„1%
Galaxis kalauz

Felépített múlt

21/08/2021 07:34

| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió

Az ismétlés lélektanától az ideológiák szabta épületméretekig vezetett ezen a héten a Galaxis kalauz. Útközben azt is megvizsgáltuk, hogyan születtek a skandináv eredettörténetek.

2021. augusztus 18. Galaxis kalauz (2021. augusztus 18., szerda 15:00)
48:32
00:00
Műsorvezetők: Timár Ágnes Szerkesztők: Timár Ágnes

A múlt heti adásunkban beszélgettünk a fényképek elkészítéséről, a 147. epizódban a nézegetésük volt a téma. Legalábbis az adás elején. Hogy miért vágyunk a fotók albumba rendezgetésével feleleveníteni régmúlt időket, vagy éppen miért olvasunk el egy könyvet újra és újra, habár pontosan tudjuk, mi a vége, egyáltalán mi a vonzó az ismétlés érzésében, erre kerestük a választ Deák Anitával, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének adjunktusával. A beszélgetésből kiderült, hogy a közös történetek felelevenítése például a csapatszellemet erősítheti, ahogy az együttes idézgetés is a jól ismert filmekből. A pszichológus hozzátette, a jelenség, miszerint inkább a jól ismert szokásokhoz fordulunk ahelyett, hogy valami újat próbálnánk ki, ugyanakkor egyfajta védekezési mechanizmus is. 

 
Festmény a vadak barlangjából (Gilf Kebir, Líbiai-sivatag). Becsült kor: 7000 év (kép: Clemens Schmillen / Wikimedia Commons)
 
 

Őseink célja is elsősorban az volt a történetek többszöri elmesélésével, hogy megőrizzék a fontos tudnivalókat a későbbi generációk számára. Ezek lehettek kulturális vagy kifejezetten praktikus tudnivalók is. Persze minél többször, minél többen és minél hosszabb ideig mesélték ezeket a történeteket, úgy alakultak azok folyamatosan. Hogy miként jöttek létre egyes eredettörténetek, és mikortól tekintették véglegesnek azokat, erről is szó esett a folytatásban.

Domsa Zsófia irodalomtörténésszel a skandináv mitológiáról beszélgettünk, aki elmondta, ez a különleges világ azoknak is valamelyest ismert lehet, akik nem mozognak otthonosan a területen, hiszen még képregények alapját is képezik az északi istenségekkel kapcsolatos legendák. Az ELTE oktatója fontosnak tartotta kiemelni, hogy részben összefonódtak, részben különváltan fejlődtek az egyes skandináv népek eredettörténetei. Az ezekben szereplő figurák pedig, amíg történetük meg nem jelent írásban, egyre formálódtak.

 
fotó: StockSnap / Pixabay

Persze nem csak akkor vagyunk hajlamosak színezni, túlozni, ha történelemről van szó. Az építészet például tökéletes terepe lehet annak, hogy bebizonyítsuk, nagyban gondolkozunk. Habár nem csak a megalománia szülhet óriási, látványos épületeket. Vannak kevésbé egyértelmű tervezési elvek, amelyeket követhet az építész. Az adást záró interjúból az is kiderült, hogy miért téves az a feltételezés a Szeress, ha tudsz című filmben, hogy építészetre nem lehet táncolni. (Ha már úgyis filmidézetekkel kezdtük az adást.) Ferkai András építészettörténész egészen a piramisok koráig utaztatta vissza képzeletben a hallgatókat, majd beszélt az ókori római, a reneszánsz kori vagy éppen a hazai rendszerváltás előtti idők épületkultúrájáról. Azt is elmagyarázta, mi a különbség az építészetben a nagy és a hatalmas között.

Az adást a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Pixabay

Galaxis kalauz
2021. augusztus 18., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes