"Kettős játékot űz a hamiskártyás Orbán: hazájának a sorsát teszi kockára"
20/10/2024 19:25
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Interjút adott a Klubrádiónak Robert Biedroń lengyel baloldali európai parlamenti képviselő, aki többek közt arról beszélt, sokkolja a magyarországi korrupció mértéke, ami szerinte mindenhol aláássa a magyaro kormány iránti bizalmat Európában.
Robert Biedroń: Azt az üzenetet szeretném átadni a magyaroknak, hogy nincsenek egyedül. A szolidaritás fontos, különösen nekem, aki a „Szolidaritás” hazájában él (Solidarność lengyel szakszervezeti föderáció, 1980-ban, a Gdański Lenin Hajógyárban alapították. Első vezetője Lech Wałęsa volt). Magyarországon visszaélnek a nőket megillető jogokkal. És általában is: sérülnek az emberi jogok. Jarosław Kaczyński Lengyelországa a példa rá. Én testvéreimnek tartom a magyarokat, és az ember a testvérét nem hagyja az út szélén, különösen akkor nem, ha szükség van a segítségre.
Csernyánszky Judit: Ön sosem csinált titkot abból, hogy meleg.
R.B.: Így van. Nyíltan felvállaltam. Tudom, mit jelent ma melegnek lenni – az Orbán-kormány idején. De szerintem nem is ez a fontos, hanem sokkal inkább az, hogy azonos értékeket valljunk a demokráciáról, a személyiségi jogokról, a szólásszabadságról. Másrészről, sajnos, az ember soha nem lehet biztos abban, hogy mikor rendeződnek vissza az állapotok Lengyelországban, és akkor meg nekünk lesz szükségünk mások segítségére, mások szolidaritására.
Cs.J.: Nem kis meglepetést okozva olvastam önről, hogy ön lett Lengyelország az első meleg polgármestere: 2014-ben választották meg Słupsk város vezetőjének. Sőt, ön volt az első, nyíltan vállalt, meleg képviselő is a szejmben. Bár az önök hazája vallásos ország hírében áll, társadalmi és emberi jogi vonatkozásban viszont előrébb tartanak, mint mi. Nálunk már 2007-ben volt államtitkár, aki nyíltan felvállalta a másságát.
R.B.:Nem akarnám a két országot ebből a szempontból összehasonlítani. Már csak azért sem, mert az önök szabadságszeretete és harca is épp olyan régre visszanyúlik, mint a miénk. Mondhatnám azt is, gyakran voltak közös céljaink a történelem folyamán, amikor a jogainkért szinte egyidőben álltunk ki. Jó lenne, ha nem kellene visszatérnünk abba a korszakba. De az az igazság, hogy édesanyám élte meg azt a rettenetes szovjet korszakot, amit ma az orbáni rezsimben újra meg kell élniük a magyaroknak. Számomra teljes mértékben elfogadhatatlan Orbán külpolitikája, az az „illiberális politika”, ami őt Putyinhoz és Hszi Csin-pinghez sodorta. Mint ahogy az Ukrajnához való hozzáállása is feldühít, mert az ukránoknak nem volt más választásuk, mint felvenni a harcot az oroszokkal. Tiltakozom, hogy elfojtotta a szabad sajtót, hogy megbénítja a civil szervezeteket, hogy semmibe veszi a női és az LMBTQ-jogokat. És miután egy közösséghez tartozunk, ezen az Európai Uniót értem, ezért mindent el fogok követni azért, hogy ezt az úgynevezett hibrid magyar rezsimet minél előbb fel lehessen számolni.
Cs.J.: Nemrég önök is hasonló helyzetben voltak. Értem ezen most éppen a 7-es cikkelyes eljárást. Bár még sem önök, sem Magyarország ellen nem kezdődött el a szavazati jog elvonásának hosszú folyamata, részben azért, mert Magyarország adott esetben megvétózta volna a PiS elleni szavazást, és fordítva is. De most önök már kinn vannak a gödörből, nincs 7-es cikkelyes eljárás. Hogyan sikerült ezt egyik pillanatról a másikra elintézni?
R.B.: Jó útra, a demokrácia útjára léptünk újra, egyik pillanatról a másikra visszaálltak a kormányzásban a jogállami normák. Így aztán felszabadították számunkra a befagyasztott uniós alapokat. Önöknél egyelőre változatlan a helyzet. Húszezermillió dollárt befagyasztottak be. De erre a pénzre nagy szüksége van az országnak, és személy szerint minden magyar embernek. A gazdasági növekedéshez. A vállalkozásoknak és az iskoláknak épp úgy kell ez a pénz, mint az egészségügynek. Modernizálni kell a lakóházakat, javítani az utakat…
Cs.J.: Melyik volt az a mozzanat, ami egycsapásra megváltoztatta a lengyel állapotot, azon túl, hogy a demokrata Donald Tusk jutott hatalomra?
R.B.: Szerintem a média függetlenségének a visszaállítása sokat nyomott a latban. Hiába próbálkozott Kaczynski, nem tudta megsemmisíteni a civil hálózatot, amelyik mindig résen volt és tüntetett a legkülönfélébb jogok visszaszerzéséért. Bizonyára emlékszik rá: óriási tüntetések zajlottak nálunk. A kormányváltással pedig célba is értek ezek a követelések. Így aztán hitelesekké is váltunk.
Cs.J.: El kell mondjam önnek, szerfölött furcsa volt azt tapasztalni, hogy nemzeti ünnepeink alkalmával tömegesen érkeztek a „lengyel barátok” – Orbánt ünnepelni a nagygyűlésekre…
R.B.: Ez engem is sokkolt. És akkor még tegyük hozzá, hogy rendszeresen járnak önökhöz a Marine Le Pen-féle szélsőjobbosok, Orbán barátai, akik egyáltalán nem titkolják oroszimádatukat. Miként ön, akként én is: rettegtem, rettegtünk attól, hogy visszatér történelmünk sötét korszaka. Ugyanakkor az is biztos, hogy a megpróbáltatások megerősítenek minket. Mint ahogy ön is említette, nekem, mint meleg politikusnak nagyon nehéz volt, de most már úgy érzem, szabadon lélegezhetem. Azt nem állítom, hogy törvényileg minden rendben lenne, de a légkör teljesen más, mint a PiS idején volt.
Cs.J.: Ebből kiindulva: embert próbáló lehetett az ön 2020-i kampánya, amikor indult az elnökválasztáson. Hogy tudta kezelni a rendkívüli helyzetét?
R.B.: Nehéz kampány volt, alapvetően azért, mert rendkívül polarizált a lengyel társadalom. A két rivalizáló pártot legszívesebben törzseknek nevezném, mert durva harcuk miatt szenvedtek az emberek. Ők fizették meg az ellenségeskedésnek az árát. Emiatt is szálltam be a versenybe. Az elviselhetetlen helyzet késztetett arra, hogy új politikai kultúrát kezdjünk el építeni, ahol le tudnak ülni egymással tárgyalni a politikusok.
Cs.J.: Végül csak 2,2%-ot ért el, de megmérettetett, és öné lett a hatodik hely.
R.B.: Tapasztalatom szerint a konzervatívok képtelenek őszintén beszélni a társadalmi igazságosság kérdéseiről. Az EU föderalizációs egységéről, a klímaválságról, a nők jogairól, lásd az abortusz-törvény szigorítását. Nagy eredménynek érzem, hogy a kampányban mindezekről tudtam beszélni. Meg a lakhatási válságról is, ami a magyarokat és általában az európaiakat egyaránt sújtja. Azt gondolom, ezeket a vitákat milliók követték, és akkor már megérte!
Cs.J.: Ennek köszönhetően meg is erősödött a pártja, a Tavasz és persze a Baloldali Szövetség, aminek szervezésében is része volt.
R.B.: Hát persze. Még ha veszít is az ember, akkor is nyer: tapasztalatot. És közben mindig egyre biztosabb terepre lép. Az elmúlt 18 évben a társelnökkel együtt sokat haladtunk előre. Bejutottunk a szejmbe, a parlamentbe, és most már a kormányban is ott vagyunk. Mi több az egyik miniszterelnök- helyettest is mi adjuk. Eddig csak küzdöttünk a problémák megoldásáért, most már meg is oldjuk őket. Alapvetően az egyenjogúsági, a szociális kérdésekben és a munkanélküliség problémáinak megoldásán dolgozunk – igazi baloldaliként. Tulajdonképpen kampányolni is fogok most Magyarországon, annak reményében, hogy önöknél is megerősödnek annyira a demokratikus erők, hogy végül kormányzóképesek lesznek.
Cs.J.: Nos, ha ennyire sikeresek lettek, akkor fel is vetődik: miért választotta az Európai Parlamentet a kormányzati munka helyett?
R.B.: Jó kérdés. Először is szeretem az európai szintű politizálást: nem véletlenül vágtam neki a második ciklusnak is. Másrészről a társelnökkel eleve eldöntöttük, hogy hagyunk helyet a manőverezésnek. Nem csupán miniszterelnök-helyettesünk van, de minisztereink is vannak a kormányban. És én innen, a háttérből másképp tudom bírálni a jelenlegi kormányt, miközben nagyon kritikus vagyok Donald Tusk kormányával szemben, talán hallotta is a migrációs…
Cs.J.: De mennyire! Kérdezni is akartam; váratlan hír volt, hogy a kormányuk nem akarja beengedni a belorusz határ felől érkezőket. Persze, az oroszok manipulálják a menekültkérdést.
R.B.: Donald Tusk fel akarja függeszteni a menedékkérői jogokat, ami azért elfogadhatatlan a számunkra, mert így megakadályozza azt is, hogy a Beloruszból menekülő ellenzékieknek menedéket adhassunk. Nos, éppen azért jó, hogy itt vagyok, mert innen ezt másképp látom a helyzetet. Egyébként az országos politikából kilépve, az Európai Parlament más eszközöket ad a kezembe, amivel élni tudok a belpolitikában is.
Cs.J.: Visszatérve erre a lépésre, nem úgy látszik, hogy most Donald Tusk éppen azt az orbáni politikát követi, ami ellen egykor maga is tiltakozott?
R.B.: Engem az lepett meg, hogy most épp a populista retorika irányába indult el Donald Tusk. Amit még nem is oly rég ő maga is keményen bírált. Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy ennek ellenére soha nem lesz belőle olyan populista politikus, mint amilyen most Orbán és Kaczynski. Illetve: bízom abban, hogy nem tér le arról a demokratikus pályáról, ami tiszteletben tartja az emberi jogokat és figyelembe veszi a nemzetközi törvényeket, megállapodásokat. Biztos vagyok abban, meg fogjuk tudni állítani őt, hogy erre az útra lépjen, mert populistaként neki nem terem babér, semmi kétségem efelől.
Cs.J.: Soros uniós elnökként Orbán sok mindent igyekszik megakadályozni. Csak a leglényegesebbeket említem: az ukránok további megsegítését, a 7-es cikkelyes eljárás folytatását. Nincs is lehetőségük önöknek most bármiben is előbbre jutni, nemde?
R.B.: Igen, ez valóban összetett ügy. Ám az alapvető kérdés még mindig tisztázatlan a számomra: miért akarja megtörni Orbán az uniós egységet? Miért nem képes az alapvető követelményeket megtartani? Inkább fizeti a 20 milliós büntetést és a napi egymillió eurót? Felfoghatatlan paradox ez a számomra. Változatlanul állítom, hogy az Európai Unió léte az egyik legnagyobb vívmánya korunk Európájának. Nincs alternatívája. Sem stratégiailag, sem biztonsági, sem a gazdasági növekedés szempontjából.
Cs.J.: Csakhogy Orbán elég sikeres ennek a szétverésében…
R.B.: Hát ez az! Maga nyilván még többet tudna erről mondani. Hisz’ a többi között a Klubrádió is érintett ebben. Sokkoló számomra a korrupció, ami szerintem teljesen aláásta a magyar kormány iránti bizalmat otthon és itt is. Teljesen nyilvánvaló, hogy Orbán Putyin trójai falova, hiszen minden lépésével Putyint segíti abban, hogy szétverje az Európai Uniót. Az európai történelem legjobb alkotását. Orbán kettős játékot űz és közben úgy tesz, mintha nem is hamis kártyával játszana – mondta a beszélgetés befejezéséül Robert Biedroń lengyel baloldali európai parlamenti képviselő.
Az interjú a Hetes Stúdió 2024. október 19-i, szombati adásában hangzott el. A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
