Mit köszönhetünk a filmtörténet első Vicuskájának?
18/06/2024 17:59
| Szerző: Gyürke Kata/Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
Az ÖTÖS június 14-i adásából ezt is megtudhattuk, az 1923-as Egri csillagokról Kurucz Márton, filmtörténész árult el érdekességeket. Ezután a japán kokesi-babákról, és a fababakészítés tradíciójáról Tóth-Vásárhelyi Réka, iparművész mesélt, majd Csepeli Eszter operatőrt Los Angeles-i munkájáról, míg Bujdosó János gitárost, a RákócziSOKK fesztiválról kérdezte a két műsorvezető, Murányi Tünde és Kálid Artúr.
Ezúttal is a Klasszikusok újratöltve rovattal kezdtünk, de most filmről volt szó. Nemrég jött ugyanis a hír, hogy gyönyörű filmkockák és jelmeztervek kerültek elő az Egri csillagok első, 1923-as filmváltozatából, ezért megkerestük Kurucz Mártont, a Filmarchívum Gyűjteményi és Kutatási menedzserét, hogy árulja el a hallgatóknak, hogy mit lehet tudni erről a felbecsülhetetlen értékű leletről. És egyáltalán, hogyan lehet egy, elveszettnek tartott százéves némafilmet kutatni, megismerni.
Az Egri csillagok első filmváltozatának eredeti filmszalagdarabkái a Vicuskát alakító főszereplő, Jankovszky Mara hagyatékából kerültek elő. Ennek köszönhető, hogy az 1923-ban forgatott produkcióból mintegy 120 villanásnyi jelenetet sikerült életre kelteni, bemozdítani, a digitális technikának köszönhetően. A filmet, Gárdonyi Géza halálát követően, az egykori főszereplő férje, Fejős Pál rendezte, aki később Hollywoodban vált világhírű filmrendezővé.
Az Egri csillagokban Cecey Évát alakító színésznő száz éve azokat a filmvégeket kapta meg az operatőrtől, amelyek a kamera elindulásakor vagy leállásának pillanatában készültek, emiatt egyes képkockákon fekete fénybeégések láthatók. A fennmaradt filmkockák ötletes és változatos látványvilágról adnak képet.
Kurucz Márton elmondásában részletesen megismerhető a kutatás menete, módszertana, a forgatás érdekességei, de szó esett egy rendkívüli közjegyzői dokumentumról is, amely az elveszett avagy lappangó, 1923-as Egri csillagok részletes snittlistáját tartalmazza.
Ezt követően Tóth-Vásárhelyi Réka iparművész, művésznevén Renka érkezett a stúdióba, aki szenvedélyesen vonzódik Japán kulturális hagyományaihoz, olyannyira, hogy a kokesi-babák nemzetközi hírű készítője lett. Megkérdezzük tőle, hogy hogyan találkozott ezzel a tradícióval, és miért kezdett babákat készíteni? Az adásból az is kiderül, hogy hogyan illeszkednek a kokesi-babák a nemzetközi fababakészítés hagyományába.
Ezt követően újra filmről volt szó, de visszatértünk a jelenhez, méghozzá egyenesen Los Angeleshez, ahol Csepeli Eszter, operatőr egyre több időt tölt, egyre több filmet forgat. Vajon miért döntött úgy, hogy Hollywood közelében akarja kipróbálni magát, hogyan lehet női operatőrként megbízásokat kapni, és mit lehet tanulni a film fővárosában? Vendégünk mesélt a Mayer Bernadettel készülő, Szeme fénye munkacímmel futó új filmjéről is, valamint a fénydramaturgia lényegéről.
Végül az élőzene erejéről beszélgettünk Bujdosó Jánossal, az ország egyik legjobb gitárosával, a Bujdosó Trió vezetőjével, annak apropóján, hogy két napon át élőzene töltötte meg a Rákóczi teret. A RákócziSOKK nevű ingyenes szabadtéri koncertsorozat kitalálója és főszervezője volt a vendégünk.
A teljes adást a cikk tetején elhelyezett lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. június 18., péntek 10:00
Szerkesztő: Gyürke Kata
