyugtázva haladtunk tovább, és került át a szó Maksa Gyulához ismét, aki többek között az adaptált képregényekről beszélt. Valamint ezek speciális változatáról, a fotóképregényről is. Ennek egyik leghíresebb képviselője a Fazekas Attila által készített Star Wars-adaptáció.

A legendás franchise kapcsán újra Ljudmila szólt, aki rajongása több tárgya közül ma is a Csillagok háborúját kedveli a legjobban. Elmondta, több jelmeze is van a történetből, és hogy az űropera vezette el abba a világba, ahol megtalálta a helyét.

A Képregénytudományi Kutató Központ vezetőjének, Maksa Gyulának a szavaival zártuk az adást, habár a vele készített interjú közel sem ért még a végére. A következő hetekben, az eddigiekhez hasonló újabb kitérőkkel folytatjuk.

A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Kiemelt kép: Ljudmila Cosplay/Facebook