Középfölde, mandulás csók és Tubiék

A múlt heti adásban Dr. Bauko János nyelvész elmondta, a lelkes leendő szülők természetesen nem csupán a felajánlott platformokat böngészik, hanem néha sajnálatos módon az egész világhálót névgyűjteménynek tekintik. Ebből szoktak lenni a Pöttyöslabda és a múlt héten már említett Kolbász keresztnevek. Pontosabban nem szoktak lenni, mert az ötletgazdákon kívül nem sokan, leginkább az MTA nem rajong a gondolatért, és nem kapnak zöld lámpát a tervek – mondta el Bauko, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója. A szülő persze tántoríthatatlan, és viszonylag ritkán dönt úgy, hogy ha nem lehet, mondjuk Kredenc, akkor Lászlónak nevezi el a születendőt.

Emma Thompson például igen komolyan vette a névválasztás feladatát. Mikor megszületett a lánya, még mindig tanácstalan volt, ezért bemondta a Jane.com nevet, Austenre utalva. A csecsemő már két hetes volt, amikor döntöttek végre, és a Gaia, vagyis a földanya név lett a befutó.

Emma Thompson és lánya, Gaia Wise egy 2017-es premieren.

A 279. epizódban Jane Austen kapcsán vizsgáltuk meg, hogy vajon az írók miként keresztelik meg szereplőiket. Habár az említett példa hétköznapi nevekre utal, a fikció világában is körül néztünk Dr. Slíz Mariannal, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének egyetemi tanárával, aki elmondta, olvasóként hajlamosak vagyunk jobban elfogadni az átlagostól eltérő neveket és elnevezéseket a sci-fi vagy a fantasy irodalomban, de fontos tudni, hogy itt is vannak szabályok, amelyeket nem árt betartani. Dr. Slíz Mariann hangsúlyozta, a név alatt nem csupán személyneveket kell értenünk, hanem mindent, amit a való életben is megnevezünk. Fordításnál tud gondot okozni, hogy döntést kell hoznia a műfordítónak, magyarítson-e egy családnevet, utcát, vagy éppen egy olyan süteményt, amelyet – a szerkesztők szerint – a magyar olvasók jelentős része nem ismer.

Az interjúban szó esett arról, hogy többek között az adott regény műfaja, célközönsége is meghatározza milyen nevet válasszon a szerző története főhősének. A helyes döntés azért is fontos, mert a mű cselekményére is befolyással lehet egy tévedés. Az elnevezések ugyanis utalhatnak korra, etnikumra, és jó pár olyan részletre, ami egy fordított műnél nagy figyelmet és tudást követel a műfordítótól.

Dr. Slíz Mariannal, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének egyetemi tanárával a következő adásban még folytatjuk a beszélgetést például A trónok harcáról, valamint az írók által alkotott keresztnevekről.

Ennek kapcsán kitértünk a műsorban a popkultúrából beszivárgó információkra, amelyek szintén hatással lehetnek a névadásra.

Dr. Bauko Jánossal ennek mentén folytattuk a múlt héten elkezdett beszélgetést. Beszélgettünk a közvetlen környezet divatnevekre adott reakciójáról, arról, hogy egyre gyakoribb a becenéven történő anyakönyvezés, valamint kitértünk arra, hogy miként jöhetnek létre a ragadványnevek, és hogy mennyire jellemző a továbbörökítésük.

Dr. Bauko Jánossal, a következő héten arra is választ keresünk majd, hogy vajon minden névnek van-e jelentése, és ha igen felkutatható-e az eredete.

A teljes adást meghallgathatják a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva. A címlapi képen Tiziano Keresztelő Szent Jánost ábrázoló festményének részlete.