Épp ön mondja azok után, ami Magyarországon történik?
25/08/2024 18:35
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Egy felszólaló rabbi, Biden földije és tanácsadója, valamint egy fiatal chicagói elemző a Chicagóban zajlott demokrata elnökjelölő konvencióról. Csernyánszky Judit interjúi.
A lendület nem lankadt, sőt! Miután Joe Biden jelenlegi amerikai elnök kiszállt a Demokrata Párt elnökjelölt-választó versenyéből és a stafétabotot átadta alelnökének, Kamala Harrisnek, nemcsak a demokraták, de egyre több republikánus csoportosulás is mellé áll. Két hónap alatt csaknem 500 millió dollárral támogatták a lelkes szavazók a kampányt – ami minden idők rekordját megdöntötte - már most is, pedig a november 5-i elnökválasztásig még bő két hónap van. Államonként jelentkeznek tízezrével önkéntesek, akik házról házra járnak, agitálnak. Még többet ad ehhez a héten a Chicagóban lezajlott négynapos demokrata elnökjelölő konvenció, ahol Oprah Winfrey, a talk show koronázatlan királynője gyújtó beszédével a bizonytalanokat és a függetleneket fűzte, magát az utóbbiakhoz sorolva. Sztárok parádéja is lett a show, Stevie Wondertől kezdve Lil’ Jonon át John Legendig – sokan mások is mulattatták a publikumot, a pártdelegáltakat, de elsősorban persze az élő közvetítést követőket. Nem kis meglepetést keltett, hogy beszédet mondott a jelenlegi republikánus jelölt, a 2020-ig egyszer már elnöki hivatalt is betöltő Donald Trump egyik volt kommunikációs igazgatója, és egykori alelnökének, Mike Pence-nek a tanácsadója is. Úgy fogalmaztak, hogy a Kamala Harrisra leadandó voks a demokráciára leadott szavazat lesz és nem a demokratákra.
Hazafelé, a reptérre menet értem el Michael Bealst, aki kedden mondott beszédet a konvención és akit egyszerűen csak Biden rabbijaként ismernek. Az elnöknek most is, és évtizedek óta ő ad tanácsot zsidó kérdésekben. Illetve az elnök általában is kikéri a véleményét. Barátságuk régre nyúlik vissza, merthogy földiek, delaware-iak mind a ketten.
Először is a hangulatról, a rendezvényen szerzett új élményeiről kérdeztem.
Michael Beals: Nagyon bíztató és reményteli a hangulat, én magam is rendkívül izgatott vagyok. De azért őszintén el kell mondjam önnek, hogy eleinte nagyon vegyes érzések kavarogtak a fejemben, mert úgy éreztem, hogy ez a társadalom már nem tiszteli az öregeket. 1972 óta politizál Biden, óriási tapasztalata van a kormányzásban és a külpolitika terén. 52 év gyakorlattal maga mögött hihetetlenül sok embert ismer szerte a világban. Aztán persze, amikor olvastuk a közvéleménykutatásokat, amelyek Trump győzelmét prognosztizálták, akkor elkezdtem félteni, vajon hogyan éli meg a barátom mindezt látva. Kamala Harrist megismerve viszont most már úgy látom, itt az ideje annak, hogy végre nő legyen az Egyesült Államok elnöke. Már rég meg kellett volna tennünk, hogy nőt küldünk a Fehér Házba, nemde? Tulajdonképpen szégyellni kellene magunkat, hogy a világ egyik legrégebbi demokráciájában élünk, de még nem volt női elnökünk. A világnak is rég példát kellett volna mutatnunk ebben. De mostantól a lakosság 51 százaléka, a nők és lányok legalább már álmodhatnak arról, hogy egyszer elnök is lehet belőlük. Tegnap a feleségemmel együtt részt vettünk az elnökjelölt megválasztásában, s amikor Delaware-t szólították kézfelnyújtásos voksolásra, izgultunk. Mert még mindig a férfiak társadalma a miénk. De talán most óriási, történelmi változás lesz.
Csernyánszky Judit: Beszédében nagy hangsúlyt fektetett az ország egységének a megteremtésére. Legyen az zsidó, keresztény, muszlim, vagy bármilyen vallású. Legyen az republikánus, demokrata vagy független. Együtt kell mondani az igét … Ön szerint van esély az egység megteremtésére ebben a végletesen megosztott országban?
M.B.: Igen, meg lehet teremteni az egységet. Épp ezért beszéltem róla. Mert az adott általános értékrend összekötheti az embereket épp úgy, mint a vallásokat is. És ugyanezt éreztem a konvención is, hogy a demokraták nem az emberek közti nézetletérésekről, hanem sokkal inkább arról beszéltek, ami összeköthet minket. Én is osztom ezt a nézetet.
Cs.J.: Ahogy hallottam, ön igencsak jóban van Biden elnökkel.
M.B.: Nézze, ez inkább egyoldalú kapcsolat. Ha beszélni akar velem, akkor felhív. Ha kérdése van hozzám, akkor válaszolok neki. Ha meghív a Fehér Házba, akkor elmegyek. Amikor meghalt Beau fia, akkor a mi istenünknél is vigaszt keresett, akkor is mentem. Szóval közvetett ez a kapcsolat, kivéve, amikor közvetlen. S tudja, én Istennel folytatok a leggyakrabban párbeszédet! (Felkacag, mint aki magával szemben is ironikus egy kicsit.)
Cs.J.: Ahogy kihallom a szavaiból, csalódott lehetett, amikor kiszállt a versenyből Joe Biden.
M.B.: Kifejezetten, mert én most is úgy vélem, a kora miatt nem kellene ítéletet mondani senki felett. Szerintem épp a korából adódóan több volt az előnye – lásd a mérhetetlen tapasztalatát –, mint a korából adódó hátrány. No, mindegy, ezen már nem is érdemes vitatkozni.
Cs.J.: S mit szól rabbiként a Chicagóban, a gázai helyzet miatt a konvencióra szervezett tüntetésekhez?
M.B.: Tegnap is ezt kérdezte tőlem egy újságíró Jeruzsálemből. Önnek is azt mondom, amit neki mondtam. Én ott voltam az 1987-88-as első intifáda idején. Odáig nem tapasztaltam meg, mi az, hogy háború. De ha benne vagy, másként éled meg. Az újságírók pedig a jó hírekkel nem, csak a rossz hírekkel tudják felkelteni az érdeklődést. Itt is nagy tüntetés van, de roppant fegyelmezett mindenki, a rendőrséget pedig dicséret illeti, mert az ő biztonságukra épp úgy figyelnek, mint a miénkre. Persze mindenkiben felidéződött az 1968-as, a vietnámi háború elleni tüntetés, hogy még egyszer megismétlődik itt ez Chicagóban, de nem ez történt. A pizza is csodálatos, Georgia O’Keeffe kiállítása is, csak ajánlani tudom mindenkinek.
Cs.J.: Mit gondol Blinken külügyminiszter mediátori szerepéről, illetve arról, mit érhet el a gázai konfliktus rendezésében?
M.B.: Zsidóként minden imámat a béke reményével kezdem és fejezem be. Azt gondolom, hogy a Hamász nemcsak izraelieket tart túszként fogva. A Hamász Gáza népét is túszul, foglyul ejtette. Ezért én sajnálom, de tisztelem is a palesztin népet, mert nagy szenvedésen megy keresztül a Hamász miatt. A béke csak a kétállami megoldásban realizálódhat. S a hivatalos amerikai politika is épp ezt mondja. De Izraelben sajnos csak kevesen tartják így a kormányban. A többség másképp látja, de nagyon.
Cs.J.: Milyen választási eredményre számít november 5-én?
M.B.: Nagyon bízom a Kamala Harris-Tim Walz páros győzelmében. Mert az emberek demokráciában és biztonságban akarnak élni. Mert az emberek maguk akarnak dönteni a sorsukról és a testükről. Tudom, nem rabbihoz illő mondat hagyta el a számat. De a nőnek joga van dönteni a testéről …
Cs.J.: Meglepett most. Akkor maga nagyon modern reformzsidónak számít.
M.B.: Nézze, ha őszinte akarok lenni magához, akkor azt kell mondjam, ha ortodox zsidó lennék, akkor is ugyanígy fogalmaztam volna meg a mondataimat. A nő lelki egészségétól függ a testi-fizikai egészsége is, és fordítva. Freud is hasonlót mondott. Ha a gyereknevelés valakinek lelki terhet jelent, akkor mindenki csak rosszul jár. Rossz az a kormányzati politika, amely a férfi kezébe vagy a hivatal kezébe adná a döntés jogát, amikor a gyerekvállalás következményei a nőt terhelik. S vállalom ezt a nézetemet mint rabbi és mint igazi amerikai patrióta is – mondta el rádiónknak a konvención felszólalt Michael Beals rabbi Delaware-ból Biden földijeként.
***
A Chicago Council on Global Affairst, a Globális Ügyek Chicagói Tanácsát is felkerestem, mert az igaz, hogy több szavazót sikerült a konvenciónak Kamala Harris mellé állítani, de egyáltalán nem lefutott a verseny, mert ha a gazdasági vagy migrációs kérdésekről van szó, ami a kampány két fontos témája, az abortusz alkotmányos jogának visszaállítása mellett, akkor a közvéleménykutatások Trump győzelmét prognosztizálják. A fiatal elemző Lama El Bazt kérdeztem.
Csernyánszky Judit: Mennyire veszélyes az ő győzelme globálisan? Orbánnak ugyanis egyetlen reménye, Trump. Ha ő győz, vele újabb diadalútra indul az illiberális autokrácia Európa-, de világszerte is.
Lama El Baz: Egyértelműen veszélyt jelent Trump győzelme a világpolitika irányának megváltozása tekintetében. A NATO arcát ismét magára festi, azonnal megkezdené Amerika gazdasági és katonai támogatásának visszavonását Ukrajnától. Ugyanakkor elég nyilvánvaló az is, hogy ugyan megörökli Biden külpolitikáját, de Kamala Harris is változtatni fog rajta. Szép lassan ő is megkezdi az eddigi forrássok mérséklését. Ő azt a nemzedéket képviseli, amelynek ennél fontosabb a klímaváltozás vagy a mesterséges intelligencia jelentette változások társadalmi és gazdasági hatása, illetve a távol-keleti helyzet rendezése. Ezekben a kérdésekben nemzetközi együttműködést elérni számára sokkal fontosabb, mint Amerika vezető szerepét megtartani az ukrajnai konfliktusban. Az európai szövetségesekkel a terheket és a felelősséget is meg akarja osztani.
CS.J.: Azért ez jelentős különbség Biden és Harris külpolitikája között. Meglepetés tehát bőven lesz. Ön még Harrisnél is fiatalabb nemzedéket képvisel. Személy szerint jónak látja ezt az irányt?
L.E.B.: Igen, támogatni tudom, mert óriási léptekkel haladunk az olyan megoldatlan problémák felé, amelyek jóval többek életét fogják befolyásolni. Szerintem is nagyobb felelősséget kell vállalnia Európának az ukrajnai konfliktusban. A konvención ezek ugyan nem lettek kimondva Harris beszédében, de Philip Gordon, aki a demokrata elnökjelölt nemzetbiztonsági tanácsadója, ezekkel a nézetekkel már nemegyszer előjött.
CS.J.: Biden viszont soha nem az ukrán háborúval indokolta a romló gazdasági helyzetet, az inflációt. Ellenben Orbán és kormánya előszeretettel hivatkozik erre, minden baj okát ebben megnevezve.
L.E.B.: Valóban nálunk is óriási gazdasági visszaesés volt, de ezt a narratívát nem hallottuk. Az emberek azonban magukban ezt lerendezték, noha tudják, segíteni kell Ukrajnát.
CS.J.: Lama El Baz elmondta azt is, hogy Harris Izrael politikája is radikálisan különbözik Trumpétól, miután utóbbi gyorsan véget akar vetni a háborúnak, Harris viszont a gázai szenvedések végét akarja gyorsan látni, méghozzá az eddigi amerikai irányt követve, azaz a kétállami megoldás keretében.
L.E.B.: A konvenció egyik nagy eredménye lesz, ha például ezzel az újfajta Gáza-szemlélettel Harris több bizonytalan, és független vagy republikánus szavazót tud meghódítani.
CS.J.: Egy olyan fiatal szavazó, mint ön, mire fókuszál, amikor leadja voksát?
L.E.B.: Azért azt hangsúlyozni szeretném, hogy a Chicago Council on Global Affairs pártatlan, független kutatóintézet. A fiatalok – a felmérések szerint – kevésbé tartják fontosnak a háborús konfliktusokban való amerikai részvételt, és sokkal inkább elkötelezettek a globális párbeszéden alapuló diplomáciában. Fontosabbak számukra azok a globális ügyek, amelyek a klímaváltozást, a mesterséges intelligenciát, az ingyenes felsőoktatást, az egészségügyet, az abortusz érintik. Harris ebbe az irányba tart.
CS.J.: És nem tartja őt ezért szocialistának vagy kommunistának? Ahogy Trump hívja, minősíti őt?
L.E.B.: Egyáltalán nem. Az biztos, hogy baloldali, de Amerikában ez mást jelent, mint máshol. Ő mérsékelt, de messze van a szocialista eszmerendszertől.
CS.J.: Az embereknek mégsincs elegük a trumpi hazugságokból! Miért nem?
L.E.B.: Mert se a bel-, se a külpolitikát nem követik olyan szinten, hogy rájöjjenek a trumpi hazugságokra. De épp ön mondja azok után, ami Magyarországon történik? Ha valaki elkötelezett a republikánus ideológia iránt, akkor hajlamos elfogadni a hazugságokat is, amelyek Trump pozícióját erősítik.
Az interjúkat a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2024. augusztus 24., szombat 16.00
riporter: Csernyánszky Judit
